A válságok kora – íme az Európai Projekt 2021 kutatás eredményei

2022. január 17. 11:17
Az uniós intézmények teljesítménye, migráció, energiaellátás és járványkezelés – elkészült a Századvég nagy európai közvélemény-kutatása. Elemzők értékelték az adatokat. 

A kutatásról általában

Az Európa Projekt (a britek távozása előtt: Project 28) – az unió országaiban és a csatlakozni szándékozó országok körében készített nagymintás, reprezentatív felmérés – ötlete 2015-ben született meg. Az első kutatás 2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével készült azzal a céllal, hogy feltérképezze az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. Az Európai Unió huszonnyolc tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként ezer, azaz összesen huszonnyolcezer véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott, hogy megismerjük a társadalom konjunktúraérzetét, az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöt.

A Századvég a magyar kormány megbízásából immáron hatodik éve folytat kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektál. A 2021-es felmérés – igazodva az Európát érintő új kihívásokhoz – a koronavírus-járvány, a klíma­változás, az energiaellátás és a családpolitika kérdéskörével bővült. A kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, így összesen harmincezer véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személy megkérdezésével állt össze.

Kit képvisel Brüsszel?

Szerző: Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója

A kutatás arra kereste a választ, hogy a válaszadók mennyire érzik, hogy Brüsszel képviseli a véleményüket. Az eredmények egy irányba mutatnak: a huszonhét tagország és az Egyesült Királyság polgárainak 51, a volt szocialista országok válaszadóinak 50, a visegrádi négyek polgárainak 48 százaléka úgy érzi, őt vagy véleményét kevéssé vagy egyáltalán nem képviselik az EU vezetésének politikai döntéshozatali folyamatában. Brüsszel ennek az uniós döntéshozatalnak a szinonimája: az Európai Bizottság kezdeményezi az EU-s jogszabályokat, amelyeket az Európai Parlament és a tagországok kormányainak delegáltjaiból álló Európai Unió Tanácsa közösen fogad el. A folyamat az átlag európai számára átláthatatlan, a harmincezer eurokrata és az ugyanennyi lobbista viszont jól kiismeri magát a jogi útvesztőben. Ezek fényében nem csoda, ha a válaszadóknak csak kisebb része (38-40 százalék) érzi úgy, hogy van érdemi képviselete Brüsszelben. Az eredmény nem igazán tér el az unió nyugati és keleti felén. A 2004-ben csatlakozó országok polgárai a kommunizmus évtizedeihez képest most jobban élnek, ami az uniós tagságnak is köszönhető. A kezdeti rajongást azonban idővel egyre több olyan ideológiavezérelt döntés árnyékolta be, amely ismerős az 1989 előtti időszakból.

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

A nemzetek felolvadása egy nagy unióban, a gender- és a klímaideológia dogmáihoz való görcsös ragaszkodás, valamint a piaci mechanizmusokon átlépő gazdaságpolitika ugyanúgy szembemegy az átlag európai várakozásaival, mint azon idegen kultúrájú emberek tíz- és százezreinek beengedése, akik nemhogy nem gyarapítják az európai társadalmakat, hanem generációkon át az eltartottjaikként élnek. A közép- és kelet-európai ember nem érti, hogy miért erőltetik, ami nem megy, mint a migráció, és miért akarják elrontani azt, ami viszont jól működik, mint a nukleáris energiaellátás.

Nyugat-Európában egyre több társadalmi csoport évtizedek óta magas életszínvonala romlik. Ők korábban a „lengyel vízvezeték-szerelőket” és a keleti bővítést kárhoztatták a lassú lecsúszásért, ám mára rá kellett jönniük, hogy erről leginkább a globalizáció tehet. Az a globalizáció, amelynek haszonélvezői a multi cégek és spekulánsok, az ő lobbistáik nagyobb hatással vannak a brüsszeli jogszabályalkotásra, mint az európaiak.

Brüsszel a mellékes dolgokban konzultál polgáraival, ám mint az óraátállítás példája mutatja, az európaiak 84 százaléka által támogatott eltörlést végül a tagállamokra bízta, vagyis elengedte. Minket, magyarokat ezzel szemben a fontos dolgokról is megkérdeznek, mint például a migrációról vagy a tervezett klímaadóról. A nemzeti konzultációk eredménye ráadásul beépül a kormány politikájába, és minden magyar hasznára válik. Mi ezen a szemüvegen keresztül vizsgáljuk Brüsszelt, ehhez mérve értékeljük.

Kettős mérce és Soros György az Európai Unióban

Szerző: Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője

Brüsszel kettős mércét alkalmaz a tagállamokkal szemben. A Századvég friss kutatási eredménye szerint a válaszadók 56:27 százalék arányban vélik úgy, hogy létezik kettős mérce az országukkal szemben. Ennek az elsődleges elszenvedői azon tagállamok, amelyek kormányai nem vallják magukénak a nyílt társadalmak eszmerendszerét. A brüsszeli bürokraták Soros György érdekeinek megfelelően hozzák meg döntéseiket. Az uniós kettős mérce 2015 óta egyre erőteljesebben mutatkozó megnyilvánulása a balliberális, bevándorláspárti és a migrációt ellenző, polgári-konzervatív kormányok között figyelhető meg. Előbbiek pozitív elbírálás alá esnek a brüsszeli retorikában, utóbbiak pedig konstans vegzálásnak vannak kitéve. Különféle bizottsági jelentésekben próbálják Soros-szervezetek segítségével alátámasztani, hogy az Európa iszlamizációját elutasító országokban sérül a demokrácia, illetve magas fokú a korrupció.

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

A Sargentini-jelentés, valamint a 2020-as és 2021-es jogállamisági jelentések a kettős mérce kiváló példái, rámutattak Soros György EU-s befolyására, illetve intervenciós törekvéseire. A jelentésekben Magyarországgal szemben felhozott érvek tényszerűen cáfolhatók. Az Alkotmánybíróság jogköreinek vélt csorbítása miatt marasztalják el hazánkat úgy, hogy számos EU-tagállamban nincs is ilyen testület, a lengyel alkotmánybíróság kompetenciáit pedig épp Brüsszel kívánja korlátozni. Korrupcióval vádolják Magyarországot, holott hazánkban az ügyészség az OLAF által kezdeményezett ügyek kétharmadában vádat emelt 2020-ban, ugyanez az arány az unióban átlagosan 37 százalék volt. Talán nem véletlen, hogy a Századvég 2021-es Európa Projekt kutatásának válaszadói 2:1 arányt meghaladó mértékben vélik úgy, hogy létezik kettős mérce az EU-ban.

Az uniós jelentésekből kirajzolódnak Soros „renitens” államokkal szembeni kritikái, illetve elvárásai a saját embereivel szemben. A tőzsdespekulánshoz köthető Nyílt Társadalom Alapítványok által súlyos milliókkal támogatott ngó-k összefonódása a jelentésekkel és a jelentéstevőkkel bizonyítja Soros befolyását és intervenciós törekvéseit. Varga Judit a tavalyi jelentésről elmondta: a magyar fejezet tizenkét civil szervezetre hivatkozik, ezek közül tizenegy kapott pénzügyi támogatást a Nyílt Társadalom Alapítványoktól. A jelentések elkészítése során a brüsszeli bürokraták számos Soros-szervezettel egyeztettek, majd az ngók által elmondottakat vették alapul a vádak megfogalmazásakor.

Soros Györgyről 2,5–4-szer annyi ember véleménye kedvezőtlen, mint kedvező. A válaszadók minden vizsgált régióban 2:5 arányban mondták azt, hogy inkább ellenszenves számukra.

A Századvég kutatásából azt is kiderült, hogy az európaiak 2:1 arányban elfogadhatatlannak tartják a politikai alapú online cenzúrát.

Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyért felelős tagja az energiaárak emelkedésének mérséklését célzó lehetőségekről beszél az Európai Parlament ülésén. <br> Fotó: MTI / AP / EPA

Az európaiak pragmatikus energiapolitikát várnak el Brüsszeltől

Szerző: Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője

Brüsszel liberalizációs törekvései következtében az utóbbi tíz évben az Európai Unió országainak többségében megszűntek a hatóságilag szabályozott lakossági energiaárak. A tendencia hatására a tarifák szintje emelkedett, bizonytalansága nőtt, ami egyre súlyosabb terhet jelent a háztartásoknak. Ráadásul a piacosítás miatt szűkült a tagállamok mozgástere, így egyre kevésbé képesek megóvni polgáraikat az utóbbi hónapokban is tapasztalt ársokkok negatív következményeitől. Az Európa Projekt kutatás adatfelvételét közvetlenül az energiaválság kirobbanása előtt végeztük, így az eredmények még az emberek válság előtti hozzáállását tükrözik.

A kutatás eredményei alapján az európai polgárok 43 szá­zaléka nagyon vagy rendkívüli mértékben tart attól, hogy az országában sok embernek túl drága lehet az energia, az emberek további 35 százalékában mérsékelten van jelen ez a félelem. Azoknak az aránya, akik nem nagyon vagy egyáltalán nem tartanak a magas tarifáktól, mindössze 18 százalék. A félelem jóval kisebb azokban az országokban, amelyek ellenálltak Brüsszel deregulációs törekvéseinek, és megőriztek vagy újra bevezettek valamilyen hatósági védőhálót. Magyarországon például, ahol az árak hatóságilag rögzítve vannak, az emberek kevesebb mint harmada tart nagyon a drága rezsitől, közel ugyanekkora arány pedig nem nagyon vagy egyáltalán nem fél az árak emelkedésétől.

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

E kérdést korábban, a 2016-os European Social Survey (ESS) keretében is kutatták az európai felnőtt lakosság körében. Az ESS és az Európa Projekt eredményeinek össze­vetése alapján kedvezőtlen tendencia azonosítható: azon európaiak aránya, akik rendkívüli módon tartanak a magas áraktól, kétszeresére növekedett az utóbbi öt évben, azok aránya pedig, akik egyáltalán nem vagy nem nagyon tartanak ettől, csaknem 10 százalékkal csökkent. Ezzel szemben Magyarország esetében a folyamatok kedvezően alakultak: az egyáltalán nem félők hányada az öt évvel korábban mért arány kétszeresére emelkedett.

Az eredmények legfontosabb tanulsága, hogy Brüsszelnek változtatnia kell a piaci bizonytalanságokat áthárító, magas árakra építő, szélsőségesen piacpárti energiapolitikáján, mert növekvő társadalmi feszültségekhez vezet. Ezzel szemben a felelős állami szerepvállalás, valamint az olcsó és kiszámítható lakossági tarifákat biztosító magyar rezsicsökkentési program hatására növekszik az emberek energiaszektorba vetett bizalma.

Az utóbbi években az atomenergia ellen szóló szakmai érvek lényegében elfogytak. A technológia teljes életciklusra vetített fajlagos szén-dioxid-kibocsátása egy kategóriába esik a nap- és szélenergia hasznosításáéval, területhasználata pedig jóval kedvezőbb azokénál. A statisztikai adatok alapján az atomerőművek az utóbbi évtizedekben szinte valamennyi más energiatermelési módnál kevesebb halál­esetet eredményeztek, és a szigorúbb előírások miatt a technológia egyre biztonságosabbá válik. Napjainkban a mértékadó nemzetközi szervezetek nagy része nyilvánvaló tényként kezeli, hogy új nukleáris beruházások nélkül nem érhetők el a globális – és különösen az ambiciózus európai – klímavédelmi célok. A szakmai érvek ellenére az Európai Unió energiapolitikájának egyik legvitatottabb témája az atomenergia megítélése.

