A Rubicon Intézet, a Selye János Egyetem Tanárképző Kara, valamint a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézet konferenciát tart „Hetvenöt éve történt. A csehszlovák–magyar lakosságcsere története és emlékezete” címmel. Az április 12-én, kedden 10 órakor kezdődő esemény helyszíne a Mathias Corvinus Collegium Tas vezér utcai központjának Hunyadi Mátyás-konferenciaterme (Budapest XI. kerület, Tas vezér utca 3., volt Danubius Hotel Flamenco).
A második világháború után Kelet-Közép-Európában a háborús etnikai tisztogatások sora tovább folytatódott – immár a nemzetállamok etnikai homogenizációja jegyében. A győztes nagyhatalmak hozzájárulásával csaknem 11 millió németet űztek el kelet-poroszországi, sziléziai, szudétavidéki, magyarországi és jugoszláviai szülőföldjéről, miközben sok százezren életüket vesztették a menekülés során. A Magyarországgal határos országok, melyek közé Kárpátalja megszerzésével 1945 júniusában a Szovjetunió is felsorakozott, a kollektív bűnösség elvére hivatkozva szintén mérlegelték a magyar kisebbségek felszámolásának, elüldözésének, elhurcolásának lehetőségét. A kárpátaljai málenkij robot súlyos emberveszteségei, a délvidéki brutális megtorlások, a Maniu-gárdisták erdélyi magyarellenes atrocitásai mellett Csehszlovákia tett meg mindent annak érdekében, hogy a 650 ezres szlovákiai magyar kisebbséget felszámolja. Az első bécsi döntés után visszacsatolt területekre költözött anyaországi magyarok egyoldalú kitelepítése,