Kitörhet a harmadik világháború a Baltikum miatt?

2022. június 23. 10:01
Egyre keményebb üzengetések és komoly érdekeket sértő gyakorlati lépések követik egymást a balti térségben, ahol Litvánia, Lettország és Észtország próbál szembeszállni az orosz érdekekkel – az ukrajnai háború sötét árnyékában. Körképünk északról!

Nyitóképen: a litván népi gyűjtésből vásárolt török drón, amelyet Litvánia Ukrajnának juttat az oroszok elleni háború segítésére (BAYKAR DEFENSE / AFP)

 

Oroszország viszonya természetszerűleg romlik az Ukrajnát támogató NATO- és EU-tag szomszédaival, ugyanakkor a baltiakkal most különösen kiélezettnek tűnik a helyzet: az elmúlt napokban

rendkívül agresszív, harcias odamondogatások és egy igen egyértelmű hadgyakorlat élezik a konfliktust.

A viták értelmezéséhez – illetve az agresszív fellépés kontextusba helyezéséhez – érdemes áttekinteni a balti államok helyzetét.

Az általánosan nem túl jó viszony persze korántsem új keletű, és Észtország, Lettország és Litvánia függetlenedése, a szovjetek távozása óta fennmaradt. A nyolcvanas évek tüntetései, az 1989-es balti élőlánc és a politikai változások, amelyek következtében a balti államok visszanyerték függetlenségüket. 2004-ben EU- és NATO-tagok, nem sokra rá euróövezeti tagok lettek, vagyis gyors és határozott léptekkel távolodtak Moszkvától – ugyanakkor ott maradt a területükön sok százezer, jelentős részben a szovjet időkben betelepített orosz.

Bár Litvániában csak minden huszadik,

Észtországban és Lettországban minden negyedik lakos orosz,

akik érthető módon nem érzik magukat túl komfortosan ebben a helyzetben. Még ha a sajtóból úgy tűnhet, a közösség megosztott, de zömmel a lakhelye szerinti államot támogatja és nem kíván Oroszország része lenni, azért az is nyilvánvaló, hogy az Ukrajnában élő oroszokat sem kérdezte meg efelől senki, mielőtt megindult volna a február végi orosz invázió az ő „felszabadításukra”.

Energiafüggetlenség mindenek felett

A háború fellángolásával az eleve nem túl jó államközi viszony kimondottan ellenségessé vált. Oroszország Európa jelentős részével szemben folytatott, energiahordozó-kiéheztetésre alapuló taktikája itt nem működött, mivel a balti politikusok élénken emlékeztek arra, amikor a szovjetek a függetlenségi törekvéseik letörésére leállította a kőolajszállítást.

Ezért legkésőbb a krími orosz invázió és egyéb intő jelek után – Litvánia például 2014-ben egyszer már konfliktusba került a túlszámlázó Gazprommal – mindhárom ország úgy döntött, igyekszik magát teljesen függetleníteni az orosz energiahordozóktól, s mostanra sikerrel csatlakoztak délen a lengyel, északon a finn gázvezetékekre, s ezzel az EU hálózatára – így jutva például norvég gázhoz. A litván Klaipedában kikötőjében pedig kiépítették a cseppfolyósított földgázt átalakító állomást (LNG-terminált), ahol amerikai energiahordozóhoz juthat a három ország. Mondhatni, készen álltak arra,

hogy 2022. április 1-jén teljesen leálljanak az orosz energiahordozó-importtal.

Egyedül az elektromos árammal kapcsolatban zsarolhatóak még Moszkva oldaláról az orosszal közös hálózat révén, de ennek mértékét is igyekeznek csökkenteni, 2025-re megszüntetni.

A három ország ugyanakkor továbbra is rettentően sebezhető maradt katonai szempontból.

2020-as amerikai elemzések szerint az orosz hadseregnek 36-60 órára lenne szüksége mindhárom ország elfoglalására.

Ráadásul Kalinyingrád – az egykori Königsberg – orosz exklávé Litvánia és Lengyelország között, és a Moszkvával szövetséges Fehéroroszországból odavezető Suwalki-folyosó segítségével az oroszok elméletben könnyedén elvághatják a baltiakat szövetségeseiktől.

Emellett Kalinyingrád komoly orosz katonai központ is, az orosz balti-tengeri flotta központja, mélyen benyúlva a rivális EU- és a NATO-szövetségek területére.

