A számoktól a kreatív művészetig

2022. február 16. 12:00
Az üzleti szférából érkezett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem vezérigazgatói pozíciójára Kun Zsuzsanna. A művészeti és nagyvállalati gondolkodás izgalmas mezsgyéjén keresi a jövőálló megoldásokat.

Ádám Rebeka Nóra írása a Mandiner hetilapban

Korábban dolgozott nagyvállalati környezetben, közepes és induló kisvállalkozásoknál is. Sokáig stratégiai tanácsadással, üzletfejlesztéssel és pénzügyi tervezéssel foglalkozott a Mol-csoportnál. 2017-ben társalapítóként egy adatvezérelt működésre fókuszáló tanácsadó céget indított útjára, ott olyan vállalkozásoknak nyújtanak üzletfejlesztési tanácsadást, amelyek szeretnék jobban kihasználni az adataikban rejlő értéket. Felsőoktatási tapasztalata viszont egyáltalán nem volt, s a Moméra érkezve hamar rájött, hogy elengedhetetlenül fontos megérteni, „milyen rugóra jár egy egyetem agya”, munkájában nem lehetett egy az egyben alkalmazni a nagyvállalati gyakorlatot. „Jól kell szelektálni, mi az, ami segíti a működést, és mi az, amit el kell engedni. Az átültethető – és a kollégák is meg fogják szeretni –, hogy ránézünk az adatokra, elemezzük őket, és grafikonok segítségével adunk útmutatást a tekintetben, hol tartunk, merre tovább. Ezt a fajta adattudatosságot nagyon gyorsan befogadta a szervezet, hiszen ad egyfajta fogódzót” – mondja Zsuzsanna.

„Böszörményi Nagy Gergely, az egyetem kuratóriumának elnöke is elkötelezett az adatvezérelt működés iránt. Az ő kezdeményezésére egy Barabási Albert László vezette kutatás feltérképezte a Mome nemzetközi pozícióját és a fejlődési irányokat. Mindig jó, ha egy egyetem vagy vállalkozás körbenéz, és felméri, hol áll a piacon” – magyarázza a vezérigazgató.

Az egyetem 2030-ra Európa első számú kreatívtudás-központja lenne. A fenntarthatóság nem csupán az oktatási és a kutatási programban fontos szempont, hanem az intézmény működésének fejlesztésében is. A Mome szeretne ebben is példát mutatni: 2030-ra nettó karbonsemleges intézménnyé válna. „Egyik példaképünk a finnországi Aalto Egyetem, ahol korszerű módszerekkel ötvözik a különféle diszciplínák együttműködését – a kutatók együtt dolgoznak közgazdászokkal és szellemi tulajdonnal foglalkozó jogászokkal.” A másik szempont, hogy egy művészeti egyetem miként tud reagálni a dizájneszközeivel társadalmi, szociá­lis és ökológiai kihívásokra. Hogyan lehet például kreatív gondolkodásmóddal, tárgytervezéssel elősegíteni azt, hogy kevesebb hulladékot termeljünk, erőteljesebb legyen a körforgásos gazdaság, vagy hogy segítsük a hátrányos helyzetűeket – fejti ki a vezérigazgató. Ezek mind-mind olyan programok, amiket a Mome is a zászlajára tűzött. Nyilván a nemzetközi térre is figyelnek, de fontosnak tartják, hogy ne feledkezzenek meg a helyi specialitásokról. „A szociális dizájnprogramjainkkal például borsodi térségek közösségeit támogatjuk. A célunk, hogy egyes hátrányos helyzetű régiókban a települések apraja-nagyja részt tudjon venni olyan közösségi alkotótevékenységben, ami jobban összehozza a közösséget, és jó példát mutat.”

Nyitókép: Ficsor Márton

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés