Krónika: Románia nem áll ki az ukrajnai román kisebbség mellett

2022. január 17. 11:28
Biztonságpolitikai megfontolások állnak a háttérben.

Románia és Ukrajna egyaránt az orosz befolyás miatt aggódik, Románia biztonságpolitikai megfontolásból nem lép fel határozottan az ukrajnai román kisebbség jogfosztása ellen – nyilatkozta a Krónika erdélyi magyar napilapnak Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője.

Felgyorsulhat az asszimiláció

Az elemzőt a Krónika azzal kapcsolatban kérdezte, hogy a Libertatea.ro portál a múlt héten riportot közölt az ukrajnai románok jogfosztásáról. A riportban megszólaló ukrajnai román vezetők valószínűsítették, hogy a következő tanévtől életbe lépő

ukrán oktatási törvény felgyorsítja a félmilliósra becsült ukrajnai román közösség asszimilációját.

A riportban megszólaló ukrajnai románok sérelmezték Bukarest passzivitását.

Bukarest és Kijev is az orosz befolyás miatt aggódik

A riport szerzője az ukrajnai románok körében gyakran emlegetett példaként hozta fel azt a módot, ahogyan Magyarország lép fel a kárpátaljai magyar közösség identitásának védelmében. Azt is megemlítette azonban, hogy a román külügyminisztérium 2017-ben a kisebbségi oktatást ellehetetlenítő kijevi törvény elfogadása után

állásfoglalásban kérte, hogy az ukrán hatóságok biztosítsák a román nemzetiségűek anyanyelvi oktatáshoz való jogát.

Tavaly pedig a külügyminisztérium az ukrajnai román kisebbség képviselőivel egyeztetett egy kidolgozás alatt álló román-ukrán oktatási együttműködési megállapodás szövegéről.

A Krónikának nyilatkozó Barabás T. János elmondta: bár Ukrajnának az 1991-es függetlenedése óta feszültségekkel terhes a viszonya Romániával, a román-ukrán kapcsolatok a 2014-es krími orosz intervenció után javultak, és jelenleg a biztonságpolitikai együttműködés határozza meg a két ország kapcsolatát.

„Bukarest mintha beletörődött volna az ukrajnai román közösség eltűnésébe. Eszerint fontosabb a +regionális biztonsági vezető hatalom+ státus amerikai segítséggel való elérése, és ezáltal a Moldovai Köztársaság bekebelezése” – fogalmazott a Románia-szakértő. Szerinte a két ország közötti problémák eltussolása azzal magyarázható, hogy Bukarest és Kijev is az orosz befolyás miatt aggódik.

„A kétoldalú kapcsolatok ki nem tárgyalt problémái és a mindkét oldalon fellelhető merev nacionalista hozzáállás miatt nem várható előrelépés az ukrán-román kapcsolatokban, de a biztonságpolitika miatt visszarendeződés sem valószínű” – összegzett Barabás T. János.

(MTI)

Nyitókép: Mandiner archív

Összesen 31 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Végül is mindig, mindenkit elárulnak. Így saját magukat is.
Persze amennyire a görög fanarióta, bolgár bojár rétegből lett "román" elit egyáltalán nem csak a hatalmi érdekből használta fel a román hazafiságot. Csontnak odadobva a dákó-román történelmi hazugságot.
Romániát nem a kormánya vagy az "elnöke" vezeti, soha nem is az vezette.

Pontosan ez a mentalitás vezetett Bizánc bukásához is.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés