Húsz éves csúcson a politikai bűnözés Németországban

2022. január 18. 14:19
Húszéves csúcsra emelkedett a politikai indíttatású bűncselekmények száma tavaly Németországban, ez a biztonsági szervek szerint összefügg a koronavírus-járvány kezelése elleni tiltakozással.

A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) kedden ismertetett összesítése szerint 47 303 eset tartozik a politikai indíttatású bűncselekmények közé. Ez csaknem 15 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 41 177-hez képest, és a legtöbb a rendszeres adatgyűjtés 2001-es kezdete óta.    

A növekedés a bűncselekmények azon típusának tulajdonítható, amelyek nem köthetők a szélsőbalhoz vagy a szélsőjobbhoz,

vagy bármely más politikai vagy egyéb ideológiához, hanem a biztonsági szervek szerint összefügg a koronavírus-járványban elmérgesedett társadalmi légkörrel – emelte ki az ARD közszolgálati televízió a hírportálján közölt beszámolójában.    

A legtöbb bűncselekmény a szélsőjobbhoz köthető

A bűncselekmények legnagyobb csoportját – több mint 19 ezer esettel – továbbra is a szélsőjobboldali indíttatású esetek teszik ki. A szélsőbalhoz mintegy kilencezer eset köthető.    

Konkrét ideológiához nem köthető, de politikai – azaz Németország társadalmi berendezkedésének elutasítása által motivált – bűncselekményből mintegy 17 ezret regisztráltak.    

A politikai hátterű erőszakos bűncselekmények száma ugyan hat százalékkal csökkent tavaly az egy évvel korábbihoz képest, de ezen a területen is szembetűnő azon gyanúsítottak magas száma, akiket nem lehet besorolni meghatározott politikai spektrumba. A 2020-as 591 után tavaly már 1047 erőszakos politikai bűncselekményt követtek el olyan gyanúsítottak, akiket a rendőrség nem azonosított szélsőjobboldaliként, szélsőbaloldaliként, iszlamistaként, vagy valamely külföldi ideológia – például a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ideológiájának – híveként.    

Ez a jelenség különösen a közszolgálatban dolgozók és a választott tisztségviselők elleni erőszakos cselekményeknél mutatkozik meg,

a 120 esetből 98-ban a gyanúsított egyik eddigi kategóriába sem tartozik. A biztonsági szervek a politikai bűncselekmények új fajtájának nyilvántartására új fogalmat vezettek be: „az állam alkotmányvédelmi szempontból releváns delegitimálása által motivált bűncselekmények kategóriáját” – áll az ARD beszámolójában.      

Új jelenség a lezárások elleni tiltakozásból eredő bűncselekmény

A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetője mindezzel kapcsolatban a napokban egy interjúban elmondta, hogy a koronavírus-járvány lassítását szolgáló intézkedések és a tervezett oltási kötelezettség elutasításának kinyilvánítására szervezett tüntetéseken megfigyelhető az „állam ellenségeinek” új típusa, amely nem sorolható be egyértelműen az eddigi kategóriákba. „

Ezeket az embereket nem valamilyen politikai nézetrendszer, ideológia köti össze, hanem a demokratikus jogállam és annak képviselői iránti megvetés” 

– mondta Thomas Haldenwang a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap hétvégi számában közölt interjúban.    

Hangsúlyozta, hogy a demonstrációkon  többnyire a gyülekezéshez és a véleménynyilvánításhoz fűződő jogukkal élő békés polgárok vesznek részt, mások viszont az állammal szembeni nyílt ellenállásra szólítanak fel. Ezeket az embereket sorolják az „új megfigyelési területhez” – fogalmazott a BfV vezetője.    

A járvány csak ürügy az állammal szembeni ellenálláshoz

Kifejtette, hogy a járvány csak ürügy az állammal szembeni ellenállás ösztönzésére, éppen úgy, mint korábban a menekültpolitika, vagy tavaly nyáron az ország egyes nyugati vidékein pusztító árvíz. Az új megfigyelési területen felbukkanó emberek az ilyen ügyekkel kapcsolatban „azt a benyomást próbálják kelteni, hogy az állam csődöt mond, és semmit sem tesz az emberekért” – mondta Thomas Haldenwang. Hozzátette: az is jellemző, hogy

szélsőjobboldali csoportok megpróbálják átvenni az események irányítását”.

Az utóbbi időben szerinte nagyon aktív például az identitárius mozgalom németországi szárnya és a szélsőjobboldali törpepártok, köztük A harmadik út (Der III. Weg). Ezek a csoportok egyre inkább képesek arra, hogy a saját színterükön kívül is mozgósítsanak, és rendezvényeiket a nyilvánosság figyelmét felkeltő módon rendezzék meg.    

Az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt hivatalosan feloszlatott, A szárny (Der Flügel) elnevezésű platformjának tagjai is többször „kezdeményezőként” léptek fel – mondta a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat vezetője.    

Kiemelte, hogy a szélsőjobboldal sokáig nem tudta alakítani a tüntetéseket, de ez változóban van. Az ország keleti részén, az egykori NDK területén fekvő Szászország tartományban például a Szabad Szászország (Freie Sachsen) nevű mozgalomnak sikerült az ellenőrzése alá vonnia a helyi tiltakozó szerveződéseket. „Ez azt jelenti, hogy a járványkezelés elleni tüntetéseken erősödik a szélsőjobboldali befolyás, legalábbis regionális szinten” – jelentette ki a német alkotmányvédelem vezetője.

(MTI)

Fotó: Frank Hormann / dpa-zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP

Összesen 13 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Közben Ausztriában:
Ausztria nem vár tovább
Kottász Zoltán
8 órája

Az osztrákok többsége támogatja kormányuk tervét, miszerint február 1-jétől kötelezővé válik a koronavírus elleni oltás felvétele. A politikusok elkerülhetetlen lépésről beszélnek. A jogsértőkre komoly büntetés vár.
az osztrákok többsége, 59 százaléka egyetért a kormánnyal a kötelezettség bevezetéséről egy december végi Gallup-felmérés szerint.

A Profil magazin hétvégén közölt kutatása hasonló eredményt mutat: a megkérdezettek 45 százaléka támogatja a február 1-jei kezdetet, 17 százalékuk még várna, 34 százalék pedig teljesen elutasítja a terveket.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés