Közgazdász magyarázza el, miért volt szükség a jegybank keddi kamatemelésére

Az, hogy a jegybank Monetáris Tanácsa megemelte az alapkamatot, várható és helyes lépés volt, hiszen a magas infláció ezt szükségessé tette. A mértéke, a 185 bázispont azonban kicsit több, mint amire a szakértők számítottak – mondta el a Mandinernek a Mathias Corvinus Collegium gazdaságpolitikai műhelyének a vezetője.

– bár a kamatstop ezt mérsékelni fogja –, a betéti kamatok emelkedése pedig megnöveli a megtakarításokat.

Több európai ország is hasonló módszerrel próbálkozott

A közgazdász szerint hasonló módszerekkel próbálkoznak azok az európai országok is – többek között Lengyelország, Csehország, Románia –, amelyek nem váltották le a saját valutájukat, de a magyar jegybank sokkal aktívabb és bátrabb döntéseket hozott az elmúlt hónapokban ebben az ügyben.

Igazából a balti államok sorsa az érdekes, ahol euró van, és hatalmas az infláció – még a magyar is jóval meghaladja –, hiszen az Európai Központi Bank továbbra sem változtat a nulla százalékos kamatlábon, amely komoly problémákat jelenthet – mondta Sebestyén Géza.

Pálfalvi Milán közgazdász, a Nézőpont Intézet elemzője lapunknak úgy nyilatkozott, „a június 1. óta fennálló 5,9 százalékos jegybanki alapkamat mérsékelte ugyan az elmúlt hetek háborús inflációját, de miután ennek a háborús inflációnak az egyetlen megoldása a béke, mely egyelőre kérdésesnek tűnik, ezért indokolt a jegybanki beavatkozás az emberek megvédése érdekében, a piacok megnyugtatására és a monetáris politika kordában tartásáért. Vagyis ezzel a döntéssel az MNB hozzájárul a háborús infláció kezeléséhez, de az egyetlen megoldás a háborús infláció megállítására továbbra is a béke.”

Nyitóképen: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd