Gázolaj és zöldpaprika – mennyit vásárolhatunk ma egy átlagkeresetből?
2021. november 16. 19:49
Újra egyre nagyobb vihart kavar az infláció Magyarországon: politikai viták tárgya lett, mi mennyire drágult vagy nem drágult. A Mandiner legújabb grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által a legtöbbször vásárolt – mondhatni, az élethez elengedhetetlen – árucikkek közül melyikből mennyit vehetünk most, s mennyit szerezhettünk be 2010-ben.
2021. november 16. 19:49
p
42
10
197
Mentés
Írta: Varga Zsolt
A teljesebb kép érdekében minden árucikket kétszer vizsgálunk meg, egyszer az átlagkeresethez viszonyítva, egyszer a minimálbérhez. Minden grafikán két árucikket mutatunk be. Az eredmények még minket is megdöbbentettek.
A KSH által közölt adatok szerint 2010 és 2021 szeptembere között 11 év alatt 34% volt az infláció. Azaz, átlagosan minden 34%-kal drágább lett. Viszonyításképp: a baloldali kormányok 8 éve alatt, 2002 és 2010 között 51%-kal emelkedtek az árak. Magyarán, ha valamiből 2002-ben hármat vett az ember ezer forintért, abból 2010-ben már csak kettőt tudott venni ugyanennyiért.
A különféle családi kedvezményeket nem figyelembe véve, ám a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva,
a nettó átlagkeresetek 2010 és 2021 augusztusa között 132,8 ezer forintról 283,6 ezer forintra nőttek,
ami 114%-os növekedést jelent.
Mindent egybevetve 67%-kal többet tudunk vásárolni a 2021-es átlagkeresetből mint a 2010-esből.
A baloldali kormányok alatt, 2002 és 2010 között 77,6 ezer forintról 132,8 ezer forintra növekedett, ami 71%-os növekedés volt, viszont vásárlóerejében csupán 13%-os emelkedés történt. Magyarán, a jobboldali kormányok alatt az átlagkereset növekedése ötször nagyobb volt, mint a baloldali kormányok alatt.
Gázolaj
Egy liter gázolajnak 2010-ben 320 forint volt az átlagára. Egy havi átlagkeresetből így 414 litert lehetett volna venni, ami kicsit több mint 8 teljes átlagos személygépkocsi tanknak felel meg. Mint megírtuk, 2021 november 15-étől a magyar kormány a benzinnek és a gázolajnak is maximalizálta az árát, 480 forintra. Így, az idei augusztusi átlagkeresetből 591 litert tudunk vásárolni, ami immáron 12 teljes tanknak felel meg.
Ugyan a gázolaj ára 50%-kal növekedett az elmúlt 11 év alatt, de a nettó átlagkereset jóval gyorsabb ütemben nőtt,
így csaknem másfélszer annyi gázolajat tudunk venni most, mint a baloldali kormányok idején.
Az üzemanyagárak – a koronavírust megelőzően – az évtizedben relatíve stagnáltak, emiatt többen engedhették meg maguknak a személygépkocsi-használatot. Amikor a szegénység vagy társadalmi kirekesztődést mérik egy országban, annak egyik szempontja az, hogy a társadalom mekkora része nem engedheti meg magának azt, hogy személygépkocsit tartson. Ez az arány 2010-ben 23,4% volt, míg a legutolsó, 2020-as adat már ennek majdhogynem a fele, 13,5%. Az a javulás nem csak a százalékos számban érhető tetten. Hazánkban 2010-ben 2 millió 984 ezer személygépkocsi volt a közúton, míg 2020-ra már majdnem harmadával több, 3 millió 921 ezer.
Zöldpaprika
A zöldpaprika átlagára 2010-ben 591 forint volt, kilónként, így a havi átlagkeresetből 224 kg-ot vásárolhattunk volna. Az elmúlt tíz-tizenegy évben a zöldség ára alig emelkedett, mindössze 5% volt az áramemelkedés. A jelenlegi átlagos fogyasztói ára 691 forint, így az átlagkeresetből a 2010-es érték több mint kétszeresét, szám szerint 458 kb-ot tudnánk vásárolni.
