A zaj társadalma
Egy amerikai mondás szerint csak attól szabad szívességet kérnünk, aki már megebédelt. A jótanácsnak létezik statisztikai alapja: a tengerentúli bíróságokon kimutatták, hogy ugyanazok az ítészek jóllakottan mindig enyhébb ítéletet hoznak, mint táplálkozás előtt. Így fordulhat elő, hogy olyan emberek, akiket ugyanazért a bűncselekményért ítélnek el, drámaian eltérő büntetést kapnak. Hasonló összefüggést fedeztek fel a hőmérséklet és a futballpályán születő eredmények között: melegebb időben a bírók sokkal szigorúbbnak bizonyulnak, mint a hűvösebb napokon; ahogy az egyetemek felvételi bizottságai is könnyebben szórják ki a jelentkezőket, ha az adott napon nyomasztó az égbolt. A sor folytatható.
Daniel Kahneman ősz halántékú, legendák övezte pszichológus és matematikus. Holokauszttúlélőként a leendő zsidó állam területére vándorolt, majd az izraeli hadsereg pszichológiai részlegének tagja lett. Feladata az volt, hogy tesztelje a tiszti képzésbe jelentkező katonákat, és eljárásokat dolgozzon ki az emberi viselkedés tanulmányozására. Beleszeretett a viselkedéstudományba. Ma már a közgazdaság és a pszichológia összefüggéseinek egyik legelismertebb kutatójaként tekinthetünk rá, aki az emberi magatartás rövidzárlatai, a döntési hibák és előítéletek feltérképezéséért megkapta a Nobel-díjat.
Daniel Kahneman, Olivier Sibony, Cass R. Sunstein: Noise. A Flaw in Human Judgment. Little, Brown Spark, 2021
A szerző a Brain Bar jövőfesztivál alapítója
