Csányi Sándor: A rezsicsökkentés nem jó

2022. április 26. 22:44
Az elnök-vezérigazgató szerint a lakosságnak és a vállalkozásoknak is érezniük kell a terheket, hogy spóroljanak.

Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója az OTP Bank partnereinek rendezett Agrár Gála nevű eseményen mondott beszédet, ahol rámutatott: az év elején úgy tűnt, hogy idén akár 600 milliárd forint is lehet a pénzintézet eredménye, ezt azonban a háború hatására nem érik el.

A banknak Oroszországban és Ukrajnában is vannak érdekeltségei, ennek ellenére stabilan működik – mondta az OTP elnök-vezérigazgatója.

Hozzátette: „A 70 milliárd eurós mérlegfőösszeg mindössze 6-7 százaléka orosz hátterű, a profit 15 százaléka ugyanakkor ott termelődik”.

Csányi Sándor rámutatott arra, hogy az „olcsó pénz időszaka” lejárt,

a kamatok akár 7 százalékig is emelkedhetnek, az infláció pedig közben „elszabadult”, a 2–4 százalék közötti tartomány elérése már csak 2024-re várható. „A jó hír az, hogy közben van hitel, folytatják a gazdaság finanszírozását” – tette hozzá Csányi Sándor az MTI beszámolója alapján.

Az elnök-vezérigazgató felidézte, hogy idén a tavalyi, 7,1 százalékos növekedés után már csak 3,5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, továbbá a költségvetés hiánya is magasabb lehet a vártnál, miközben a fizetési mérleg hiánya 8 százalék körül alakulhat.

Csányi Sándor szerint a magas energiaárak várhatóan hosszabb távon fennmaradnak, „nincs más, alkalmazkodni kell” ehhez, „a rezsicsökkentés nem jó”,

a lakosságnak és a vállalkozásoknak is érezniük kell a terheket, hogy spóroljanak.

Az OTP elnök-vezérigazgatója szerint a 4,9 százalékos hiány eléréséhez uniós megállapodással 500 milliárd forintos, anélkül 1700 milliárd forintos kiigazításra van szükség. Úgy vélte, ha Magyarország sikeresen megállapodik az unióval, és a háborút is lezárják a felek, akkor gyors kilábalás várható, akárcsak a járvány után.

(MTI)

Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Összesen 144 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Majd megoldja Varga Mihály okosan és bölcsen és azt tesszük.

"A befagyasztott árak fölötti részt adókból kell fedeznie az államnak"

Az állításodat cáfolja G.7.hu cikke, mely szerint a "Így egész biztosan volt egy bő egyéves időszak, amikor sokkal olcsóbban vehettek gázt, mint amennyiért azt a háztartásoknak adták.

Mivel a hazai lakosság éves fogyasztása köbméterben kifejezve milliárdos nagyságrendű, ez az árkülönbség tényleg óriási nyereséget eredményezhetett. Tavaly augusztusi cikkünkben azt írtuk, hogy aktuális árakon számolva csak 2020. első kilenc hónapjában 56-76 milliárd forint körüli összeget kereshetett az MVM-csoport. A 2020-as második negyedéves fogyasztási adatok ismeretében látszik, hogy ez a becslés nem volt messze a valóságtól: a többlet 60 és 75 milliárd forint között alakulhatott.
https://g7.hu/vallalat/2021100..
Ugyanerről - most nem találom az MVM írását - az MVM hasonlót ír és közli, hogy a többlet eredmény tartalékba kerül. Ha megnézed az MVM mérlegét ott megtalálható.
Ugyanakkor a g7.hu számítása téves lehet, mert a nyáron betárolt egésze is olcsóbb, mint a téli beszerzés. Nos az MVM ebből a tartalékba helyezett összegből és nem a költségvetési támogatásból biztosítja a rezsicsökkentés forrását.

Csányi úrnak ezt illene tudnia.

Javaslom továbbá hozzáolvasni
"A felelős energiapolitika része az orosz gázvásárlás"
https://hirado.hu/belfold/cikk..

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés