Így találják magukat a háború elől menekülők a szexiparban

2022. június 11. 18:00
Már a háború kezdetekor kampányt indított a Baptista Szeretetszolgálat, hogy felhívja a menekülők figyelmét a veszélyekre. Ukrajna az emberkereskedelem fellegvára, már a háború előtt is évente ezer áldozatot rögzítettek itt a statisztikák. De Coll Ágnessel, a karitatív szervezet munkatársával beszélgettünk.

Nem tudni, hogy az ukrajnai háború kitörése óta hány ember került emberkereskedők kelepcéjébe – mondja a Mandinernek De Coll Ágnes, a Baptista Szeretetszolgálat Emberkereskedelem Elleni Programjának vezetője. Hozzáteszi, ez nem jelenti azt, hogy ne is lennének ilyen esetek, hiszen a háború vagy a természeti katasztrófa mindig magával hozza az emberkereskedelem veszélyét.

Az emberkereskedők általában munkát ajánlva környékezik meg áldozataikat, majd bérezéssel járó munka helyett a nőket általában szexuális, a férfiak pedig munkacélú kizsákmányolás áldozataivá teszik. Legnagyobb veszélyben a gyermekeikkel, férfiak nélkül érkező nők vannak. Őket rendkívül kiszolgáltatottá teszi a kialakult helyzet, hiszen

már önmagában is krízisállapotban vannak, ami nem csoda, hiszen el kellett hagyni a férjet, az otthont és a megszokott környezetet.

Erre jön a kilátástalanság: hova tudnak menni, miből fognak élni, valaha viszontláthatják-e társukat és otthonukat. Ebben a kiszolgáltatott helyzetben nem is csoda, hogy hajlamosak mindenkinek hinni, és elfogadni bármilyen segítséget.

Ez az oka annak, hogy De Coll Ágnes és csapata már az ukrajnai háború elején figyelemfelhívó kampányt indított a Facebookon orosz, ukrán és magyar nyelven. Ebben azt hangsúlyozták, hogy minden menekülő vegye fel a kapcsolatot a segítő szervezetekkel, regisztráljanak ott, és kizárólag regisztrált szervezetektől kérjenek segítséget: tartozzanak tehát valahová, és legyenek óvatosak. Azokat, akik segíteni szeretnének, szintén regisztrációra biztatták.

„Lehetett feltételezni, hogy emberkereskedők ólálkodnak a határállomásokon. Hallani lehetett olyan híreket, hogy voltak, akik kifejezték azt a szándékukat, hogy

csak fiatal nőket akarnak befogadni és elszállásolni, ez pedig mindenképpen gyanús”

– mutat rá De Coll Ágnes. A szakértő és csapata felhívta erre a veszélyre az önkéntesek figyelmét, igyekeztek a határállomásokról mindenkit kizárni, akinek nem volt semmi keresnivalója ott. Természetesen a rendőrséggel is együttműködtek. Mint mondja, egy esetről tud, arról is a sajtóból értesült, hogy egy szállásadó szexuális szolgáltatást kért a szállás fejében a befogadott háború elől menekülőtől, ám szerencsére a rendőrség időben közbelépett.

Az európai uniós statisztikák azt mutatják, hogy Magyarország – Bulgária, Románia és Ukrajna mellett – benne van az első ötben, ami az emberkereskedelmet illeti. „Fontos tudni, hogy nemcsak az áldozatok, de az elkövetők is magyar állampolgárok, akkor is, ha külföldi kizsákmányolásról van szó. Tehát magyar állampolgárok viszik el a nőket vagy a férfiakat munkára, vagy a szexiparba jellemzően Angliába, Németországba, Ausztriába és ott veszik el tőlük a pénzüket is, amit keresnek” – hívja fel a figyelmet De Coll Ágnes

Ukrajna pedig rendkívül súlyosan érintett az emberkereskedelemben, már a háború előtt is évente ezer áldozatot rögzítettek itt a statisztikák. A látencia pedig igen magas, hiszen a statisztikákba csak azok az áldozatok kerülnek, akik előtte a lakosság, vagy a rendőrség látókörébe kerülnek. Magyarország is kedvelt táptalaja az emberkereskedelemnek, az országon belül is megvalósul a bűncselekmény, másrészt tranzitország is vagyunk, sokan utaznak itt keresztül, akik nyugaton keresik a jobb életet.

Ami az emberkereskedők módszereit illeti, először is érzelmi kötődést, általában szerelmi kapcsolatfélét alakítanak ki áldozataikkal, vagy a hiányzó családi fészek ígéretét kínálva gondoskodást, szállást, munkát ajánlanak fel áldozataiknak. Ez utóbbi a munkacélú kizsákmányolásnál, vagyis a csicskáztatásánál jellemző, előbbi pedig a szexuális kizsákmányolásnál.

