Az Európai Unió Bírósága szerint jogellenes a Stop Soros törvénycsomag

2021. november 16. 11:13
A bíróság Brüsszelnek adott igazat Magyarországgal szemben.

Az uniós joggal ellentétesnek mondta ki a magyar parlament által 2018. nyarán elfogadott Stop Soros törvénycsomag több rendelkezését az Európai Bíróság.

Az Európai Bizottság még 2018 júliusában kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a „Stop Soros” törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt. A testület szakértői szerint ugyanis komoly aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy ezek összeegyeztethetők-e az uniós joggal.

Illegális bevándorlás elleni fellépés

A Stop Soros törvénycsomag értelmében:

  • Az illegális migrációt támogató szervezetek társadalmi felelősségvállalásáról szóló törvényben a tömeges migrációt propagáló és támogató, valamint az illegális határátlépést elkövető és menekültügyi védelemben nem részesülő embert szponzoráló, egyéb módon támogató szervezetek regisztrációs kötelezettségét írják elő, ami az ilyen szervezetek működésének átláthatóságát biztosítja. A törvényjavaslat szerint a migrációt támogató szervezet a külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatás mértékétől függetlenül három napon belül köteles bejelenteni az ilyen támogatást a nyilvántartó bíróságnak. Az erről szóló bejelentés és ahhoz kapcsolódó adatok nyilvánosak. 

    A tervezet szerint a migrációt támogató szervezet köteles nyilatkozni az előző évben érkezett közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatás mértékéről és annak felhasználásáról, a tevékenységhez kapcsolódó kifizetések pontos megjelölésével. A migrációt támogató szervezet további kötelezettsége, hogy minden év május 31. napjáig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére tájékoztatást adjon a juttatásból finanszírozott személyi juttatásokban, költségtérítésben részesült személyekről, szervezetekről, valamint ezen juttatás, költségtérítés mértékéről. A törvényjavaslat kötelezettségként írja elő, hogy a migrációt támogató szervezet a külföldről származó pénzbeli juttatásokat az erre a célra létrehozott elkülönített bankszámlaszámon fogadhatja és az ide érkezett összeget csak a külföldi támogató írásban kifejezett hozzájárulásával szabad továbbutalni.

    A törvényjavaslat meghatározza a kötelezettségek elmulasztása esetén a jogkövetkezményeket is. A tervezet alapján csak olyan szervezet élhet a közhasznú jogállással járó kiváltságokkal, amely tényleges társadalmi támogatottsággal bír, a javaslat ezért rögzíti, hogy a megfelelő társadalmi támogatottság egyebek mellett akkor mutatható ki, ha a szervezetnek a beszámolóval érintett tárgyévben befolyt támogatásainak a legalább fele belföldi lakóhelyű, vagy belföldi székhelyű támogatótól származik, és a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felajánlásának összege a külföldről származó pénzbeli támogatás összegének legalább felét eléri. 
  • A bevándorlási finanszírozási illetékről szóló törvény előírja a migrációt támogató szervezetek illetékfizetési kötelezettségét, és meghatározza, az illeték mértéke a külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatás 25 százaléka. Amennyiben a migrációt támogató szervezet illetékfizetési kötelezettségét elmulasztja az állami adóhatóság a be nem fizetett illeték kétszeresének megfelelő összegű bírságot szabhat ki.  
  • Az idegenrendészeti távoltartásról szóló törvény szerint a távoltartást azokkal szemben rendelheti el a belügyminiszter, akik az illegális migránsok Magyarországra történő jogszerűtlen belépését és tartózkodását segítik, vagy akik ezen szervezeteket finanszírozzák. A kitiltás valamennyi schengeni belépési pont, illetve schengeni külső határ 8 kilométeres körzetére vonatkozik. A miniszter különösen indokolt esetben harmadik ország állampolgárait Magyarország egész területéről is távol tarthatja.

Az uniós indoklás

A legfelső európai jogi fórum szerint Magyarország nem teljesítette az eljárási irányelvből eredő kötelezettségeit, mivel lehetővé tette a nemzetközi védelem iránti kérelem elfogadhatatlanság miatti elutasítását, mondván a kérelmező olyan államon keresztül érkezett a területére, amelyben nincs kitéve üldözésnek vagy súlyos sérelem veszélyének, vagy amelyben biztosított a megfelelő szintű védelem. Az uniós irányelv ugyanis kimerítően felsorolja azokat a helyzeteket, amelyekben a tagállamok valamely nemzetközi védelem iránti kérelmet elfogadhatatlannak tekinthetnek. Márpedig a magyar szabályozásban elfogadott elfogadhatatlansági ok nem felel meg e helyzetek egyikének sem a bíróság szerint.

Emellett az ország nem teljesítette az eljárási és a befogadási irányelvből eredő kötelezettségeit azért sem, mert a belső jogában büntetőjogi szankciót írt elő bármely olyan személy magatartására, aki a menedékjog iránti kérelmeknek a területén való előterjesztéséhez vagy benyújtásához szervező tevékenység keretében segítséget nyújt, amennyiben minden észszerű kétséget kizáróan bizonyítható, hogy e személy tudatában volt annak, hogy e kérelemnek e jog értelmében nem lehet helyt adni.

Az uniós jogból eredő kötelezettségeit nem teljesítő tagállam ellen irányuló kötelezettségszegési eljárást a Bizottság vagy más tagállam indíthatja meg. Ha az Európai Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Ha pedig az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.

Nyitókép: Olivier Hoslet / EPA / Pool / Anadolu Agency / AFP

 

Összesen 77 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ez az a bíróság, ahol a bírók közül néhánynak még jogi végzettsége sincs? Vagy az a másik?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés