Hova vezet az első út?

2022. április 27. 18:16

Farkas Vajk
Szimbolikus, hogy a miniszterelnök választás utáni első hivatalos útja Rómába vezetett, a pápához, miként az is, hogy Novák Katalin – aki előéletéből adódóan várhatóan aktív külpolitikai szereplő lesz – Varsóba látogat majd először államfőként.

Egy ország külkapcsolati rendszere összetett és többrétegű, a szakértői kapcsolatoktól a legmagasabb, állami vezetői szintig terjed, amelyeket összehangolva, diverzifikálva, helytől, időtől, politikai körülményektől függően lehet és kell használni az érdekek érvényesítésére. Az államközi kapcsolatoknak természetesen mindig az a legérzékenyebb része, amely a legtöbb figyelmet kapja. Az államfői és a kormányfői szint pedig sok esetben a napi politikai kommunikáción túl a szimbolikus térben is mozog. Egy-egy kedvezőtlen világpolitikai fejlemény, belpolitikai történés által kiváltott érzékenység erre a szintre van a legnagyobb hatással. Jó példa az Ukrajnában dúló háború kapcsán a lengyel belpolitikai reakciók és azok hatása a kétoldalú kapcsolatainkra.

Szimbolikus jelentése van annak is, hogy új hivatali ciklusa elején hova látogat egy állami vezető. Május 10-én hivatalosan is új köztársasági elnöke lesz Magyarországnak Novák Katalin személyében, a választás eredményeképpen pedig Orbán Viktor ismét miniszter­elnök lesz. Hova vezet az első útjuk?

A régi-új kormányfő választás utáni első külföldi útja a Vatikánba vezetett. Amikor pápai találkozóról beszélünk, akkor nemcsak a katolikus egyházhoz fűződő kapcsolatokról, hitéleti, oktatási, szociális együttműködésekről, a katolikus közösség helyzetéről beszélünk. A pápai a nyugati világ legrégibb diplomáciai szervezete, évszázadok óta tart fenn kapcsolatokat államokkal. Sőt, a pápaságnak még ennél is nagyobb történelmi súlya van az egész nyugati civilizáció tekintetében, sőt a fennmaradásában is. A szentatya a reformáció által előidézett szakadást megelőzően az egyetemes kereszténységet testesítette meg, és évszázadokon keresztül Isten földi helytartójaként egyedül volt képes legitimálni egy-egy uralkodót vagy államalakulatot. Nem volt ez másként hazánk esetében sem. Szent István király II. Szilveszter pápától kért és kapott koronát, ezzel vált a Magyar Királyság önálló keresztény állammá, a nyugati politikai közösség részévé. Bár az egyház és az állam, a lelki és a világi hatalom az évszázadok alatt elvált egymástól, a pápa megmaradt a keresztény világ egyik szimbolikus lelki vezetőjének. Ráadásul Magyarország tekintetében a pápaság és az egyház mindig megtartó szerepet töltött be, lett légyen szó megszállás elleni küzdelemről vagy az elszakított nemzetrészek megmaradásáról.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés