Magyarországon és talán a nyugati világban is rég látott módon szét van szakadva a társadalom. Végletek vannak: a másként gondolkodó sokszor gyorsan „megvett ember”, „hasznos idióta” vagy simán „ostoba”, „gonosz” lesz. Ez alapvetően a progresszív–konzervatív harcban jelenik meg globálisan és Magyarországon is. De az utóbbi időben itthon, elsősorban Ukrajna kapcsán, a jobboldalinak nevezhető táboron belül is szakadékok nyíltak.
Egy nagy lélegzetre van szükség, és először annak elfogadására, hogy mennyire keveset tudunk valójában. Mert keveset tudunk. Az ugyan biztos, hogy a Nyugaton és a „nyugatos” körökben megszokott narratíva a jó és rossz ukrajnai küzdelméről karikatúra. Nem, szó sincs arról, hogy csillogó szemű demokraták harcolnának orosz „orkokkal”. Mély megosztottság van az ukrajnai társadalmon belül is, csak az „oroszpártiak” (az orosz nyelvükhöz és kultúrájukhoz ragaszkodók többmilliónyian lehetnek) most nagyon csendben vannak. Akit ugyanis kollaboránsnak bélyegeznek, kíméletre nem számíthat.