Nehogy azt gondolja bárki, hogy én visszasírom Grósz Károlyt vagy Kádár Jánost

2022. május 12. 19:46

Thuróczy Szabolcs
24.hu
Visszatekintve mégis azt gondolom, hogy emberibb volt az a fajta társadalmi felállás, ami akkor volt.

„Szóval a diktatúra jelei a hétköznapokban nem is voltak egy kiskamasz számára érzékelhetők?

Nem, egyáltalán nem. Legalábbis nekem egy vidéki városban, mert például Budapesten, ha, mondjuk, az egyik szülő az egyik minisztériumban dolgozott, akkor biztos, hogy másféle megvilágításban volt mindez. És nehogy azt gondolja bárki, hogy én visszasírom Grósz Károlyt vagy Kádár Jánost, de visszatekintve mégis azt gondolom, hogy emberibb volt az a fajta társadalmi felállás, ami akkor volt. És nem volt jellemző ez a mostani zsíros lojalitás sem, hogy sarokba vagy szorítva, ha nem teszed le valaki mellett a voksod, ha meg leteszed, akkor minden lehetőség adott, hogy érvényesülj te is meg a feleséged is, a gyerekeidet meg külföldi egyetemre járathasd. Mondjuk, eleve miért nem Minszkbe vagy Alma-Atába viszik tanulni a mostani nagyon gazdag politikusok a gyerekeiket? Milyen érdekes, hogy Genfben vagy Amerikában tanul mindegyik. Ezek nagyon ellentmondásos, hazug dolgok. És közben szökdösnek a művészek Oroszországból Nyugat-Európába, meg az összes színházrendezőnk, akiket szeretek, az Nyugat-Európában él vagy dolgozik. Lám, hiába nem akarok, önkéntelenül is belefolyok a közéletbe. De nagyon újra kell gondolnom és építenem magam, hogy mit fogok én csinálni itt a következő nyolc–tíz évben.

Mert esélyesnek látja, hogy az a kiemelt szerep, amiben most sokat forgató, a sokadik HBO-sorozatban szereplő színészként van, az kicsússzon a lába alól?

Semmire nincs garancia. Mindig a következő munkára koncentrálok, hogy az még van, és nem nyammogok – nem is nyammoghatok, mert el vagyok kényeztetve –, de egyáltalán nem biztos, hogy ez így lesz három vagy négy év múlva. Főleg, hogy csak olyanban veszek részt, ami igazán izgat, mert nagyon visszavetne, ha elvállalnék olyat, amiben nem érzem jól magam. Az öt perc után a forgatáson is látszik az arcomon: nem tudok úgy dolgozni, ha nem értek egyet azokkal, akik rendezik, akik írják. Csak azért, mert ennyi és ennyi pénzt kapok érte, nem vállalok el ilyesmit, mert azt gondolom, hogy az olyan lenne, mintha lerugdosnám magam a lépcsőn a pincébe, és aztán újra fel kell megint mindent építenem. Jobb ezt úgy tartani, hogy amit nem érzek hitelesnek, azt nem vállalom el. Így nem is volt eddig nagyon girbe-gurba, vállalhatatlan dolog, amit csináltam, így ötvenéves koromra. Most próbálom azt a koncepciót felépíteni, hogy kevesebbet játsszak színházban, és ha van rá lehetőség, többet forgatni inkább. Bár a Bödőcs-estemet, amit Tibinek köszönhetek, meg Keresztes Tominak, azt nagyon élvezem, és nagyon szívesen fejlesztgetem még a mai napig, pedig most már lassan egy éve játszom.”

Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 117 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Még Kádár is tudta, hogy kikkel van dolga. Te miért nem?

Az utolsó Kádár-Dubcek találkozóra 1968. augusztus 17-én került sor Komáromban. (Csehszlovákiának a Varsói Szerződés csapatai által történő megszállása előtti napokban.)
A vasútállomáson váltak el, Kádár és a rá hallgatni nem akaró Dubcek.
Végül Kádár „majdhogynem kétségbeesetten” kérdezte: „Maga csakugyan nem tudja, kikkel van dolga?”
Forrás: Roger Gough: Kádár János, a jó elvtárs?, JLX kiadó, 2006, 331.old.

Egyszerűen nem volt életképes az a rendszer: hitelből egy darabig lehetett finanszírozni. A sok gonoszság, a teljes jövőképtelenség a rendszer lényegéből fakadt: elnyomta a szabadságot, a személyt mint kreatív hajtóerőt kikapcsolta. "A demokrácia nem jó, de nincs jobb" / W. Churchill /.

Ez a nagy igazságkereső a nyolcvanas években fiatal emberként nem vette észre, hogy milyen hazug világ veszi körül. Most bezzeg háborog és depressziós. Leginkább azon háborog, hogy egyesek hogy tele vannak pénzzel, bezzeg mások ... Itt valami családilag nem stimmel. Az már persze nem jut el a tudatáig, hogy a csodás nyugaton, ahová el kell menekülni innen, azok manipulálnak mindent és mindenkit, akik a világ vagyonának túlnyomó részét birtokolják.

A szoci rendszer összeomlott, TÉNY.

Igen, akkor mindenkivel tudatták, hogy hol a helye.

A világ volt - teljesen más, emberibb.
Ám tény, attól embertelenedett el a világ, hogy a SZU, a visszatartó erő, megszünt.

Sokan hivatkoznak arra, hogy húsvétkor templomba voltak a Kádár korszakban.
A nagymamákat és unokáikat persze, hogy nem bántották. Ha épp egyetemre jelentkeztél volna.... olyat is ismerek akit a gimibe sem vettek fel emiatt.

Nagyon jó színésznek tartalak. Majdnem minden Pintér Bélában láttalak. Volt olyan, pl. A Sütemények királynője, amit kétszer is megnéztem. Pintér Béla zseniális rendező.
Az Aranyéletben is remek voltál.
Nem egyoldalon állunk. Ez azt is jelenti, hogy örültem a Fidesz hatalmas győzelmének, és kudarcként éltem volna meg márkizay vezette moslékkoalíció győzelmét.

"Deutsch Tamás olyat mondhat Enyedi Ildikónak,"
Nem pont ezt mondta, de jól tette, hogy mondta, amit mondott.
Egyedi Ildikó és te is csak arról felejtkeztetek el, hogy az a 10 év amikor Egyedi nem rendezhetett a libsiszocik idejére esett. Gyurcsányt kellett volna szidnotok, vagyis a baloldalt.
Orbán Viktornál rendezhetett. Na erről "elfelejtett" beszélni, ahogyan most te is.
Csakhogy te a 24.hu-nak mondtad el, Egyedi pedig egy rangos filmfesztiválon, sározta, rágalmazta Orbánt. Ez egy elévülhetetlen nagy bűne!

Ez a sok keserűség, ami benned van, viszont jót tesz a színészi játékodnak.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés