A jelenlegi kormánynak már csak ezen a héten van lehetősége teljesíteni a sztrájkbizottság követeléseit – jelezték.
Nyílt levelet írt a kormánynak és Orbán Viktor miniszterelnöknek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) közös sztrájkbizottsága azt kérve, a kormány még a választás előtt teljesítse követeléseiket.
A két szervezet MTI-hez szerdán eljuttatott közös levele szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) átlagkeresetek alakulásáról szóló gyorsjelentése után március elsejével lényegesen nőttek a képviselői tiszteletdíjak az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvényi rendelkezés alapján, amelynek 2018. augusztus 1-jétől hatályba lépett módosítása a KSH által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset háromszorosának megfelelő összegben határozta meg az országgyűlési képviselők tiszteletdíját.
A PDSZ és a PSZ messze nem követel ilyen mértékű béremelést a közoktatásban dolgozóknak, csak annyit, ami arra elegendő, hogy ők is ki tudják fizetni – a kezdőbérből is – albérletüket, ne legyenek napi megélhetési gondjaik, és ne legyen elviselhetetlen a munkaterhelésük, az elvégzett túlmunkát pedig fizessék ki – írták.
Kiemelték: egyfajta bérautomatizmus nemcsak a közpénzekből legjobban kereső országgyűlési képviselőknél és tisztségviselőknél fontos, hanem a nevelési-oktatási ágazatban is elengedhetetlen.
A kormány a háborús helyzetre hivatkozva azt kérte, hogy a pedagógusok hagyjanak fel a munkabeszüntetéssel, de a háborús helyzetből fakadó gazdasági problémák nem akadályozták meg a kormányt abban, hogy a fenti, jelentős béremelést végrehajtsák – írták, hangsúlyozva: a jelenlegi kormány tehát még ezen a héten meghozhatja a köznevelési intézményekben dolgozókat érintő döntéseket.
A jelenlegi kormánynak már csak ezen a héten van lehetősége teljesíteni a sztrájkbizottság követeléseit, mert a vasárnapi választások után az új kormány megalakulásáig korlátozott jogkörökkel rendelkező ügyvezető kormány működik majd – olvasható a levélben.
(MTI)
Nyitókép: Diákok által szervezett szimpátiatüntetés a tanárok mellett, YouTube / Telex
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A brit pénzügyminisztérium be is jelentette, hogy a tárca megadta a szükséges engedélyt a pénz feloldásához.
A kormányfő szerint egy ilyen lépés már a háborús részvétel kategóriája.
Nincs semmi szükség a reformra, a magyar nyugdíjrendszer stabil – mégis brutális elvonásra készülnek Magyar Péterék. Szalai Piroska elemzése rámutat: a Ratkó-korszak hulláma már lecsengett, a számok rendben vannak, a Tisza mégis a régi baloldali reflexből, vagy talán brüsszeli nyomásra akarja kivéreztetni az időseket.
Menczer Tamás kiemelte, hogy Orbán Viktor azért küzd most Brüsszelben, hogy Magyarország mindebből kimaradjon.
Az olasz miniszterelnök elmondta, hogy nem akarják „sorsára hagyni Ukrajnát az utóbbi évek legnehezebb szakaszában”, ugyanakkor a rendkívül összetett tárgyalási folyamat nem vonatkoztathat el Oroszország akaratától.
A Le Point szerint a francia agrárium válságát valójában a kormány és Ukrajna okozza.
Világfelfogások, sőt a háború és a béke pártja között kell majd döntenünk. Látjuk a körülöttünk zajló eseményeket, halljuk a nyugati vezetők, köztük a NATO-főtitkár riasztó mondatait, amelyek apáink, nagyapáink háborús emlékeit idézik. Ebben a helyzetben a polgári oldalnak, a nemzeti kormánynak óriási a felelőssége.
A Jókai 200 emlékév keretében megjelent a Jókai Mór harmincháromszor című, gazdagon illusztrált kötet, amely nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy kihozza az írót a vitrinből, megmutatva a nagy történetek mögött álló sokszínű embert.
