Fekete-Győr vakon követi a brüsszeli utasításokat

„Fekete-Győr András bukott pártelnököt és miniszterelnök jelöltet, a határon túli magyar szervezetek helyett a román és szlovák »hiperprogresszív« pártok támogatására felszólító Gyurcsány-tanítványt újból feltűnési viszketegség gyötri. A magát néptribuni szerepbe vizionáló, nagyokat mondó olimpia-szabotőr saját politikai közösségétől kapott méretes sallert szeptemberben. Az ellenzéki miniszterelnök jelöltek közül ő szerepelt leggyengébben az előválasztáson, mindössze 3,39 százaléknyian szavaztak rá.

Úgy tűnik mostanra heverte ki a megrendítő KO-t és újból vágyik a figyelemre, amiből érthetően nem sok része volt az elmúlt időben.

De a volt főjelöltet nem olyan fából faragták, hogy korrigálja álláspontját, úgy tűník, hogy az a keményfejű fajta, aki fut még egy-két kört, és ahogy mondani szokták »házhoz megy a pofonért«. Sikerült is egy oltári nagy baromságot kiírnia a fészbukjára és két lábbal beleszállnia a kormány külpolitikájába. »Orbánék háborút akarnak kirobbantani a szomszédban?« teszi fel az igencsak lájkvadász stílusban megfogalmazott költői kérdését, és ahogy a műfajhoz illik, rögtön meg is adja rá a választ. Szerinte a magyar kormány Nyugat-Balkán politikája a térség stabilitását és egyben Magyarország biztonságát is veszélyezteti.

El sem tudja képzelni, hogy Magyarország a térség európai integrációjában és stabilitásában érdekelt és azt sem tudja megérteni, hogy egy országnak lehetnek saját regionális érdekei és ennek megfelelő szuverén külpolitikát folytathat. Azt sem érti és érzi, hogy a nemzetközi kapcsolatok művelése végső soron alku- és szövetségkötések sorozata, ahol mindenki igyekszik saját befolyását és tárgyalási pozícióját erősíteni, majd pedig a nemzeti érdeknek megfelelő kompromisszumot elérni. A »világpolgár«, mint a stréber kisdiák, ebben a kérdésben is, akárcsak a magyar-orosz és magyar-kínai kapcsolatok bírálatának esetében felmondja a brüsszeli leckét és elhiszi, hogy »aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére«.

Ami a magyar érdeket illeti a Nyugat-Balkánon, mi mindvégig kiállunk a térség európai integrációja mellett. Ami most van az EU-ban, az nem integrációs politika, hanem valami, amivel az integrációs politikát helyettesíteni próbálják. Szerbia uniós csatlakozásának folyamata egyébként több mint egy évtizede húzódik, az ország még 2009 decemberében nyújtotta be kérelmét. Magyarország Szerbia egyik legfontosabb támogatója a csatlakozási folyamatban – Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben például úgy fogalmazott: »Ha rajtunk múlna, Szerbia már tegnap az Európai Unió tagjává vált volna«

A Balkán a következő nagy lehetőség az Európai Unió számára, a Balkán az EU következő nagy gazdasági motorja lehet, a nyugat-európaiak nem tudják fenntartani az életszínvonalukat a Balkán integrálása nélkül, de ezt Brüsszelben nem ismerik fel. Az EB magyar biztosa, a bővítési és szomszédságpolitikáért felelős Várhelyi Olivér is többször elmondta, hogy a cél, a térség európai integrációja, amely garantálhatja a balkáni országok hosszú távú stabilitását és békéjét, de cserébe Fekete-Győr elvtársai övön aluli lejárató cikket közöltek Várhelyiről a brüsszeli Politicoban. Ennyit arról, hogy ki áll a balkáni államok mellett.

és ha kell azokat még a nemzeti érdekkel szemben is lenyomja az ország torkán. Sajnos mi már jól ismerjük ezt a baloldali tempót, az elmúlt több, mint száz esztendőben volt benne részünk bőven és nem kérünk többet belőle. Még szerencse, hogy már senkit, az előválasztási eredmények alapján az látszik, hogy még az övéit sem érdekli, hogy mit mond a bukott pártelnök. Magyarországnak előre kell menni nem hátra!”