„Első lépésként a lakosságnak alacsonyabbra kell állítania a fűtést azért, hogy csökkenjen a gázfogyasztás, és az EU ne finanszírozza tovább az Ukrajna elleni háborút” – fogalmazott Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Strasbourgban.
Európának a NATO–t kiegészítő, önálló védelemmel kell rendelkeznie a biztonság növelése és szavatolása érdekében – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán.
Az Európa biztonsági helyzetről Kaja Kallas észt miniszterelnök részvételével folytatott EP-vitában Borrell úgy fogalmazott:
Hangsúlyozta, az uniónak olyan kapacitásokkal rendelkeznie, amelyek növelik az európai védelmet az EU-szerződésekben rögzített kötelezettség szellemében. Közölte: az Európai Uniónak késznek kell lennie arra, hogy megfizesse saját, Oroszországgal szemben bevezetett szankciós intézkedéseinek az árát. Véleménye szerint a másik alternatíva a háború.
Hangoztatta: Ukrajna megtámadásával és Kijev bombázásával új korszak kezdődött. Európának azonnali válaszokat kell találnia a megváltozott helyzetre. Szavai szerint az uniónak egyebek mellett
Azt mondta: első lépésként a lakosságnak alacsonyabbra kell állítania a fűtést azért, hogy csökkenjen a gázfogyasztás, és az EU ne finanszírozza tovább az Ukrajna elleni háborút. Kijelentette továbbá: fel kell lépni a dezinformációval szemben. Európának hallatnia kell a hangját annak érdekében, hogy mindenki megtudja, mi történik Ukrajnában.
(MTI)
Nyitókép: Frederick Florin / AFP
Már 44 napja tart az ideiglenes tűzszünet, de az iráni háborút nem tudják lezárni az amerikaiak. A helyzetről kérdeztük Sayfo Omart, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjét.
Újabb törésvonal jelent meg az EU és az Egyesült Államok között az Oroszországgal szembeni szankciós politikában. Washington az olajpiac stabilizálására hivatkozik, Brüsszel viszont attól tart, hogy a lépés Moszkva bevételeit növeli.
Washington egyre keményebb fellépést mérlegel Havannával szemben.
Hosszabbítás újra meg újra.
Mire készül Donald Trump az utolsó két és fél évben? Mi lesz a republikánusokkal egy poszt-Trump korszakban? S miért nem értik az amerikaiak Trump külpolitikáját? Ezekre a kérdésekre keresztük a választ Robert Preuhs amerikai politológussal.
Zelenszkij szorult helyzetétől az európai gazdaság válságán át egészen a globális titkosszolgálati játszmákig vesszük górcső alá a világpolitika legforróbb pontjait.
Hack Péter jogtudós a Mandinernek nyilatkozva rámutatott, a KEKVA-rendszer átalakításának is lehetnek vesztesei, ráadásul az államnak bizonyos esetekben kártérítést kellene fizetnie.
Az új kormánynak úgy tűnik, nem lesz fontos az üldözött keresztények megsegítése.