Az atomerőművekkel kapcsolatos lakossági attitűd méréséhez ugyanazt a kérdést tettük föl, amely a 2016-os ESS-lekérdezésben is szerepelt: „Ön szerint az országa energiafogyasztásához mennyi villamos energiát kellene az országában atomerőműben előállítani?” A könnyebb áttekinthetőség érdekében a „Nem tudja”, „Nem válaszol” és „Ilyen energiaforrásról még nem hallottam” válaszlehetőségeket az ábra összevonva közli.

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

A kutatás eredményei alapján az utóbbi öt évben a technológia elutasítottsága valamennyi vizsgált európai országban jelentősen csökkent: az uniós átlag 41-ről 26 százalékra mérséklődött. Abban, hogy mennyi villamos energiát érde­mes az adott országban atomerőművekben előállítani, a legtöbb ország válaszadói megosztottak, azonban az egyes válaszlehetőségek arányában pozitív irányú elmozdulás figyelhető meg: a „Keveset” választ megjelölők száma csökkent, a „Nagyon sokat” választ adók aránya a kétszeresére növekedett. Érdekesség, hogy a korábbi kutatáshoz képest a bizonytalanok aránya is növekedett: a „Nem tudom” válasz aránya 6-ról 9 százalékra emelkedett. A kutatás eredményei egyértelműen rámutatnak, hogy az Európai Unió vezetőinek már nemcsak a szakmai, de a társadalmi felhatalmazása is megvan arra, hogy az atomenergiát a támogatandók kategóriájába sorolják.

Járványkezelés Európában és Magyarországon

Szerző: Maurer Szemere, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Egészségügyi Üzletágának vezetője

Az Európa Projekt kutatás szerint továbbra is a koronavírus-járvány jelenti az egyik legfontosabb kihívást a kontinens lakóinak, s 2021 második fél évében ez már a kormányzattal szembeni konkrét elvárásokban is realizálódott.

Hazánkban nem jutottak meghatározó szerephez a vírustagadó és vírusszkeptikus vélemények, ám a járványhelyzetet fokozott aggodalommal figyelők sem képeznek többséget. A legnagyobb csoportot Magyarországon azok jelentik, akik szerint aggasztó a járvány, mégsem okoz számukra fokozott, az életben minden mást felülíró félelmet.

A közvélemény elsősorban a pandémia negatív gazdasági hatásainak enyhítését várja el a kormányzattól”

Az európai államok listájának első harmadába tornázta fel Magyarországot a vakcináció lakossági megítélése, sőt a maximálisan elégedettek arányát tekintve hazánk a listavezető. A megkérdezettek 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy teljesen elégedett az oltási folyamattal. Közismert, hogy Magyarország több lábon állt az oltóanyagok biztosításában. A kritikus tavaszi hónapokban hazánk ezzel az átoltottsági listák dobogós helyére került, augusztusban pedig az első országok között tette lehetővé a harmadik dózis felvételét. Az átoltottsági arány további növelésének azóta sem akadálya a vakcina vagy az oltási kapacitás hiánya. A lakossági elégedettség – nem csak Magyarországon –  többnyire a valós eredményeken, az emberek hétköznapi tapasztalatain alapul. Az oltási folyamattal teljes mértékben elégedettek aránya a tavaszi oltási kampány másik két sikerállamában, az Egyesült Királyságban és Máltán a legmagasabb.

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

A koronavírus-járvány azonban nem csupán egészségügyi kérdést jelent a lakosság jelentős része számára, hanem veszélybe kerülő munkahelyeket, elhalasztott üzleti lehetőségeket, bizonytalanabbá váló megélhetést is. Sőt, az európaiak elégedettségét vizsgálva azt látjuk, hogy épp a gazdaságfejlesztés és a munkahelyvédelem az a terület, ahol a legtöbbet várnák kormányuktól az emberek.

Az oltással az elhúzódó problémák ellenére is csak a népesség harmada volt elégedetlen Európában, a gazdasági következmények kezelésével viszont közel fele, 47 százalék. Felfelé lóg ki a sorból Magyarország, ahol a lakosság 58 százaléka alapvetően pozitívan értékeli a gazdasági károk enyhítésére tett lépéseket, a teljesen elégedettek közel egyharmados aránya pedig Európában a legmagasabb. Aránylag jelentős, 22 százalékos volt az adatfelvétel idején egyáltalán nem elégedettek aránya is, ami azt erősíti meg számunkra, hogy a közvélemény elsősorban a pandémia negatív gazdasági hatásainak enyhítését várja el a kormányzattól.

Összegezve, az európaiak elégedettebbek a koronavírus-járvány egészségügyi kihívásainak kezelésével, mint a gazdasági és munkahelyvédelmi intézkedésekkel. A magyar lakosság az átlagosnál szignifikánsan jobbra értékeli a problémák megoldására tett kormányzati lépéseket.

A család kiemelt fontosságú Európa-szerte

Szerző: Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány, Társadalomtudományi Kutatócsoport

Az Európára jellemző alacsony termékenységi rátával és az elöregedés problémájával kapcsolatban mintha két intervenciós eszköz és narratíva feszülne egymásnak: a születésszám növelése és a bevándorlás. Bár a magyar kormány az előbbire nagyobb hangsúlyt fektet, határaink nincsenek hermetikusan lezárva, a reguláris migráció előtt továbbra is nyitottak a lehetőségek. 2019-ben a hazai népesség 5,8 százalékát nem magyarországi születésűek adták. A párhuzam nem véletlen a két terület tárgyalása között, hisz számos irodalom mutat rá, hogy érdemes optimumra törekedni e téren. Mindazonáltal Európában a teljes termékenységi arány növekedése 0,1-del ekvivalens azzal, mintha 2050-ig évente 375 000 bevándorló érkezne az unió területére. A kutatásunk eredményei egyértelműen rávilágítanak arra, hogy az európai népesség is inkább a termékenységnövekményre helyezne nagyobb hangsúlyt.

Az európai polgárok körében ama kérdésben, hogy országuknak inkább a helyi családokat kellene támogatnia, vagy a bevándorlást helyezze előtérbe, bár mutatkoznak eltérések, kétharmad az előbbi mellett tette le a voksát; az átlagot főleg a posztszocialista országok népessége húzta fel. Az egyes tagállamok közül az egyetértők aránya Romániában, Lettországban és Magyarországon a legkiemelkedőbb 87-88 százalékkal. Az egyet nem értők hányada pedig Luxemburgban a legjelentősebb 42 százalékkal, majd Svédország, Norvégia és Írország következik 31 százalékkal.

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

A kérdést tovább cizellálva arra is rákérdeztünk, vajon a népességcsökkenés problémáját bevándorlással vagy a születendő gyermekek számának növelésével kellene megoldani. Bár országcsoportonként ismét látunk eltéréseket, összességében az európaiak többsége az utóbbi mellett érvelne. A volt szocialista országok összesített átlaga ebben a kérdésben is kiemelkedő, 71 százalékos. Az egyetértők aránya Magyarországon a legmagasabb 87 százalékos értékkel.

Emellett 5-ből 4 európai jelezte, hogy a migrációtól függetlenül is fontos volna, hogy az állam támogassa a családalapítást. Alátámasztja mindezt, hogy az európaiak mindössze 5 százaléka jelezte, a gyermektelen család volna számára ideális, 58 százalék főleg a két gyermek vállalását tartaná kielégítőnek, a válaszadók hatoda akár többet szeretne.

Nyitóképen: Az észak-belgiumi Doelban működő atomerőmű tavaly decemberben. Belgium 2025-ig leállítja mind a hét atomreaktorát, azonban nem zárkózik el az új generációs atomenergia-megoldásoktól. Fotó: AFP / Anadolu Agency / Dursun Aydemir

Összesen 16 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az ilyen és ehhez hasonló adatok az Orbáni politika iránytűi. Jól tetten
érthető a brüsszeli politikával szembeni averzió, érthető tehát, hogy
miért is utálják Orbánt: tömegeket fordít szembe Brüsszel bürokratáival.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés