Nem szavazta meg a baloldal a minimálbér-emelést

Márki-Zay Péter, a baloldali szövetség miniszterelnök-jelöltje azt reméli, hogy kormányváltás esetén elmarad a bérek és a nyugdíjak nagyobb arányú emelése – írtuk meg korábban. A balliberális oldal miniszterelnök-jelöltje korábban azzal büszkélkedett, hogy Amerikában és Kanadában élt, tehát ő olyan családfő, aki ismeri a külföldi példákat. Márki-Zay szerint a minimálbér emelése drágábbá tenné a magyar munkaerőt, és azzal „nem jólétet, hanem végtelen nyomort teremtene”. 

Magyarországon 2022. január elsejétől 200 000 forintra nő a minimálbér és 260 000-re a garantált bérminimum

A minimálbér mindössze 71 500 forint volt 2009-ben, 2022 januárjától azonban eléri a 200 000 forintot, ami a 2009-es összeg közel háromszorosa (280 százaléka).

„Az emelésnek köszönhetően jövő év január elsejétől magasabb lesz a minimálbér, mint a Gyurcsány-Bajnai korszakban az átlagbér volt. 2002 és 2010 között 2 százalékkal csökkent a minimálbér reálértéke Magyarországon, miközben a többi V4-es országban 30 százalékos növekedés történt. Nincs két baloldal. Ugyanazok akarnak visszatérni, akik a 8 éves kormányzásuk alatt mindössze 23 500 forinttal emelték a minimálbért. 2010 óta a legalacsonyabb bér vásárlóértéke is közel kétszeresére nőtt” – áll  kormánypárt vonatkozó közleményében.

A közfoglalkoztatási bér is jelentősen emelkedik 2022-ben. Emellett a minimálbéremelés többek között a táppénz, az álláskeresési járadék és a gyed összegére is hatással van. A minimálbér 200 ezer forintra emelésével nő:

• a gyermekgondozási díj maximális összege (gyed) (A gyed maximális összege így eléri majd a bruttó 280 ezer forintot, 10 év alatt több mint kétszeresére emelkedett. Az idei évben a maximális összeg 234 ezer forint.);
• a hallgatói gyed (Alapképzés esetén bruttó 140 ezer forintra emelkedik.);
• a gyermekek otthongondozási díja (gyod) is. (Nettó 180 ezer forint lesz 2022-ben. 2019-ben még nettó 90 ezer forint volt. Összehasonlításként a 18 éven aluliak ápolási díja mindössze 28 500 forint volt 2010-ben.);
• a nagyszülői gyed maximális összege (A gyedhez hasonlóan ennek maximális összege is bruttó 280 ezer forint lesz várhatóan.);
• a táppénz napi maximális összege;
• az álláskeresési járadék maximális összege (A minimálbér-emeléssel az álláskeresési járadék elérhető maximális összege is nő, bruttó 167 ezerről 200 ezer forintra.);
• bizonyos betegségekhez kapcsolódóan a munkavállalói adóalap-csökkentő kedvezmény (A kormány 2019-től bővített járulékkedvezmény-rendszerrel ösztönzi a piaci cégeket megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására. Jelenleg mintegy 150 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozik. Ők a minimálbér 5 százalékának megfelelő mértékű adókedvezményre jogosultak. Ez jövőre havi 10 ezer forint lesz.). 

Márki-Zay Péter egy az egyben mondja fel a globalista mantrát

„Márki-Zay Péter olyan, mint akit beprogramoztak a globalista erők, mert mindenféle közgazdasági ismeret nélkül nyilatkozik. Egy az egyben mondja vissza a nemzetközi mantrát. A patrióták, így a magyar kormány is ezzel szemben azt tartja szem előtt, hogy a megtermelt jövedelemből minél több maradjon itthon. A globalisták érdeke pedig az, hogy minél több pénzt vigyenek el az országból .Két teljesen külön világ áll egymással szemben” – mondta a Magyar Nemzetnek korábban Márki-Zay kijelentései kapcsán Boros Imre.

Ezt a bérből és fizetésből élők teszik meg, másodsorban pedig a nyugdíjasok. A vállalkozások pedig begyújtják a rakétát, de ehhez is a bérek növekedésére van szükség.

„Ez nem tetszik a globális hatalmaknak, hiszen ők a jövedelmek elszippantásában érdekeltek. Ehhez az kell, hogy a pénzt elsősorban adókkal elvegyék ezektől a szereplőktől. Majd eladósítják az államkasszát, és jöhetnek a megszorítások. Márki-Zay Péter ennek az elvárásnak tökéletesen megfelel, de senki ne feltételezze róla, hogy a saját gondolatait fogalmazza meg” – magyarázta a szakértő a Magyar Nemzetnek.

Fotó: MTI/Mohai Balázs