Orbán Viktor szerint az uniós vezetést egyáltalán nem érdeklik az emberek megélhetési gondjai, de még csak a gazdasági szakértők figyelmeztetése sem.
Az olajembargó felér egy magyar gazdaságra ledobott atombombával, ha elfogadják, „a rezsicsökkentésnek vége van”, 700 forintos benzin- és 800 forintos gázolajár következhet – mondta péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a Brüsszel által bevezetni kívánt orosz olajembargó révén drágább lesz az energia, ugyanis az orosz olajat csak drágább forrásokból lehet majd pótolni. A kormányfő szerint
de még csak a gazdasági szakértők figyelmeztetése sem: csak szűk látókörű politikai érdekeket követnek.
Továbbá elfogadhatatlannak nevezte Orbán az Oroszország ellen bevezetni kívánt uniós olajembargót. Kijelentette: az olajembargó felér egy magyar gazdaságra ledobott atombombával. A kormányfő hangsúlyozta: „az uniós tagállamok vezetői korábban egyezségre jutottak abban, hogy csak olyan lépéseket szabad tenni, amelyek figyelembe veszik az országok eltérő energiaszerkezetét, és azt a szuverén jogot, hogy az energiamixüket meghatározzák, ám az Európai Bizottság (EB) elnökeakarva-akaratlanul megtámadta a nagy nehezen létrehozott európai egységet”.
„Egy háború idején ennek súlyos következményei vannak” – tette hozzá. Kifejtette: „akinek van tengere, vannak tengeri kikötői, az hajókon tud szállítani olajat a világ bármely pontjáról, de vannak országok, amelyeknek nincs ilyen lehetőségük”. „Magyarországra orosz vagy bármilyen olaj kizárólag csővezetéken érkezhet, a csővezeték egyik vége Oroszországban van, a másik pedig Magyarországon, ez egy adottság” – magyarázta. Hozzáfűzte: „olyan javaslatot, amely ezt a körülményt figyelmen kívül hagyja, nem tudunk elfogadni”.
Ismert, hogy a Brüsszel által javasolt embargó, az orosz olajszállítás leállítása tönkretenné Magyarországot. Brüsszel semmilyen hatástanulmányt sem mutatott be az olajembargó lehetséges következményeiről, erről Hortay Olivér beszélt a Kossuth Rádióban. A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője szerint érdekes, hogy a politikusok nagyon gyorsan álltak elő a javaslattal, és rövid időn belül akarják azt elfogadtatni.
„Ezek a javaslatok technikailag sem megvalósíthatók és társadalmi szempontból is megkérdőjelezhetők. Az energiaszektornak a fő célja az, hogy ellássa az emberek igényeit megfizethetően és biztonságosan. Azzal, hogy a politikusok elkezdték azt nyilatkozni, hogy ez átalakul, és mostantól kezdve az a cél, hogy minél kevesebbet fogyasszanak az emberek, az rendkívül sok szakmai, társadalmi kérdést felvet” – mondta Hortay. Hozzátette: „nagyon fontos, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, és képesek is legyünk arra, hogy megvédjük az eddigi eredményeinket”.
Az orosz olajembargóra vonatkozó brüsszeli terv „romba döntené az eddigi gazdasági eredményeket, és veszélyeztetné Magyarország energiaellátását, ezért azokat a magyar kormány nem támogatja” – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Bács-Kiskun megyei Fajszon.
„Ez az olajembargó, ha életbe lép, akkor Magyarország energiaellátásának biztonságát,
és azon keresztül a magyar gazdaságot is romba döntené.
Ezt természetesen mi nem hagyjuk, mert nem hagyhatjuk, hogy bárki lerombolja a magyar emberek évtizedes erőfeszítéseinek az eredményeit” – fogalmazott a külügyminiszter. Szijjártó hangsúlyozta: „mára a magyar gazdaság az EU szégyenpadjáról az Unió gazdasági élvonalába került, és a kontinens egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága lett”.
