„A cancel culture engedelmes beszélőgépekké alakít bennünket, amik minden szavukkal a szakadék szélére sodorhatják magukat” – figyelmeztet nem más, mint egy zöld politikus. Boris Palmer tübingeni polgármester politikailag inkorrekt szólamaiból most lett elege a német Zöldeknek: karrierje mehet rá az önálló gondolkodásra.
Furcsa kettősség jellemzi mostanában a németországi Zöldeket. Miközben szerdán hivatalba lépett az új szövetségi kormány Berlinben, amelynek a munkájában a párt kiemelkedő szerepet fog vállalni, van egy másik ügy is, ami miatt cikkeznek a lapok a pártról – csakhogy ez nem egyértelműen hízelgő a Zöldekre nézve. Boris Palmerről, Tübingen polgármesteréről van szó, akitől újfent megszabadulna a pártja, mivel
Az 1972-es születésű Palmerrel már többször is találkozhattak azok, akik rendszeresen olvassák a Mandinert – két éve részletes portrécikket is közöltünk róla, amit ide kattintva lehet elolvasni.
Palmer, végzettségét tekintve történelem- és matematikatanár, gyakorlatilag azóta politizál, hogy befejezte az egyetemet. Előbb a baden-württembergi tartományi gyűlés tagja volt, majd 2006-ban az egyeteméről nevezetes Tübingen polgármesterévé választották. Nyolc évvel később a tübingeniek ismét bizalmat szavaztak neki, ez a mandátuma majd 2022-ben fog lejárni.
Palmer, akit elragadó intellektusa mellett nagyszerű szónoki képességei és munkabírása miatt szokás méltatni, egy kisebbfajta zöld forradalmat indított el a baden-württembergi egyetemvárosban. Először csak energiatakarékosra cserélték a városháza izzóit, aztán jött a többi: a ledes közvilágítás az utcákon, a szombatonként – vagyis a nagybevásárlás napján – ingyenes tömegközlekedés, a szolgálati autók visszaadása, a kötelező napelem-telepítések az új építésű házakon. Palmer vezetése alatt Tübingen négyszer olyan gyorsan csökkentette szén-dioxid-kibocsátását, mint a németországi átlag, a polgármesternek pedig újabban az az ötlete támadt, hogy a hatszorosára emeli az SUV-k éves parkolási díját a városban.
még ha nem is jött be Palmer minden elképzelése: a városlakók például nem szeretnék, hogy a belváros alatt létesítendő új vasúti alagút kedvéért évekig építkezéseket kelljen kerülgetniük, így egyelőre nem válthatják fel a vonatok a beáramló autókat. Mindezek alapján Palmernek afféle zöld mintapolgármesternek kellene lennie, akit pártgyűléseken és brosúrákon mutogat a Zöldek vezetése, hogy „na, így kell ezt csinálni”.
Csakhogy hiába vezeti ügyesen Tübingent a zöldülés felé vezető úton Palmer, akad egy pár dolog, amiben olyan álláspontot képvisel nagy nyilvánosság előtt, ami teljesen szembegy a párt mainstreamjével. Olyannyira, hogy
Az utolsó csepp az volt a pohárban, amikor idén májusban Palmer azt mondta, hogy „néger fasz”. Egyébként elég szórakoztató az az ügy, aminek kapcsán a tübingeni polgármester ezt mondta: történt ugyanis, hogy a Sky nevű kábelcsatornán korábban közösen szakértette a Bundesligát Jens Lehmann és Dennis Aogo. Csakhogy az egykori válogatott kapus Lehmannt kirúgták a Skytól, miután Aogo nyilvánosságra hozott egy tőle származó privát üzenetet, amiben Lehmann lekvótanégerezte Aogót. Igen ám, csakhogy ezután Aogónak is mennie kellett a csatornától, mert róla meg az derült ki, hogy egyszer tett egy holokausztrelativizáló kijelentést. Dennis Aogónak ráadásul még ezt követően is magyarázkodnia kellett, mert a holokausztrelativizálás után előkerült róla egy olyan screenshot is, ami szerint „a vastag néger faszát” kínálgatta egy nőnek még évekkel ezelőtt.
Az ügyet pedig Palmer sem hagyhatta szó nélkül, akit a dologban az zavart leginkább, hogy a németországi cancel culture miatt mindkét sportolónak távoznia kellett a képernyőről. „Az Aogo egy undorító rasszista. Megkínált egy nőt a néger faszával” – kezdte vonatkozó bejegyzését a tübingeni polgármester, aki szerint a cancel culture miatt a két sportoló egzisztenciája is veszélybe került.
„A cancel culture engedelmes beszélőgépekké alakít bennünket, amik minden szavukkal a szakadék szélére sodorhatják magukat” – írta Palmer, aki saját bevallása szerint ironizált, amikor lerasszistázta Aogót.
akik elhatározták, hogy kizárják soraikból Boris Palmert.
A május eleji történtek kapcsán indult eljárás az év végére ért el ahhoz a ponthoz, amikor a tübingeni polgármestert ténylegesen ki is vághatják a Zöldek. A tübingeni pártszervezet ennek megfelelően el is készítette Palmer „bűnlajstromát”, ami tokkal-vonóval harmincnégy A4-es oldalra rúg.
Csakhogy Beszólogatós Borisnak sincs ám galambepéje, ő ugyanis válaszul saját honlapján is nyilvánosságra hozta a „vádiratot”, amiből kiderül, hogy Palmer nem csak a párt bevándorlás- és menekültpolitikájával ment nyíltan szembe, hanem bizonyos kijelentéseivel kifejezetten támogatta is a populista jobboldalt.
Lássuk, milyen kijelentésekkel hajtotta Boris Palmer a jobboldali populisták malmára a vizet a pártszervezet szerint! Talán nem meglepő, hogy Palmernek a bevándorlás kapcsán tett nyilatkozatai azok, amikkel sikerült kihúznia a gyufát.
A párt Palmer szemére veti, hogy 2016-ban írt egy cikket a Frankfurter Allgemeine Zeitungba, amiben kifejti, hogy a 2015-ös nagy menekültválság is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Királyság végül kilépjen az Európai Unióból. Palmer ezt abból vezeti le, hogy a németországi közbeszédben is tapasztalható, „egyoldalú”, emberi jogokhoz és toleranciához kapcsolódó vélemények azok, amik a populista jobboldal megerősödéséhez vezettek – aminek egy következménye volt európai szinten a brexit-népszavazás sikere is. Palmer egyébként azt írja: „Csak akkor van esély a szélsőségek kiközösítésére és a populizmus legyőzésére, ha a balliberális városi polgárság akkor is hajlandó felülemelkedni az erkölcsi önfényezésen és toleranciát mutatni a másként gondolkodók irányában, ha fáj”.
A Zöldek azt sem vették jó néven, hogy Boris Palmer 2017-ben
megjelentetett egy könyvet Nem segíthetünk mindenkinek címmel,
amiben folytatja a német bevándorláspolitika ekézését. A pártszervezet által kiadott „bűnlajstrom” több szemelvényt is közöl a könyvből, amiket problémásnak ítélnek, igaz, cáfolatot vagy indoklást hiába keresne az olvasó az egyes idézetekhez kapcsolódóan. Palmer egyszerűen rosszakat írt, és kész. Ilyeneket: „Az volt a hiba, hogy egy kényszer szülte politikát emeltünk morális imperatívusszá, s ezzel kiközösítettük a német társadalom egy nagy részét”, és „Nincs véleménydiktatúra és cenzúra. De létezik az AfD-szavazók szidalmazásának kultúrája, akik ezt a véleményszabadságukba való beavatkozásként értékelik”.
A pártszervezet azt is a szélsőjobboldalt erősítő retorikaként értékelte, amit Palmer egy tévéműsorban adott elő 2019 májusában. A tübingeni polgármester ugyanis
mert szerinte a pártja „hozzájárul ahhoz, hogy [az AfD] egyre erősebb legyen”.
A párt szerint Palmernek olyan, bevándorláshoz kapcsolódó kijelentései is szép számmal akadtak, amik ugyan nem erősítették az ellenség pozícióit, de azért így is illetlenek voltak. A Zöldeket joggal dühítheti az, amit Palmer még 2015 augusztusában mondott: a tübingeni városvezető szerint az EU külső határainak védelmét szükség esetén fegyveresen is biztosítani kellene, a bűnöző migránsokat pedig minden további nélkül haza lehetne küldeni. „Szíriának is vannak olyan részei, ahol nincs háború” – mondta ehhez kapcsolódóan Palmer.
Nem lelkendezett eléggé az ENSZ migrációs paktumáért sem Palmer, sőt. A polgármester szerint az egész megállapodás azt a célt szolgálja, hogy „suttyomban a migrációnak egy egyoldalú, kizárólag pozitív értékelését vezessék be”, ami már csak azért is problémás a párt megítélése alapján, mert Alexander Gauland akkori AfD-frakcióvezető Palmer e kijelentése kapcsán megállapította, hogy a Zöldek bevándorláspolitikai elképzelései köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.
Szintén nem felejtette el a párt, amikor Palmer 2018-ban a Facebookon kelt ki egy veszélyesen bicikliző fekete férfi ellen, akivel Ulmban találkozott. Boris Palmer éppen egy rendezvényre sietett, amikor a biciklista majdnem elgázolta, a bejegyzésében pedig
Hogy miért, arra ő maga adott választ: „Mert a fickó félmeztelenül, fejhallgatóval a fején, hihetetlen pofátlansággal kanyargott az emberek között. Ilyet senki nem csinálhat, egy menedékkérőnek pedig háromszorosan is tilos” – írta, igaz, utólag elnézést kért miatta (hozzátéve, hogy szerinte nem ő az egyetlen, akinek ilyesmik jutottak volna eszébe az adott helyzetben).
A Zöldek azt sem tették zsebre, amit Boris Palmer egy évvel később posztolt, amikor a tübingeni vasútállomáson zaklatta és bántalmazta késő este egy csapat fiatalember. A polgármester ugyanis nem felejtette el megemlíteni, hogy a fiúk között „volt hat fekete-afrikai, és nyilvánvalóan mind migránsok voltak”. Palmer az incidens kapcsán persze arról is ábrándozott, hogy vajon minek is szállásolják közpénzen az „olyan menekülteket, akiknek az egyéni viselkedése kétségeket hagy az integrációs hajlandóságuk felől”, és arra jutott, hogy az elutasított menedékkérőket a lehető leggyorsabban el kell küldeni az országból.
Boris Palmer esete komoly elméleti kihívás elé állítja a Zöldeket. Palmer kétségtelenül megosztó politikus, de
Ez a szerdán hivatalba lépett német kormány zöldpárti politikusainak nagy részéről még részleteiben sem jelenthető ki nyugodt lelkiismerettel. Boris Palmer 1996-ban, huszonnégy évesen lett a Zöldek tagja, tehát lényegében a teljes felnőtt korát azzal töltötte, hogy a párt baden-württembergi szervezetét építette, aminek vannak is kézzel fogható eredményei: a tübingeni választókerületben az idei választáson is a Zöldek kapták a legtöbb listás szavazatot, a tartományban pedig már hosszú évek óta egy zöldpárti politikus, Winfried Kretschmann vezeti a kormányt.
Palmer és Kretschmann eredményei kétségtelenül jobb reklámot jelentenek a pártnak, mint Annalena Baerbock összelopkodott könyve, de a pártban persze Baerbock fújja a passzátszelet, és nem a tübingeni polgármester. Márpedig Baerbock megüzente: Palmer négerfaszozása rasszista volt, ami nem maradhat következmények nélkül.
A tübingeni polgármesternek most alighanem
ami a pártok belső működésének általános logikáját tekintve egyáltalán nem tűnik túlzó intézkedésnek. Sokkal elgondolkodtatóbb azonban a „vádirat” maga, hiszen az tényleg nem más, mint Palmer „bűneinek” katalógusa az „ítélettel” – mindenfajta indoklás, érvelés nélkül. Léteznek olyan pártok, ahol így el lehet intézni egy prominens párttag kizárását, de a németországi Zöldek eddig nem egészen így tálalták magukat. Úgy tűnik, ha a pártelit véleménybuborékjának épsége a tét, a demokratikus diskurzus a Zöldeknél is villámgyorsan elveszíti a jelentőségét.
Fotó: MARIJAN MURAT / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Orbán Viktor nem hátrált meg, vétózott Brüsszelben, érzi, hogy mögötte van az utca. A Tisza jelöltjei folyamatosan hibáznak, Magyar Péter okkal ideges. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Egyre inkább a jobboldal és az establishment harcává válik a német politika.
A brüsszeli elit és az európai vezetők magyar kormányfő fejét követelik, amiért számára nem Ukrajna, hanem Magyarország az első. Zelenszkij Magyarország elleni olajblokádjáról természetesen egyikőjük sem beszél.
A történelmi mintázatok egyszerűek, sajnos a Tisza Párt szavazói is.
Ezek után pisloghat Merz.
Semmitmondó, bármilyen részletet nélkülöző mondatokat pufogtat Magyar Péter formációja a bevándorlással kapcsolatban. A Tisza párt eközben mélyen hallgat valódi elképzeléseiről.
Több nemzetközi válságról és a Nyugat átalakulásáról is kifejtette álláspontját.
Az ukrán elnök szerint magyar vétó ide vagy oda, de megkapják a pénzt.
Guterres szokás szerint Izraelt hibáztatta a háborúért.
