Donáth Anna szerint a DK gátolja az ellenzék sikerét

2022. január 13. 7:36
A Momentum elnöke szerint addig a közös kampány sem működhet, amíg nincs meg a közös lista – Gyurcsányék viszont nem akarják elsietni a listaállítást.

Hosszú interjút adott a Szabad Európának Donáth Anna, a Momentum tavaly novemberben megválasztott elnöke. A beszélgetés során számos témát érintettek, szóba került az előválasztás utáni kampány és a közös lista körüli megállapodások témája is.

Donáth Anna elmondta, hogy bár voltak olyan pártok, amik az előválasztás vége után befejezték a kampányolást, de a Momentum nem tartozott közéjük. A pártelnök szerint abban a tizenöt körzetben, ahol a Momentum jelöltjei nyerték az előválasztást, nem állt, nem állhatott le a munka, sőt, olyan helyeken is folytatták a kampányt, ahol más párt jelöltje nyert. Donáth példaként említette Egert, ahol a két ünnep között is folytatták a munkát a momentumos aktivisták. „Akármerre járok, azt mondják a momentumosok, hogy ami tőlük telik, meg akarják tenni a kormányváltásért” – jelentette ki Donáth Anna, aki a pártelnökség mellett EP-képviselő is.

Azt a felvetést nem utasította vissza a Momentum vezére, hogy a Demokratikus Koalíció jelöltjei nem kampányoltak tovább. „Ezt egyrészt mindenkinek a saját lelkiismeretére bízom, másodsorban viszont

a közös sikert gátolják azok a pártok, amelyek visszatartják az aktivistáikat

– mondta Donáth Anna. A Momentum elnöke elmondta: nagyon is eltérő az álláspontja a közös lista összeállításának idejével kapcsolatban, mint a Gyurcsány-párt vezetésének. „Azt mondom, hogy amíg különböző olyan hatalomtechnikai és pártpolitikai kérdések nyitva vannak, mint a listaállítás, addig az összellenzék nem fog tudni teljes erőbedobással kampányolni, hiszen a figyelem máshova kerül” – hangsúlyozta Donáth Anna arra a kérdésre válaszolva, hogy a DK és a Jobbik lassítja-e a közös lista felállítását.

Fotó: MTI/Momentum

Összesen 133 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Érdekelne, hogy a leírtakból hogyan sikerült ezt levonnod?

Fidesz-bérenc Gyurcsány!
Fidesz-bérenc Márki-Zay!
Fidesz-bérenc Donáth!

Ne reagáljatok a primitív DK-s szájercicák megszólalásaira.

Ahogy az megjósoltatott: A NOmentumnak és a DK-nak nem fűződik
érdeke a moslék együttartásához. Majd MakiJajra kenik a borítást,
ők bent vannak a parlamentben, a többiek meg majd pislognak. A
legnagyobbat a Jobbik fogja szívni, azt hitték, hogy kötöttek egy jó
bizniszt Fletóval, azonban az igazi alkut a DK és a NOmentum kötötte.

Hahaha :-)

Kunhalmi Ágika mehet BKV ellenőrnek bukósisakban.

Alapjaiban téves, ami írsz.

A ti nagy bajotok alapvetően kettős:
- a Fidesz stabilan 45-50%-on áll hosszú évek óta (ez egyébként a legnagyobb bajotok, nem nehéz belátni),
- a maradékon sok párt osztozkodik, amelyek (és amelyek szavazó igényei!) elvileg baromira nem kompatibilisek egymással (de mondom, ez már csak hab a tortán... nincs olyan választási rendszer, amiben pl. 2018-ban ne nyert volna a Fidesz)

Na szoval, akkor ezt tisztázva:

1. A vegyes választási rendszerünk 1990 óta létezik. Ha nem tetszik, hogy van egy nagyon erős többségi (az arányosság ellen ható) elem a választókerületi rendszer révén, akkor tessék az 1990-es pártoknál kopogtatni. Ugyebár színtisztán e rendszer alapján (pre-Orbán!) már 1994-ben ABSZOLÚT TÖBBSÉGET szerzett a parlamentben egy listán 32%-ot (!!!) elért párt, és nagyon durva KÉTHARMADOT egy együttesen listán 50%-ot sem (!!!) elérő kétpárti koalíció (akik ugye a választas előtt még mint egymás nagy riválisai futottak...).
Ja, és lényegében 8-10 év alatt kialakult ebben a rendszerben is a kvázi kétpártrendszer, HOPPÁ! (Ami ugye csak azért omlott össze, mert 2006-2010 között a Gyurcsány-féle MSZP megsemmisítette önmagát.)

2. Igazából az 1990-es választasi rendszer mindössze három ponton módosult:

- sokkal kisebb lett a parlament (évtizedeken át ezért ugattak a függetlenobjektívek, most meg ugyanezen rinyálnak): lényegi kihatása nincsen az erőviszonyokra

- a többségi elem picit erősítve lett azáltal, hogy az egyéni győzelmen felüli plusz szavazatok is mennek a kompenzációs listára: valamit számít, de akkora jelentősége nincsen

- az egyéni választókerületekben kétfordulós helyett egyfordulós lett a választás: na ezen megy a legnagyobb rinyálás, holott...

...2002-ben és 2010-ben éppen a függetlenobjektívek rinyáltak azon, hogy MINEK KÉT FORDULÓ!
Emlékszünk, ugye?

Na most, ez olyan hatalmas változást megint csak nem szabad, hogy jelentsen. A DK meg a Jobbik (meg a többi párt, ugye legalább (!) kettő küszöb alatti!!!!) - deklaráltan!!! - együtt, egy koalícióban akar kormányozni. Ha pedig igy van, akkor különösebb jelentősége nincsen, hogy már most megvan a közös egyéni jelöltjük, vagy az első forduló után. A két fordulónak igazából akkor van értelme, ha több elvileg szabad vegyértékkel rendelkező alakulat van... ha nem így van, hanem megvan a két átjárhatatlan tömb, akkor az a 90-es, 2000-es évek MSZP-SZDSZ-e... persze elindul az összes jelölt, de akadémikus jelentősége van... visszalép és kész, 13 kerületben meg az MSZP-s lép vissza és kész.
Ami nektek ebben az egyforduló/ketfordulóban fáj az az, hogy nem tudjátok ELBÁBOZNI, mintha önálló politikai aktorok LENNÉNEK ezek a pártok...

A választókerület átrajzolás alapvetően (és aligha kétségbe vonhatóan) a parlament kisebb létszámúvá alakítása miatt következett be. Értsd meg: NEM éltethető csakis hamisan a ti "csúnya-rossz gerrymandering" vádad.

( "Ti" ? Tunniillik pl. Applebaum totumfaktum asszony is ilyen vádat vakog.)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés