Biztosított a bírói függetlenség – a bírósági hivatal elnöke a Mandinernek

Mekkora fennakadást okozott a bíróságok munkájában a pandémia, hogyan sikerült kezelni ezt a helyzetet?

Tavaly március óta váltakozó intenzitással, de folyamatosan a járványhelyzet kezelése tölti ki a bírók és a bírósági igazgatás mindennapjait. Alapvető jelentőségű, hogy a bíróságok a veszélyhelyzetben is működjenek, vannak ugyanis olyan eljárási cselekmények, amelyek nem tűrnek halasztást. A bíróságok elsősorban a távmeghallgatások segítségével oldották meg a helyzetet, valamint élve a további digitális lehetőségekkel, a speciális szabályok szerint részben tárgyaláson kívül is dolgozták fel az ügyeket. Természetesen voltak olyan eljárások, amelyekben ezen megoldások nem voltak alkalmazhatóak, a személyes jelenlét nem volt mellőzhető (például nyomozási ügyszak). Összességében a pandémia nem vezetett az ügyek elhúzódásához és sikerült biztosítani a bíróságok működését ebben az időszakban is.

Mennyivel emelkedett meg a távmeghallgatások száma?

2020-ban a veszélyhelyzet előtti időszakhoz képest háromszor annyi (2019-ben 6.426, 2020-ban 20.569), míg 2021 első félévében az előző félévhez viszonyítva is kétszer annyi távmeghallgatást bonyolítottak a bíróságok (2020. I. félévben 8.353, 2021. I. félévben 16.845). A távmeghallgatások számának növekedése mögött azonban nem csak a veszélyhelyzet, hanem a távmeghallgatási rendszer folyamatos bővítése és alkalmazásának kiterjesztése is áll. Ez a büntetés-végrehajtási intézeteknek is hatalmas könnyítést jelentett, hiszen nem kellett a terhelteket a bíróságokra előállítani. Ma már egyébként minden bíróság fel van szerelve a távmeghallgatást biztosító eszközökkel. Az elektronikus ügyintézés lehetőségével egyre többen élnek, jelentős a növekedés ezen a téren is.

Elődje, Handó Tünde elnökségének vége felé nagyon kiéleződött az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az Országos Bírói Tanács (OBT) közötti ellentét. Most sokkal kevesebbet hallani erről. Milyen a viszonyuk?

Csak megismételni tudom a korábban elmondottakat, miszerint az együttműködés kulcsa egymás hatásköreinek tiszteletben tartása. Megválasztásom idején az OBT még hiányos létszámmal működött, de a pandémiás helyzetben az első adandó alkalommal megtörtént a póttagok megválasztása, a tanács azóta is teljes létszámmal működik. Jellemzően folyamatos az együttműködés, ez azt is jelenti, hogy személyesen én vagy az OBH elnökhelyettese - kevés kivételtől eltekintve - mindegyik OBT ülésen részt vettünk. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy ne fordulna elő adott esetben jogértelmezési, ezen belül hatáskör-értelmezési vita a két fél között.

Nemrég az OBT szóvivője, Vadász Viktor egy interjúban több problémát is felvetett, amelyek terhelik a kapcsolatot. Egyebek mellett azt, hogy az OBH nem engedélyezi, hogy az OBT közleményeket jelentessen meg a hivatal honlapján, mondván, az elnök nem szeretné, ha a portálra általa kontrollálatlan tartalom is kikerülne.

A bíróságok központi honlapján a jogszabályban előírt tartalmak jelenhetnek meg az OBT tekintetében is, ezek pedig hiánytalanul elérhetőek. Az ezen felüli információknak pedig a tanács a költségvetéséből működtetett honlapon adhat teret. Ez utóbbi megoldást is vita előzte meg.

A szóvivő azt is felrótta, hogy adatokat kértek arról, a bírák milyen pluszjuttatásokat kapnak, hivatkozva arra, hogy jogszabály szerint az ő feladatuk a bíróságok gazdálkodásának ellenőrzése. De csak összesített adatokat kaptak, aztán a vita elfajult.

Az ezzel kapcsolatos megkeresést az irányadó normák alapján teljesítettem, abban a körben, amire a jogszabály lehetőséget adott.

A tanács szóvivőjének alapvetően az volt a fő kritikája, hogy az OBT teljesen ki van szolgáltatva az OBH elnökének, miközben az OBT feladata az Alaptörvény szerint, hogy felügyelje a központi igazgatást.