A kilátástalan helyzetben, krízisállapotban lévő sérülékeny rászorulók pedig pont ezekre az ígért dolgokra vágynak.

A fiatal nők így pillanatok alatt a szexiparban vagy az internetes szexportálokon találhatják magukat. Azok, akiknek a szolgálatait az emberrablójuk a világhálón hirdeti, sajnos nehezen kerülnek a hatóságok látókörébe aztán.

A tinédzserek különösen veszélyeztetettek, főleg amiatt, hogy ők abban a korban vannak, amikor a nőiségükben érnek, kibontakoznak, és ilyenkor különösen fogékonyak arra, hogyha dicséretet kapnak, ha nőként kezelik őket, és nagyon tudnak ragaszkodni egy kibontakozó szerelmi kapcsolathoz. Különösen azok, akiknek problémás a családi háttere, ne adj Isten intézetben élnek – hangsúlyozza a szakértő. „Ezek a fiatalok még élénkebben keresik a kötődést, ilyenkor különösen nagy veszélyt jelenthet, ha ilyen szerelmi kapcsolatba kerülnek valakivel, aki ilyen célokkal közelít hozzájuk. Azon túl, hogy visszaélnek a kötődésükkel, nem ritka, hogy az emberkereskedők egyéb különféle függőségekkel – drog, alkohol – még inkább magukhoz láncolják őket”.

Nem egy történetet hallani arról, hogy

családok saját gyermekeik szexuális kizsákmányoló kezére játszásával próbálnak menekülni az uzsorakamatok fizetése alól.

Ennek kapcsán De Coll Ágnes elmondja, ritkán, de sajnos ez is előfordul. „Hihetetlen szorongatott helyzetek ezek, van, hogy az uzsorás a családtagok megölésével zsarolja áldozatát, akik pedig inkább odaadják a gyermeküket. Leginkább azért, mert el sem tudják gondolni, mi vár majd a gyermekre, főleg, hogy a zsaroló sem mond nyilván igazat” – emeli ki De Coll.

Az emberkereskedelem veszélye főként azokat fenyegeti, akik a posztkommunista országokból jönnek, akikre egyértelműen jellemző a szegénység, az iskolázatlanság, a naivitás, az, hogy szeretnének jobban élni, pénzt keresni, kijönni abból a lehetetlen körforgásból, amiben vannak. „Azt látjuk, hogy az emberkereskedelem áldozatai már gyerekkorban szexuális, testi és lelki bántalmazás áldozatai a családjukban. Azok az áldozatok, akikkel nekünk dolgunk volt kivétel nélkül mind bántalmazott gyerek volt korábban” – mondja a szakértő.

Emiatt aztán úgy látja, első körben edukációra van szükségük ezeknek a családoknak, meg kell tanítani nekik, hogy a bántalmazás helyett milyen egyéb eszközeik vannak a gyerekek nevelésére. A probléma az, hogy ezeken a családokon sajnos sokszor a gyermekvédelem sem tud segíteni, mivel De Coll szerint a szociális szférában

„nincs hatékonyan működő apparátus, egyszerűen nincs elég szakember”.

A helyzetet nehezíti, hogy nem lehet egyenlő mértékben hozzáférni a színvonalas oktatáshoz. A peremvidékeken élő gyerekek kiesnek az iskolából, 16 évesen munka és oktatás nélkül találják magukat. „Ekkor kezdődnek a csapatba verődések, és ebből jön aztán a baj: bűnelkövetés, vagy áldozattá válás.”

Ha már megvan a baj, nagyon nehéz segíteni – mondja a szakértő. Mint kifejti, nagyon nem mindegy, hogy ezeknek a gyereknek mikor lép be az életébe a segítő. A bántalmazottakkal pedig mindenképpen szakértői csoportoknak kellene foglalkozniuk, ami pedig a szakértőhiány miatt sajnos szinte megvalósíthatatlan. A Baptista Szeretetszolgálatnál védett házakat tartanak fenn, itt bújtatják az emberkereskedők elől az áldozatokat. Itt zajlik a rehabilitációs munka: többek között mentálhigiénés szakember, szociális munkás, pszichológus, vagy akár pszichiáterre dolgozik az áldozatokkal. „Súlyos esetekkel találkozunk, ami hatalmas feladatot ró a munkatársaimra is. A trauma kezelése a legfontosabb.

