A Demokratikus Koalíció és a „valódi konzervatívnak” beállított Márki-Zay kézfogója jelzi: egy újonnan felálló baloldali kabinet nem gördítene akadályokat az egyházi támogatások megkurtítása elé.
Az előválasztás végeztével nem csak az derült ki, kiket indít az ellenzéki összefogás 2022-ben az egyéni választókörzetekben, hanem az is, hogy Márki-Zay Péter személyében egy magát konzervatív-kereszténynek tartó politikus mint miniszterelnök-jelölt vezeti majd a baloldal listáját.
Az ellenzéki összefogás (DK, MSZP, Párbeszéd, LMP, Momentum, Jobbik) politikai konstrukciója önmagában is egymással versengő pártokat takar, amely ha hatalomra kerül, instabil kormányzást eredményezhet. Az ellenzéki pártok ideológiai távolsága (polarizációja) ugyanis elvileg igen széles, ami nem segíti a kormánypolitikák folytonosságát. És ugyancsak a vallott értékek sokszínűségéből adódik a szakpolitikai megoldási javaslatok tömkelege, amelyeket érdeksérelmek nélkül szinkronizálni nemigen lehetséges.
Nem véletlen tehát, hogy a hatpárti egyeztetések (a Márki-Zay által alapított Mindenki Magyarországa Mozgalmat kihagyva) csupán egy minimumprogram kidolgozásáig jutottak el eddig. Ez a Közös Alap.
Ugyan az előválasztásokat követően az ellenzéki pártok bejelentették: a végleges kormányprogram az újdonsült jelöltjük, a hódmezővásárhelyi polgármester vezetésével készül, a fentebb említett fragmentáltság és polarizáltság miatt a szereplőknek engedniük kell, döntő befolyása miatt pedig a legerősebb szava a DK-nak lehet. Az ellenzéki összefogás színezetéből adódóan a legnagyobb visszalépést a magát konzervatívnak, kereszténynek és civilnek aposztrofáló Márki-Zaynak kell megtennie.
Egyébként a miniszterelnök-jelölt már tett erre való utalásokat kampányában:
„Teljesen egyértelmű, hogy olyat épeszű ember nem mondhat, hogy bárki feloldja a gyónási titkot, hiszen az nemcsak a hitünk, hanem az alapvető emberi tisztesség alapja is, amit még egy független, nem vallásos embernek is tudnia kell – reagált az Azonnalinak adott interjújában Márki-Zay Péter szövetségeseinek, a párbeszédes Szabó Tímeának és a DK-s Vadai Ágnesnek azon javaslatára, amely szerint bizonyos esetekben (pedofília) felül kell írni a gyónási titkot. – Ha tényleg meg akarja nyerni valaki a választást, akkor az nem fog (Orbán Viktor hatalmát erősítve) nekimenni a katolikusoknak, és nem támadja le a határon túli magyarokat. Ez a lépés tehát vagy ostobaság, vagy árulás a részükről, és természetesen hevesen tiltakozom ellene.”
De nem csupán a gyónási titkok liberalizálására tett javaslat jelzi, hogy a magát kereszténynek tartó miniszterelnök-jelölt szövetségese, a Gyurcsány-párt egyházellenes politikát folytat.
2019. tavaszán a DK országgyűlési képviselője, Arató Gergely parlamenti felszólalásában arról értekezett, hogy negyedével csökkentené az egyházi fenntartású oktatási intézmények számát, mivel azokba a szülők nem „lelkiismereti okokból”, hanem a megnövekedett állami donációkra való tekintettel küldik gyermekeiket.
Aratót megelőzően a Gyurcsány-párt akkori európai parlamenti (EP) képviselője, a VII. kerület jelenlegi polgármestere, Niedermüller Péter kifogásolta a református intézmények állami támogatását.
Nem kell visszamenni sokat az időben, amikor maga a pártelnök jelentette be: ha hatalomra kerülnek, azonnal felmondanák az úgynevezett Vatikáni Szerződést. A kontraktus második cikke így szól: „Az Egyház az általa fenntartott közoktatási intézmények után (óvodák, általános és középiskolák, diákotthonok) ugyanolyan szintű pénzügyi támogatásban részesül, mint a hasonló intézményeket működtető állami és önkormányzati fenntartó.” Gyurcsány tehát 2013-ban is úgy gondolta, mint azt kormányzása idején több alkalommal megkísérelt: minél jobban megkurtítani az állami donációt.
2002 és 2010 között komoly érdekellentétek feszültek a keresztény egyházak és a kormány között. Nem csak Horn Gábor, Fodor Gábor, Demszky Gábor, illetve a Miniszterelnöki Hivatal egyházpolitikai tanácsadója, Buda Péter élezte az ellentéteket – például a Vatikáni Szerződés felbontásának, felülvizsgálatának eshetőségével –, a Gyurcsány Ferenc-vezette kabinetek elvonták az egyházi szociális és oktatási intézmények fenntartásához szükséges állami hozzájárulásuk egy részét is. Ez a kormányzati hozzáállás 2010-hez közeledve sem változott lényegében, holott az Állami Számvevőszék (ÁSz) számításai, valamint az Alkotmánybíróság törvénysértést megállapító döntése is rámutattak a diszkriminatív lépésre.
Kérdéses, miként alakulnak a következő hetekben az ellenzéki tárgyalások, azonban egy magát jobboldalinak, kereszténynek tituláló politikusnak kulcsfontosságú terület az állam és a keresztény egyházak kapcsolata. Viszont Márki-Zay és Gyurcsány kézfogója azt vetítheti előre, hogy előbbi a miniszterelnöki bársonyszékért cserébe készen áll elveinek részleges feladására, máskülönben kormányzásképtelenség lépne fel.
Címlapkép forrása: MTI/Mónus Márton
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Ábrahám Róbert bemutatta új dokumentumfilmjét, Monaco Hadtest címmel. Az eseményen a Mandiner is jelen volt.
Éjsötét, agresszív tálibok, akik az önreflexió és a kritikatűrés leghalványabb képességével sem rendelkeznek. Isten óvja tőlük Magyarországot.
A Mandiner lapigazgatója a szegedi háborúellenes gyűlésen beszélt a béke fontosságáról.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Egy lelkes riportalany véleményén keresztül mutatott be a CNN egy érdekes narratívát.
Az Európai Unió olyan feltételeket szab, mintha azt mondanák egy országnak: vágd le a lábad, és akkor kapsz pénzt – tette világossá a miniszter.