A központi igazgatás felügyeletére vonatkozó szabályok kialakítása egy hosszas jogalkotási folyamat eredménye volt. Az OBH valamennyi törvényben előírt ellenőrzési kötelezettségnek aláveti magát. Ugyanakkor természetesnek tartom, hogy felmerülnek hatásköri viták az ellenőrzött és az ellenőrző szerv között. Mindez azonban nem jelent diszfunkcionális működést.

A korábbi konfliktus forrása egyebek mellett Handó Tünde vezetői kinevezési gyakorlata volt. Mennyiben változott a helyzet az Ön elnöksége alatt?

A bírósági vezetői pályázatokkal összefüggésben alapvető jelentősége van a véleményező testületek álláspontjának, legyenek azok összbírói értekezletek vagy kollégiumok. Hangsúlyozom, hogy ekörben véleményező testületekről van szó, bár vannak, akik választói joggal rendelkező fórumként szeretnék ezen testületeket beállítani. Ideális esetben a kinevező és a véleményező testület álláspontja megegyezik és az utóbbi által is támogatott személy kerül vezetői pozícióba.

Ettől az esetek 8 százalékában tértem el, részletes írásbeli indokolás mellett eredménytelennek nyilvánítva a pályázatot. További 9 esetben pályázó hiánya miatt került sor a pályázat eredménytelenné nyilvánítására.

Ezek szerint hangsúlyt fektet döntései indokolására is. Ezt is felrótta elődjének az OBT.

2021. augusztusától kezdve azt is megindokolom, ha a véleményező testület álláspontjával egyező döntés születik.

Állandó téma hazánkkal kapcsolatban az igazságszolgáltatás, a bíróságok függetlensége. Nemrég hazánkban járt az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (a LIBE-bizottság), amelynek képviselői Önnel is találkoztak. Mi történt a találkozón?

Körülbelül egy órás találkozó volt, melyen a bírósági szervezet igazgatásával kapcsolatos konzultációra került sor. Vezetőtársaimmal együtt bemutattuk az ügyforgalom alakulását, a bírósági szervezet felépítését, a bíróvá válás folyamatát, a vezetői kinevezési gyakorlatot és az ehhez kapcsolódó normatív hátteret. Politikai nyilatkozatokra ugyanakkor nem a mi feladatunk reagálni, ahogy egyetlen bíróság és bíró sem formálhat politikai véleményt.

A Szeviép-ügy kapcsán a Szegedi Törvényszéken kipattant összeférhetetlenségi botrány kapcsán belső vizsgálatok indultak. Mit lehet ezekről tudni, azon kívül, hogy a sajtó kiderítette, lettek következményei az esetnek?

A Szeviép-ügyben hatályon kívül helyezés folytán jelenleg zajlik a megismételt másodfokú eljárás, így erről nem nyilatkozhatok. Az igazgatási vizsgálattal kapcsolatos közleményeink pedig a honlapon olvashatók.

A hatályon kívül helyezések kapcsán kinevezése után azt mondta, hogy nem állnak rosszul, de van még mit javítani. Sikerült?

A kérdést nem lehet elválasztani az ügyek elhúzódásától, hiszen ennek gyakran épp a hatályon kívül helyezés az oka. 2020. augusztusában külön intézkedési terv készült az elhúzódó ügyek megalapozott befejezésének előmozdítása érdekében, az akkori állapothoz képest országosan mintegy 26 százalékkal csökkent a két éven túli peres ügyek száma. Továbbra is fenntartom, hogy ne szülessen elhamarkodott ítélet azért, mert az ügy két éven túl húzódik, hiszen éppen ez vezethet megalapozatlan vagy nem kellően megindokolt döntéshez, amely annak hatályon kívül helyezését eredményezi. A jelenlegi ügyérkezési mutatók döntő részben lehetővé teszik a perek időben történő befejezését. A hatályon kívül helyezési arány a járásbíróságok és a törvényszéki másodfok viszonylatában mind a büntető, mind pedig a polgári ügyszakban javult az elmúlt év során: büntető ügyekben 2,4, polgári ügyekben 8,5 százalék ez a mutató.

Ezen túlmenően mi az, amit sikerült megvalósítani az elmúlt két évben és mik a jövőbeni céljai?

A legnagyobb sikernek azt tartom, hogy a pandémia alatt sikerült biztosítani a folyamatos munkát a bíróságokon. A bírósági szervezetrendszer időszerű működésének fenntartása mellett pedig a jövőben is a jogkeresők ügyeinek magas szakmai színvonalú elbírálását tartom elsődlegesnek.

Fotó: Ficsor Márton/Mandiner