Fontos, hogy minden család megengedhesse magának a vitamindús, jó minőségű magyar élelmiszereket. Magyarországon – Szentgyörgyi Albert és Béres József szülőföldjén –, a zöldpaprika talán az egyik legtöbbet fogyasztott zöldség, az egészséges étkezésünk egyik alapja. Az egészséges élelmiszerek árának növekedésének lassulása és a keresetek emelkedése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy
az elmúlt 11 évben egyre többen ítéljék jónak vagy nagyon jónak az egészségi állapotukat.
A KSH szubjektív jóllét mérése szerint 2021-re – 2010-hez képest közel 10 százalékponttal – 55,1%-ról 64,8%-ra nőtt az arányuk.
Nyitókép: Egy autótulajdonos benzin üzemanyagot tankol egy személyautóba Csepelen egy üzemanyagtöltő állomáson. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
Ezt kell tudni az áfa-visszatérítésről és az adómentességről. A nemzetgazdasági miniszter részletes jövőképet vázolt fel és ismertette a kormányfő szombati bejelentéseinek eddig nem ismert részleteit.
Felülmúlta a várakozásokat az infláció januárban. A drágulás oka nagyrészt a kereskedelmi láncok áremelése, amelyet nem indokoltak a piaci folyamatok, és társadalmi szempontból káros.
"Jakab Péter a hivatalos szerződések szerint Budapesten, a XI. kerületi Fraknó utcában bérel egy lakást évi közel 3 millióért, amelyet az Országgyűlés hivatala fizet. De ez csak papíron van így.
Az ebben a trükk, hogy a pártelnök egyáltalán nem lakik a lakásban, hanem azt kiadták másnak, valószínűleg ugyanennyiért. Vagyis a lakás tulajdonosával, aki Jakab régi jó ismerőse, a duplázással akár évi 6 milliót is zsebre vághatnak. Sunyi trükk, de jól jövedelmez."
Jólesik a kávé, na :)))
Elég nehéz különböző korszakok életszínvonalát összehasonlítani. Nézzük a minimálbért 2010-ben 60000 ft volt nettó ami inflációval korrigálva ma 75600ft-nak felelne meg. Tehát a jövő évi 133000 ft majdnem fele, 56%-a. pl az albérlet akkor 50000ft körül volt ma 100000ft.(de ez is csak nagyvárosokra ill frekventált településekre érvényes)
Magyarul ha ezt kifizetjük belőle a 2010-es pénzből marad 10000 ma 33000ft. A rezsi díjakban nem volt változás.Élelmiszerben összességében elég tetemes volt de közel sem 56%. Alkohol, cigaretta legalább duplájára nőtt de pl a rezsi nem változott. Mivel minden embernek más a bevásárló kosara ill igénye, lehetősége ezért nem ugyanúgy éri a családokat a béremelés hatása. Pl aki nem albérletezik, vagy nem cigarettázik, nem iszik sokkal többet ér a pénze mint aki igen.
Azért módszertanilag ezzel lehetne vitatkozni.
Az átlagkeresetbe nem számolják bele a részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottakat
Az 5 főnél kisebb vállalkozásban dolgozókat, tehát az összes egyéni vállalkozót, KATÁ-st stb.
A nyugdíjasokat, a munkanélküli segélyben részesülőket
Szerencsésebb lenne a keresetek helyett a jövedelmeket megnézni.
Az átlag szintén nem egy jó választás, mert nagyon magas keresetűek felfelé húzzák az átlagot, érdemesebb lenne a mediánt használni.
Az sem igazán szerencsés, hogy kiválasztok 2 terméket és azt mondom, hogy ezek alapján mutatok inflációt. Pl. a gázolajnál a világpiaci ár hullámzása miatt egy-egy időszakban jelentős eltéréseket mutat, ahogy a paprika ára is nagyon függ attól, hogy milyen volt az időjárás, novemberben, vagy augusztusban veszem, a piacon vagy a tescoban.
Inkább medián jövedelmet nézni, vásárlói kosarakat elkülöníteni (üzemanyag, alapélelmiszer, tartós fogyasztási cikk stb.) és az alapján kalkulálni.