Forráspont: a Suwalki-folyosó Litvánia, Lengyelország, Belarusz és a kalinyingrádi orosz exklávé között

 

A nyugati szövetségi szervezet szakértői szerint Moszkva az elmúlt években már atomfegyvereket és közép-hatótávolságú Iskander rakétákat is telepített az exklávéba, amivel akár Varsót vagy Berlint is fenyegetheti. Más kérdés persze, hogy normál üzemmódban a NATO-tagság olyan védelmi garanciát jelent, ami miatt

Oroszország-szakértők szerint elképzelhetetlen, hogy megkockáztasson egy tényleges, ukrajnaihoz hasonló offenzívát

a baltiak ellen (és az orosz RIA Novoszty állami hírügynökség közleményében is arról esik szó, ez a harmadik világháborút jelentené, vagyis nem szándékoznak meglépni).

De ténynek tény az is, hogy a 2016-ban odavezényelt, mindössze néhány ezer főnyi NATO-kontingens jelenléte inkább szimbolikus, semmint fizikai elrettentő erővel bír a balti államok védelmében.

A feszültség egyre inkább fokozódott az utóbbi hónapokban. Sorban néhány további példa:

  • a balti államok április 1-jén bejelentették, hogy leállítják az orosz energiahordozók importját;
  • a lettek és az észtek orosz főkonzulátusokat zártak be, Litvánia kiutasította az orosz nagykövetet;
  • Észtország megtagadta az orosz és fehérorosz állampolgárok munkavállalási vízumát;
  • az észt, lett és litván parlament április negyedik hetében megszavazta a közleményt, amelyben népirtásnak ismerte el Oroszország ukrajnai akcióit, betiltották a jelképnek tartott V és Z betűk használatát;
  • Lettországban megszavazták, hogy megfoszthatják állampolgárságuktól azon orosz-lett kettős állampolgárokat, akik támogatják az inváziót.;
  • Oroszország cserébe bezárta a balti államok szentpétervári és a pszkovi konzulátusait, s persze végig tiltakozott a barátságtalan lépések ellen.

A feszültség újabb szintre emelkedett júniusban, amikor egy orosz kormánypárti képviselő törvényjavaslatot nyújtott be a parlament alsóházához, követelve, hogy helyezzék hatályon kívül a Litván Köztársaság függetlenségéről szóló rendeletet; az orosz balti flotta pedig Kalinyingrád mellett kezdett gyakorlatozni. Tavaly télen, az invázió előtti hónapokban a szárazföldi orosz-belorusz közös hadgyakorlaton

éppen a Suwalki-folyosó elfoglalása volt a gyakorlat tárgya.

Blokád a vasúti korridornál

Ebben a helyzetben Litvánia fogta magát, és – miután a külügyminiszter szerint az Európai Bizottsággal is konzultált – pénteken vasúti áruszállítási tilalmat rendelt el az említett folyosón. Vagyis Vilnius közölte, hogy ami az uniós szankciók hatálya alá esik, azt nem lehet átszállítani a vasúti korridoron.

Így többek között a szén, az acél, a vas és a fa sem juthat át az önellátásra képtelen Kalinyingrádba.

A litvánok fokozatosan vezetnék be a tilalmat: mint bejelentették, júliustól a betonra és a szeszesitalra, augusztustól a szénre, decembertől az olajra vetnek ki hasonló korlátozásokat, elvégre a korridor hivatalosan az EU területe – érveltek.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője élesen bírálta és törvénytelennek, a 2002-es EU-Oroszország egyezmény megsértésének nevezte a tilalmat, az előzetes tájékoztatás hiányát is kifogásolta, valamint közölte, Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy lépéseket tegyen nemzeti érdekei védelmében.

Az exklávé ellátása már korábban is nehézkes volt: az oroszok hiába próbálták tengeri úton fokozni az áruszállítást a légi úton már eleve megnehezített megoldások kiváltására. Időközben a litvánok kedden a kamionokra is kiterjesztették a tilalmat, tovább borzolva a kedélyeket.

Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára, Putyin egyik jobbkeze pedig – miközben Kalinyingrádba utazott – közölte:

„Hamarosan olyan választ adunk a litván szállítási blokádra, ami az egész litván népet súlyosan fogja érinteni”.

Emlékezetes, az említett EU-Oroszország egyezmény a balti államok csatlakozásának egyik feltétele is volt Moszkva részéről, így különösen alkalmas hivatkozási alap a nyugati hatalmak csalfaságának bizonyítására Moszkva számára.

Ősi porosz fővárosból orosz exklávé: Kalinyingrád (Königsberg) katedrálisa (AFP / Sputnik)

 

Az oroszok talán nem kockáztatnak akkorát

A fenyegető kórushoz csatlakozott Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, aki a lettek „csepp józan eszéhez” folyamodott, Szergej Cekov szenátor pedig

egyenesen Ukrajnával példálózott a litvánoknak,

közben Tallinn szerint az orosz hadsereg Észtországot figyelmeztette egy rakétatámadás-szimulációval az ország ellen.

A jelzés miatt Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője fél szívvel állt ki Litvánia mellett, ugyanakkor a feszültség kétségkívül elérte az eddigi csúcspontját. Szerdán Zaharova közölte: a válasz a kalinyingrádi blokádra nagyon is gyakorlati lesz. De hogy konkrétan mire célozhatott, azóta is találgatják. A tényleges offenzívát az Euronews által is idézett amerikai szakértő szerint Oroszország nem reszkírozná meg,

mert azzal életbe lépne a NATO 5. cikkelye, és kitörne a harmadik világháború,

az amerikai figyelmeztetés efelől egyértelmű volt.

De akkor mit tehetnek még az oroszok anélkül, hogy ezt kockáztassák?

Veszélyesség szerint sorban az alábbi forgatókönyvek születtek:

  • Kihasználhatják, hogy a közös áramhálózat révén még mindig kényelmetlenséget okozhatnak a baltiaknak, így levághatják róla őket – ez igen érzékenyen érintené a három állam iparát és a lakosság ellátását is, hiszen még nem épültek ki a kapacitásaik nyugat felé;
  • megpróbálhatják legalább az amerikai cseppfolyós gázról levágni Litvániát a balti flotta segítségével tengeri blokád alá vonva a klapeidai LNG-terminált;
  • fokozhatják katonai jelenlétüket a térségben és általában a NATO-határok mentén, ahogy a fent idézett Patrusev mondta, ami igen provokatív lépés lenne;
  • és még arra is lehet elméleti esély, hogy egyszerűen visszaállítják a direkt légi folyosót Belarusz felől, amivel megsértik vagy a litván, vagy a lengyel légteret, ami szintén kőkemény provokáció lenne.

Bár önmagában talán egyik sem váltaná ki a NATO ellenlépését, valószínűleg

mindegyik közelebb sodorná a feleket egy közvetlen NATO-orosz összecsapáshoz.

S bár ezt láthatóan mindkét fél igyekszik elkerülni, kérdés, megmaradnak-e a gazdasági jellegű kakaskodásnál és a hadgyakorlatoknál, ha a feszültség ezen szintje állandósul.

Összesen 279 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Königsberg-Kalinyingrád és az Oroszországhoz Fehér-Oroszországon és Litvánián keresztüli összeköttetése a status quo része.

Szerintem óriási felelőtlenség ezt MOST bolygatni. Ez egy szerencsétlen és lehetetlen helyzet, egy atomhatalom megalázása.

Még belegondolni is szörnyű, h. volt egyszer egy folyosó Danzignál.

Főleg akkor, ha ezt a szomszédságot idegen érdekek szolgálatában állva provokációra használják.

Az, hogy a baltiak tartanak az oroszoktól, érthető és indokolt. Ám az, hogy kifejezetten provokálják őket egy megállapodás önkényes felmondásával, az nem. Egyébként ennek a szállítási útvonalnak a lezárása alighanem súlyosabban érinti az oroszokat, mint az EU eddig hozott összes 'szankciója'.

Tényleg abszurd a helyzet, a család nyaralni készül, ki itthon, ki külföldön, van aki már csomagol, mi is várunk külföldi rokonokat..miközben a lengyel háborús uszítók mellé egyre agresszívabban sorakoznak fel a baltiak. Adódik a kérdés, önmaguktól léptek erre az útra?

Elmebeteg vagy.
Légy szíves mondjál példát, csak egyetlen egyet, ahol egy nukleáris szuperhatalom területét lerohanták és megszállták!
Elmebeteg háborús uszító vagy.

(Elképesztő, hogy a kommentmezőben, de ami még megdöbbentőbb, akár magasabb szinten is ez a háborús őrjöngés megy... érdekes, a legkeményebb 5p-es vagy 60-as években senki nem kövezelte Kalinyingrád (vagy mondjuk másik oldalról: Alaszka) LEROHANÁSÁT... még egyszer: elmebetegek vagytok.)

Egy kis segítség a rosszul álló ukránoknak. Hogy megosszák az oroszok figyelmét és erőit Litvánia felé is. Szerintem.

A NATO országok mindent bevetnek az oroszok ellen, amit lehet, beleértve a műholdas kémkeést, fegyvereket és zsoldosokat is, a saját reguláris katonákat kivéve. Nem tudom, lehet-e ezt már háborúnak nevezni NATO és Oroszország közt. Talán már igen, vagy még esetleg nem?

Szóval az észt kormányfő szerint az orosz hadsereg 180 napon belül képes megsemmisíteni az egész Baltikumot, és közben az országa készen áll egy esetleges háború megkezdésére Oroszországgal.

Ez valahogy nekem akkor jön össze, ha az észt kormányfőnek öngyilkos hajlamai vannak.

A balti országok, csakúgy mint Magyarország, a NATO tagja.
Szóval ha "balhé" lesz ott, abból mi sem fogunk kimaradni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés