Időközi választások nyara jön, folytatódik a politikai nagyüzem

Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.

Lezajlott az országgyűlési választás, a győztesek ünnepeltek, a vesztesek gyászoltak, az elemzők elemeztek, és itt a nyár – az ember azt gondolhatná, hogy következik az uborkaszezon. Azonban a következő hónapokban – részben az egészségügyi válsághelyzet következtében elmaradt voksolások helyett, részben mert számos önkormányzati politikus parlamenti képviselő lett – több idő­közi választást rendeznek Békéscsabától Kőszegig. A nagyobb részüket még ebben a hónapban, néhányat pedig júliusban és augusztusban.

Az Egyesült Államokban szuperkeddnek nevezik azokat a napokat, amikor rengeteg helyszínen rendeznek egyszerre előválasztást. Ennek mintájára nyugodtan nevezhetjük szupervasárnapnak június 26-át, ugyanis huszonegy tízezer főnél nagyobb lakosságszámú helyen tartanak időközi voksolást, köztük négy budapesti kerületben.

Már csak azért is érdemes figyelni, mert e választások együttes eredménye valamelyest indikátora lehet a politikai klímának, körvonalazhatja a pártok közti erőviszonyokat. Ebből a szempontból azért csak a tízezernél több lakosú települések eredményeit érdemes figyelembe venni, mert ott kevésbé a jelölt ismertsége, inkább a pártszimpátiák határozzák meg a szavazók döntését.

Érdemes hozzátenni, hogy a részvételi hajlandóság – részben a nyár, részben a baloldal több körzetben tapasztalt belháborúi, valamint az országgyűlési választás után kialakult hangulat miatt – várhatóan alacsonyabb lesz a szokásosnál. Lényeges az is, hogy Keszthely és Balatonalmádi kivételével, ahol polgármestert választanak, nem a teljes településen, hanem csak egy-két körzetben lesz voksolás.

Jó helyzetben a kormánypártok, rossz formában az ellenzék

Talán nem meglepetés, hogy a voksolások nagy részénél a Fidesz–KDNP az esélyes. Egyrészt azért, mert egy nagyobb választás után a győztest mindig többen támogatják. Ez meg is látszik a legutóbbi országos közvélemény-kutatási adatokban: a Medián május elején publikált adatai szerint a választásra jogosultak 57 százaléka a Fidesz–KDNP-t támogatná egy most tartandó választáson, a Mi Hazánk Mozgalom 9, a Demokratikus Koalíció 8, a Momentum 7, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 6, a Jobbik 4, az MSZP pedig 3 százalékot érne el. A Párbeszéd és az LMP népszerűsége 1 százalék.

Emellett, ahogy ez az országgyűlési választáson megmutatkozott, a kormánypártok szervezeti szinten az ország nagy részén jóval erősebbek, mint a baloldal. A választási bukás után be is indult a bűnbakkeresés, és törvényszerűen mélyültek a törésvonalak az ellenzéki összefogás szereplői között. Ennek ékes példája a DK és a Momentum között Budapesten kialakuló balhé, aminek következtében tizennégy éve először történt meg, hogy elmaradt a Fővárosi Közgyűlés ülése. A két párt a választási eredmény alapján közel azonos erőt képvisel, és bár korábban is voltak konfliktusaik – például Gödön, amely aztán országos szintre emelkedett –, úgy tűnik, csak most kezdődik igazán a rivalizálás a két formáció közt.

A konfliktus hivatalosan azért bontakozott ki, mert a főpolgármester-helyettesi székből a parlamentbe távozó DK-s Gy. Németh Erzsébet helyére a DK Bősz Anettet jelölte. A HVG értesülései szerint azonban az egyre súlyosabb küzdelem hátterében valójában az áll, hogy a két párt nem tudott megegyezni arról, hogy az időközi választáson mely körzetekben kinek a jelöltjei induljanak. A Momentum azt szeretné, ha a parlamentbe jutó önkormányzati politikusai helyére a saját emberei pályázhatnának, a DK azonban az általa vezetett önkormányzatoknál, például a XI. kerületben maga akarja pótolni a távozó lilákat. Úgy látszik, az előválasztáson még működő, „füstös szobákban folytatott” tárgyalások egy megerősödő és ettől vérszemet kapó Momentummal már nem olyan eredményesek.

A főváros kerületeiben persze ennek ellenére is jobb esélyekkel indulnak az ellenzéki jelöltek. Összességében valószínűtlen, hogy a Fidesz mindenütt nyer, de az szinte biztos, hogy többségében a kormánypárti jelöltek fognak győzni. Önkormányzatból az Országgyűlésbe Számos önkormányzatnál azért tartanak választást, mert a polgármester, egy alpolgármester vagy képviselő parlamenti mandátumot szerzett áprilisban. Közülük talán a legismertebb Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke, Ásotthalom polgármestere. Párttársa, Dócs Dávid szintén ez okból mondott le településvezetői tisztségéről, ezért Cserhát­halápon is voksolnak majd.

A baloldal országosan ismert politikusai közül a XI. kerületben a momentumos alpolgármestert, Orosz Annát és képviselő párttársát, Bedő Dávidot, az I. kerületben pártja frissen megválasztott elnökét, Gerencsér Ferencet, a IV. kerületben pedig az LMP társelnökét, Kanász-Nagy Mátét kell majd pótolni. Ezekben a körzetekben még nem írták ki az időközi választást, a hírek szerint azért, mert a DK és a Momentum azon vitatkozik, melyikük politikusai induljanak a Fidesz–KDNP jelöltjeivel szemben. A rivális ellenzéki pártoknak van még némi idejük, ugyanis az időközi választást a törvény szerint százhúsz napon belül kell kiírni.

A Fidesz frissen parlamentbe jutó három politikusa, Mihálffy Béla, Szeberényi Gyula és Erős Gábor helyett is választani kell, június 26-án Szegeden, július 10-én Kecskeméten, július 17-én Esztergomban. Miskolcon Hegedűs Andrea, a DK, Orosházán Sebők Éva, a Momentum politikusa helyére szükséges új képviselő.

Tét nélküli és valódi küzdelmek

Keszthelyen tét nélkül rendezik majd a polgármester-választást, ugyanis egyetlen jelöltként biztosan az egykori fideszes honatya, Manninger Jenő lesz a városvezető. A Balaton-parti településen önkormányzati képviselő-választás is lesz, a DK-s Kovács Viktóriát azonban a többi ellenzéki párt nem támogatja. Egy másik tóparti községben, Balatonalmádiban a Fidesz politikusa mellett több független is pályázik a polgármesteri pozícióra.

Vannak szorosnak ígérkező összecsapások is. Szigetszentmiklóson a kormánypárt politikusának halála miatt tartanak képviselő-választást. A Fidesz, az MSZP, a Momentum és a Mi Hazánk jelöltje mellett három független politikus is indul. Különösen izgalmas összecsapás várható a két nyíregyházi körzetben, ahol szintén haláleset miatt van szükség új képviselőre. Itt is jól láthatók az ellenzéki összefogáson belüli ellentétek. Az 1-es számú választókörzetben a Párbeszéd a Márki-Zay Péter által alapított Mindenki Magyarországa Mozgalommal közösen indított volna jelöltet, de a nyilvántartásba vételét elutasították. A Fidesz–KDNP politikusával szemben így a Jobbik–MSZP–LMP trió közös jelöltje indul. A 3-as számú körzetben a Jobbik, az MSZP és az LMP mellett a DK is a közös aspiráns mögött áll, de indulhat vele szemben az MMM és a Párbeszéd által támogatott politikus. Az ellenzék megosztottsága messze nem jelenti azt, hogy a kormánypárti jelölteknek előre oda lehet adni a győzelmet. Egerben négy független önkormányzati képviselőjelölt száll majd szembe a Fidesz és a Mi Hazánk aspiránsával. A DK és a Jobbik Vermes Ádámot indította volna, de ő végül visszavonta a jelöltségét.

***

Nagy Attila Tibor

politikai elemző

Szakmai szempontból hiba lenne az időközi önkormányzati választások eredményeiből bármilyen lényegi következtetést levonni az országos politikai erőviszonyokra vonatkozóan. Ennek számos oka van. Hagyományosan minden időközi választáson kisebb a részvétel, és a mintát tovább szűkíti, hogy az önkormányzatok esetében sokkal kevesebben voksolnak, mint egy nagy, száz-százhúszezer választót tömörítő országos választókerületben. A legtöbb helyen még csak nem is polgármestert, hanem önkormányzati képviselőt választanak, és közben itt a nyár, ami jellemzően mindig csökkenti a szavazási hajlandóságot. De még egy rendes önkormányzati választásból sem feltétlenül lehet hosszabb távú következtetéseket levonni. Jó példa erre, hogy több elemzőkollégám is félreértelmezte a 2019-es eredményeket, és az ellenzék drasztikus erősödésére következtetett, figyelmen kívül hagyva, hogy a megyei közgyűlésekben tarolt a Fidesz, és a megyei városok több mint felében is nyertek a kormánypártok. Emellett az időközi választásokat főleg vidéken, még a nagyvárosokban is legalább annyira befolyásolják a helyi viszonyok, a városvezetés teljesítménye, a jelöltek személye, mint a pártpreferenciák. Ez látható Egerben, ahol egyáltalán nem tűnik sikersztorinak az ellenzéki városvezetés teljesítménye, számos vita és a koalíció felbomlása is tarkította. Itt messze nem egyértelmű az ellenzék győzelme, kemény küzdelem várható. Az országgyűlési választáson erősödött a Fidesz Budapesten, mégis meglepődnék, ha – különösen Budán – nyerni tudna az időköziken. A fővárosban inkább a DK és a Momentum különmeccse lesz érdekes. A DK célja, hogy most kiköszörülje az előválasztáson a budai kerületekben szerzett csorbát, ott is megerősödjön, és visszavágjon a Momentumnak. Azért is fontos ez, mert a fiatal párt igencsak összeszedte magát, és a DK érdeke, hogy megmutassa, ki az úr az ellenzéki térfélen. A két szervezet helyi jelöltjeinek versengése így kihat a pártok egymáshoz való viszonyára. Érdekes lehet még a kutatások szerint megerősödött Mi Hazánk helyzete, szerintem azonban nem fog figyelemre méltó eredményt elérni az időköziken. Tény, hogy elkezdte kiépíteni országos hálózatát, de Ásotthalom és néhány kisebb település kivételével még nagyon sok munka áll előtte, hogy jó esélyekkel indulhasson a Fidesz jelöltjeivel szemben.

***

Nyitókép: MTI / Balogh Zoltán