Olyan mértékben srófolná fel az esetleges olajembargó számtalan termék árát, hogy egyes energiaintenzív iparágak leállását sem lehetne kizárni. Ugyanakkor a Klímapolitikai Intézet saját honlapjára feltöltött összefoglalója szerint Oroszország egyáltalán nem járna rosszul a korlátozással, ugyanis nyersanyagát más fejlődő országok számára értékesítené, végeredményben tehát bevételei egyáltalán nem csökkennének. sőt, mivel az olaj ára a szankciók miatt folyamatosan nő, még akár haszonra is szert tehet.
Hozzáteszik, Európában az orosz olajtól való függőséget a területi közelség, illetve a kőolaj fogadására alkalmas kikötő megléte, illetve – Magyarország esetében – azok hiánya határozza meg.
„A magyarországi finomítói kapacitások az orosz Ural típusú olajkeverék feldolgozására vannak beállítva, így egy másfajta nyersanyag használata azonnali 20-30 százalékos kapacitáscsökkenést okozna” – mondta a VG Podcastnak az ING Bank vezető elemzője. Ugyan a MOL hosszú évek óta kísérletezik az orosz olaj kiváltásával, de
Virovácz Péter szerint az sem elhanyagolható, hogy százmilliárdos nagyságrendű forrást emésztene fel a váltás. Jelen pillanatban pedig erről még egyáltalán nem beszélnek, de elképzelhető, hogy az EU-nak „be lehetne nyújtani a számlát”.
Ha az orosz olajembargó megvalósul, akkor biztosan 10 százalék fölé kúszik az idei éves infláció, és újra kell gondolni az eddigi árindex-előrejelzéseket, amelyekben az év második felében már az infláció lassulásával számoltak az elemzők. A nagyfogyasztók ugyan már most sem a 480 forintos áron tankolnak, de a kisvállalkozások a befagyasztott árú üzemanyagot vásárolhatják. „Ha itt jelentős költségemelkedéssel találkoznak, azt biztosan tovább hárítják a fogyasztókra, ugyanis ilyen mértékű drágulást pusztán hatékonyságnöveléssel képtelenség ellensúlyozni, tehát a szolgáltatások ára megugrana” – hangsúlyozta Virovácz Péter.
„Azonnal megérezné a magyar gazdaság az orosz olajról való leválást. A lakossági részről magasabb infláció, alacsonyabb fogyasztás lenne a következménye, összességében pedig a gazdaság versenyképességének visszaeséséhez vezetne, hiszen jelentősen megdrágítaná a termelést” – hangsúlyozta Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője.
A szakember szerint egyelőre nem is az a fő kérdés, hogy mennyibe fognak kerülni az üzemanyagok, vagy mi lesz a rezsicsökkentéssel, hanem az,
amely biztosítja a gazdaság, benne a feldolgozóipar zavartalan működését.
Hosszú távon pedig biztos, hogy az olajembargó magasabb árakkal járna, aminek nem csak a lakossági árak szempontjából van jelentősége, az egész gazdaság megsínylené.
A Századvég elemzője emellett arra is rámutatott, hogy vélhetően erős pánikreakció alakulna ki a nyersanyagok piacán, ami további brutális drágulást okozna, másrészt a forint zuhanórepülésbe kezdene, így az infláció és az inflációs várakozások is jelentősen megnövekednének.
Nyitókép: AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Áramellátási vészhelyzet alakult ki az egyik legnagyobb ukrajnai városban.
A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint az uniós vezetés azért akarja csökkenteni az agrártámogatásokat, hogy az így felszabaduló forrásokat az új uniós hadi alapokba csoportosítsák át.
Nem hagyjuk, hogy az Európai Bizottság tönkre tegye az agráriumot! – üzenték Ursula von der Leyennek.
A miniszterelnök politikai igazgatójaszerint Brüsszel tervezett lépése a háború elmélyítését és hosszú távú pénzügyi terheket jelentenének Magyarország számára.
Mark Rutte szerint a tavalyi csúcson rögzített politikai irány ellenére Ukrajna belépése egyelőre elakadt.
A következő napokban dönteni kell az ország finanszírozásáról, különben jövőre csődbe megy.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
