A belarusz elnök szerint Európa és Amerika a szankciók miatt többet fog szenvedni, mint ők és az oroszok.
„Belarusz továbbra is minden eszközzel támogatni fogja Oroszországot, és senkinek sem engedi meg, hogy az orosz–belarusz kapcsolatok közé álljon” – idézte Aljekszandr Lukasenka elnök hétfői győzelem napi beszédét a Belta belarusz hírügynökségre hivatkozva az azonnali.hu.
„A belaruszoknak nincs joguk nem támogatni Oroszországot. Mi mindig is egységesek voltunk, és azok is maradunk.
Bármit is próbáljon a Nyugat, nem tudja meggyengíteni vagy megszakítani ezt a jó viszonyt köztünk” – emelte ki az elnök.
Lukasenka elmondta azt is, hogy a belaruszok nem lépnek fel agresszorként, de Oroszország stratégiai és testvéri partnerei, így aztán mindenben segítik is majd.
Hozzátette, a belaruszok osztoznak az oroszokkal a Nyugat által kivetett szankciók terhében, de szerinte
„az európaiak és az amerikaiak többet fognak ezek miatt szenvedni, mint amennyit a belaruszok és az oroszok megéreznek belőlük”.
A belarusz elnök beszédében azt is elmondta, hogy a Nyugat sosem fogja az igazat mondani saját állampolgárainak, szerinte a „brit, amerikai és francia média folytatja a hangolást a két keleti ország ellen.
Az egységünket, a civilizáció utolsó bástyáját akarják kikezdeni”
– hangsúlyozta.
Lukasenka többször is kijelentette, hogy február 24-én Oroszország azért támadta meg Ukrajnát, mert rá volt kényszerítve, mivel „Kijev provokálta keleti szomszédját”.
Mint ismert, a háború első napján az orosz csapatok északról, Belarusz területéről is behatoltak Ukrajnába, ahol hivatalosan hadgyakorlatot végeztek. Ezenkívül a háború folyamán többször is bizonyítottan belarusz területről indítottak tüzérségi támadást az ukrán állások ellen, ugyanakkor hivatalosan belarusz csapatok még nem lépték át a belarusz–ukrán határt – idézte fel a portál.
Nyitókép: EyePress News / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A brit pénzügyminisztérium be is jelentette, hogy a tárca megadta a szükséges engedélyt a pénz feloldásához.
A kormányfő szerint egy ilyen lépés már a háborús részvétel kategóriája.
Menczer Tamás kiemelte, hogy Orbán Viktor azért küzd most Brüsszelben, hogy Magyarország mindebből kimaradjon.
Az olasz miniszterelnök elmondta, hogy nem akarják „sorsára hagyni Ukrajnát az utóbbi évek legnehezebb szakaszában”, ugyanakkor a rendkívül összetett tárgyalási folyamat nem vonatkoztathat el Oroszország akaratától.
A Le Point szerint a francia agrárium válságát valójában a kormány és Ukrajna okozza.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Világfelfogások, sőt a háború és a béke pártja között kell majd döntenünk. Látjuk a körülöttünk zajló eseményeket, halljuk a nyugati vezetők, köztük a NATO-főtitkár riasztó mondatait, amelyek apáink, nagyapáink háborús emlékeit idézik. Ebben a helyzetben a polgári oldalnak, a nemzeti kormánynak óriási a felelőssége.
A Jókai 200 emlékév keretében megjelent a Jókai Mór harmincháromszor című, gazdagon illusztrált kötet, amely nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy kihozza az írót a vitrinből, megmutatva a nagy történetek mögött álló sokszínű embert.
