Oroszország felülírta a klímahisztériát
Matus Tibor írása a Mandiner hetilapban.
Az a nyugat-európai kényszer, hogy az orosz olajat, gázt és szenet alternatív forrásokra cseréljék, nevetségessé tette a nagy európai gazdaságok nettó nulla kibocsátási ígéreteit. Helyettük visszatértek az energiabiztonság kérdései: az energiahiánnyal és az elszabaduló árakkal küszködő országok most a fosszilis tüzelőanyagok egyik nagyhatalmával néznek szembe Kelet-Európában – írja a szerző.
A béke évtizedeiben a globális stabilitás és az energiához való könnyű hozzáférés miatt sokan elfeledkeztek arról, hogy a bőséges energiaellátás létfontosságú a modern társadalmakban. A megújuló energiaforrásokra való átállásra globálisan elköltött dollárbilliók sem változtattak azon, hogy az olajhoz, gázhoz és szénhez való hozzájutás továbbra is meghatározza a nemzetek sorsát.
Az ukrajnai háború ismét előtérbe helyezte az energiához való hozzáférés alapvető kérdéseit, az új korszakot az energiabizonytalanság és az erőforrásokért folyó verseny jellemzi. Az éghajlatváltozással kapcsolatos aggályok gyorsan hátrébb sorolódtak a fontossági listán. Nordhaus szerint az, hogy a hangsúly most visszahelyeződik az energiabiztonsági követelményekre, talán az éghajlat szempontjából sem hátrány: a kénytelen visszafordulás az energia-reálpolitikához felgyorsíthatja az alacsonyabb energiaszintre való átállást, jobban, mint az utópisztikus nemzetközi zölderőfeszítések.
Nyitóképen: A Heliosys Hungary 20 megawatt teljesítményű napelemparkja Mátraverebély közelében. Fotó: MTI / Komka Péter
