Nagyot kaszálna Oroszország az EU energiaembargójával

„Az Európai Bizottság morális érvekre hivatkozva sürgeti az orosz energiaszállítások mielőbbi tilalmát. Az intézkedés azonban úgy sodorná veszélybe az EU ellátásbiztonságát, hogy azzal Oroszország árbevétele nőne. A szankciók kiterjesztése az olaj- és gázimportra hozzájárulna ahhoz, hogy Oroszország egy elhúzódó háborút is képes legyen finanszírozni, így amellett hogy a lépés Európa szempontjából észszerűtlen, morálisan sem igazolható. 

Energetikai szempontból az Európai Unió és Oroszország kölcsönösen függ egymástól. Az EU olajimportjának több mint negyedét, földgázimportjának csaknem felét az orosz szállítások fedezik, amelyek az infrastrukturális, műszaki és földrajzi adottságok, valamint a világpiaci környezet miatt rövid távon csak rendkívüli lemondások árán helyettesíthetők. Oroszország számára pedig az Európai Unió kiemelt prioritású piac: a Reuters adatai alapján tavaly az olaj- és gázértékesítésből származó árbevételének negyven százaléka, körülbelül ötvenmilliárd dollár az EU-ból érkezett. A teljes összeg háromnegyedét az olaj-, negyedét pedig a gázexport adta. A két termék jelentősége miatt a háború kirobbanása óta időről időre felmerül, hogy az EU szankciós politikája csak akkor lehet igazán hatásos, ha kiterjed az energiaszállításokra is.

Az embargó leghevesebb támogatója az Európai Bizottság, amely március eleje óta különböző eszközökkel próbálja rávenni a tagállamokat a szankciók kiterjesztésére. A gáz esetében a bizottság korábban már előállt egy javaslattal, amely a tavalyi 155 milliárd köbméteres orosz importot kétharmadával csökkentené év végéig; például a cseppfolyósítottföldgáz-beszerzések fokozásával, a megújuló technológiák terjedésének támogatásával és a lakossági fűtési igények visszavágásával. Az olaj esetében a megvalósításra vonatkozó vizsgálatok egyelőre nem állnak rendelkezésre: a bizottság csak a tilalom tényét és hat hónapos határidejét rögzítette. 

A fő probléma, hogy ezek az iránymutatások nem adnak választ a szankciókkal kapcsolatos legelemibb kérdésre; azaz hogy bevezetésük mennyire fájna az eu-nak és mennyire oroszországnak.

Az elmúlt két hónap tanulsága, hogy az energiaszállításokat érintő szankciók bizottsági lebegtetése Európának költséget, Moszkvának pedig hasznot jelentett. A háború kirobbanása önmagában nem eredményezett különösebben nagy áremelkedést: a holland gáztőzsdén a konfliktus előtti nap (február 23-án) 87,5 eurót, az azt követő nap (február 25-én) pedig 91,2 eurót kellett fizetni egy megawattóra energiáért. Miután azonban a bizottság – és néhány nyugati politikus – elkezdte lebegtetni az embargót, az árak elszabadultak. Például március 6-án, vasárnap a bizottság energiaügyi biztosa, a német gazdasági miniszter és az amerikai külügyminiszter is úgy nyilatkozott, hogy az EU gőzerővel dolgozik a szankciók bevezetésén, hétfőn mindössze néhány óra alatt 345 euró/megawattórára emelkedett a gáz tőzsdei ára. A magas árkörnyezet megnövelte Oroszország energiaszállításokból származó árbevételét, ami a háború kirobbanása óta eltelt két hónap alatt már meghaladta a tavalyi év egésze alatt elért ötvenmilliárd dollárt.” 

Nyitókép: Facebook