Az MCC szakértője szerint a német koalíció áttért a reálpolitikára, és egyfajta német rezsicsökkentésbe kezdett.
Drasztikus gazdasági következményei lennének Németországban az orosz energia azonnali bojkottjának, ezért Olaf Scholz nemet mond Volodimir Zelenszkij ukrán elnök követeléseire – mondta a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatója. Bauer Bence szerint a német koalíció áttért a reálpolitikára, és egyfajta német rezsicsökkentésbe kezdett – olvasható az Infostart cikkében.
Németország júniustól újabb támogatási csomagot kapnak az adófizetők az energia drágulása miatt. Az ország bár csökkenti orosz energiaimportját,
A szociáldemokrata kancellár szerint ugyanis az komoly gazdasági válságot okozna. Miként a Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámol róla, Olaf Scholz kancellár az ARD közszolgálati tévének a hétvégén azt mondta, hogy elutasítja az orosz energiára vonatkozó bojkottot, mert rengeteg munkahely szűnne meg vele és egész iparágaknak kellene felfüggeszteniük a tevékenységüket.
„Nagyon hasonló helyzetben vagyunk Magyarországon, mint a németek. Németország gázellátásának mintegy 55 százaléka Oroszországból származik, és ez nagy függőséget jelent. Ha most egyik percről a másikra nullára vinnénk le, akkor óriási kihívásokkal küzdene a német gazdaság” – mondta Bauer Bence.
A cikk emlékeztet: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban, március 17-én a Bundestag plenáris ülésén online közvetített beszédében
Hevesen kritizálta azt, hogy Németországnak fontosabb a gazdaság, mint az ukrajnai emberéletek. Zelenszkij arra is kitért, hogy az Északi Áramlat 2 megépítése cementet jelentett egy új fal megépítésére, és ugyanúgy falnak nevezte a NATO-csatlakozás és az EU-csatlakozás elutasítását is.
„Morális nyomást gyakorol, hogy felelőssé tegye a német energiaimportot a háború folytatásáért, de ez egy régi narratíva, Magyarországon is tapasztaljuk” – fejtette ki Bauer Bence.
Fotó: Sergei SUPINSKY / AFP
Nagyon nem volt véletlen az ukránok otromba támadásának időzítése, hiszen egyértelmű jeleket mutat, hogy a kijevi titkosszolgálat összejátszhatott a Tisza Párt vezetésével. Összefoglaló.
A lengyel miniszterelnök bírálta azokat a vezetőket, akik részt vettek a Moszkvában tartott katonai díszszemlén.
A 30 napos tűzszünet megkötése a tét.
Trump kereskedelmi politikája és Kína stratégiai válaszlépései: Hogyan alakul az új gazdasági világrend? – tudósításunk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvényéről.
Az elmúlt napok belpolitikai eseményei más megvilágítást kapnak az ukrán titkosszolgálat propagandaakciójával.
Durvul a diplomáciai adok-kapok a két ország között.
Akadnak olyanok, akik szerint az új szerződéssel meg kellett volna várni a világbajnoki selejtezők végét.
A Fehér Ház szerint az amerikai és ukrán elnök telefonon egyeztetett egy gazdasági megállapodás nyomán, miközben Svájcban amerikai–kínai tárgyalások kezdődnek a vámokról.