Minimum másfél év is eltelik, amikor azt mondhatjuk, most már elkezdhetünk azon gondolkodni, hogy az áldozat munkát tudjon vállalni, vagy képes legyen elkezdeni ismét tanulni.

Az is fontos, hogy ezek az áldozatok kikerüljenek korábbi környezetükből” – mutat rá a szakértő.

Sajnos van, hogy a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem tudnak segíteni az áldozatokon, mint De Coll fogalmaz – ezt nagyon nehéz feldolgozniuk. „Volt egy lány, akiről kiderült, már négyéves korában szexuálisan bántalmazta az apja. A családból végül kikerült, de sajnos annyira traumatizálta az esetek sora, hogy olyan pszichiátriai kórképe lett, amiből aztán nem lehetett már meggyógyítani” – mondja. Mint hozzáteszi, sajnos az sem ritka, hogy az emberkereskedők célpontjai a mentális fogyatékkal élők, merthogy őket azért könnyű behálózni, hiszen olyanok, mint a kisgyerek. „Más kérdés, hogy a szexiparban a használók ezt miért nem veszik észre” – emeli ki.

A Baptista Szeretetszolgálat együttműködik a rendőrséggel. A hatóság megkeresi őket, amikor áldozat is van a bűncselekmény helyszínén, hiszen nagyon fontos, hogy az áldozat rögtön segítő felé tudjon fordulni, már a helyszínen. Az emberkereskedők gyakran azzal tartják sakkban áldozataikat, hogy különféle bűncselekmények elkövetésére – általában lopás – kényszerítik őket.

A rendőrség ilyenkor tisztában van azzal, hogy az áldozatok nem önszántukból tették, ám ezt a tudtukra is kell hozni, ekkor lépnek közbe a segítők. „Elmondjuk, hogy nem bűnözőként vannak kezelve, elmondjuk, hogy van hova menniük, segítünk rajtuk” – mutat rá De Coll. Van, amikor a szeretetszolgálat kéri a rendőrséget arra, hogy az áldozat szökéséhez biztosítsák a területet.

A családon belüli erőszak és az emberkereskedelem áldozatai a Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) 24 órán keresztül ingyenesen hívható telefonszámán, 06 80 205 520 tudnak segítséget kérni. De Coll arra is felhívja a figyelmet, hogy fontos, hogy a társadalom ne nézze el sem a prostitúciót, sem a csicskáztatást. Sajnos sokan elfordítják a fejüket, de nagyon fontos tudni, hogy a prostitúcióból élők mindig olyan környezetből jönnek, ahol erre kényszerítik őket.

„Ezek a nők csak addig élnek jól, amíg a strici eltartja őket.

Abban a pillanatban, amikor nem szeretnék ezt tovább csinálni, a strici mindenüket elveszi. Ezeknek a nőknek addig van ruhájuk, sminkjük, drogadagjuk, amíg a stricinek dolgoznak. Magyarországon azt látjuk, hogy nem igazán fedezhetők fel olyan nők, akiket ne a stricik futtatnák” – hangsúlyozza.

Ami pedig a csicskáztatást illeti, sajnos nem ritka, hogy egy falu vagy közösség tisztában van vele, hogy egyes háztartásokban tartanak csicskát, csak sajnos elnézik, mert sokszor nem is tudják, hogy ez bűncselekmény, egy másik ember kizsákmányolása. Ezek az emberek lehetetlen körülmények között élnek, fizetést nem, de verést gyakran kapnak. Mint De Coll mondja, nem ritkán fedeznek fel az áldozatokon kezeletlen csonttörés okozta nyomokat, vagy nem ritkán olyan maradandó sérülést, mint a bántalmazás okozta megsüketülés. „Kérem, ne nézzük el, aki hasonlót tapasztal, jelentse a rendőrségen” – hívja fel ilyenkor a figyelmet.

Összességében elmondható, hogy a háború vélhetően jelentősen növeli az emberkereskedelem áldozatainak számát. A magas látencia miatt egyelőre nincsenek számadatok, és egy-két kivételtől eltekintve esetekről sem nagyon tudnak az ezzel foglalkozó szakértők – ami sajnos korántsem jelenti azt, hogy nincsenek.

Képek: Mátrai Dávid/Mandiner

Összesen 98 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Hogy a szerv kereskedelemről ne is beszéljünk.

Gyomorforgató mellébeszélés, hogy a "cigány" szó nem található ebben a cikkben, ahol csicskáztatásról, prostitúcióra kényszerítésről, külföldre kivitt prostituáltakról van szó-ni. De Coll de PC...

Nem. Pénzért vese, szív, tüdő, máj, stb.

A sertések szervei használhatók az embereknél, de mi lesz a zsidókkal?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés