Újra nagy vihart kavar az infláció Magyarországon: politikai viták tárgya lett, mi mennyire drágult vagy nem drágult. A Mandiner grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által legtöbbször vásárolt árucikkek közül melyikből mennyit vehetünk most, s mennyit szerezhettünk be 2010-ben. Lássuk a vizet és a karajt!
Írta: Varga Zsolt
Politikai viták tárgya lett, mi mennyire drágult vagy nem drágult. A Mandiner grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által legtöbbször vásárolt árucikkek közül melyikből mennyit vehetünk most, s mennyit szerezhettünk be 2010-ben.A teljesebb kép érdekében minden árucikket kétszer vizsgálunk meg, egyszer az átlagkeresethez, egyszer pedig a minimálbérhez viszonyítva. Minden grafikán két árucikket mutatunk be.
A KSH által közölt adatok szerint a 2010 és 2021 szeptembere közötti 11 év alatt 34% volt az infláció. Azaz átlagosan minden 34%-kal drágább lett. Viszonyításképp: a baloldali kormányok 8 éve alatt, 2002 és 2010 között 51%-kal emelkedtek az árak. Magyarán ha valamiből 2002-ben hármat vett az ember ezer forintért, abból 2010-ben már csak kettőt tudott venni ugyanennyiért.
A különféle családi kedvezményeket nem figyelembe véve, ám a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva
ami 114%-os növekedést jelent. Mindent egybevetve tehát 67%-kal többet tudunk vásárolni a 2021-es átlagkeresetből, mint a 2010-esből.
Az átlagkereset a baloldali kormányok alatt, 2002 és 2010 között 77,6 ezer forintról 132,8 ezer forintra növekedett, ami 71%-os növekedést jelent, viszont vásárlóerejében csupán 13%-os emelkedés történt. Magyarán a jobboldali kormányok alatt az átlagkereset növekedése ötször nagyobb volt, mint a baloldali kormányok idején.
Egy köbméter vezetékes víz átlagára 2010-ben 301 forint volt, így az akkori havi átlagkeresetből 441 m3-at lehetett vásárolni. Tizenegy évvel később, 2021 októberében, a KSH adatai szerint három forinttal kevesebb, azaz 298 forint volt ugyanennyi gáz átlagára. Azaz, a mostani átlagkeresetből 952 m3 vizet tudnánk vásárolni. Magyarán, a rezsicsökkentés miatt csökkent a víz ára, közben pedig a nettó kereset jelentős növekedésen esett át,
Összehasonlításképp, 2002-ben 161 forint volt egy köbméter víz. A baloldali nyolc év alatt csaknem a duplájára drágult, 301 forintra.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés mérésekor vizsgálják azt is, hogy a társadalom mekkora hányadának van rezsihátraléka – azaz, a társadalom mekkora része tudja csak késve fizetni a rezsiköltségeit. Ez az arány 2010-ben 24,4% volt, míg a legutolsó – 2020-as – adat szerint a 10 évvel ezelőttinek a fele, mindössze 11,2%. Ez az ötödik legjelentősebb javulás az unióban.
A rövidkaraj kilónkénti fogyasztói átlagára 2010-ben 1210 forint volt, így egy havi – akkori – átlagkeresetből 110 kg-ot vásárolhattunk volna. Bár 2021 októberére emelkedett a karaj átlagára, 1720 forintra, mégis másfélszer többet – azaz 165 kg-ot – tudunk most venni belőle az átlagkereset hatalmas növekedése miatt.
Apró érdekesség, hogy az Eurostat adatai szerint
Mindent összevetve, az élelmiszereink átlagára 20%-kal volt alacsonyabb az uniós átlagnál. Ezen belül a magyar húsok ára 28,5%-kal olcsóbb mint az uniós átlagár. A dobogón Lengyelországgal és Romániával karöltve állunk. Figyelemre méltó, hogy 2010-ben még a hetedikek voltunk ugyanebben a rangsorban.
Nyitókép: pixabay
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A Mandiner által megkérdezett elemzők vegyes képet festenek Magyarország gazdaságáról, de abban egyetértenek, hogy már látszik a fény az alagút végén.
Kína tovább diktálja a tempót, de a világpiac alakulása már jóval összetettebb, mint egy évtizeddel ezelőtt – a feltörekvő gazdaságok is egyre hangosabban kopogtatnak az ajtón.
A kormányfő szerint az Európában lévő orosz valutatartalék felhasználása egy orosz-európai konfliktust jelentene.
A béke nem csupán erkölcsi és politikai szükséglet, hanem a gazdaság fellendülésének is a kulcsa.
Óriási jelentőségű a világra nézve, hogy a gigászok felvázolták egy kereskedelmi megállapodás keretrendszerét.
Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
Örökre vállalhatatlanná vált, miközben még nála is mélyebbre süllyedtek azok, akik mindezt látva, viccesnek találták és beszámolóikban ironizáltak a látottakon.
