A tálibokon múlik, lesz-e új menekültválság

2021. október 16. 15:40
Írta: Nagy Gábor
A gazdasági összeomlás kockázata, az afgán társadalmi-gazdasági, biztonsági helyzet romlása megnövelheti a közép-ázsiai országot elhagyni készülők számát – mondja Novák-Varró Virág, a Migrációkutató Intézet munkatársa lapunknak.

A tálibok augusztusi győzelme óta sokan valószínűsítik, hogy újabb migrációs hullám érheti el a kontinenst. A tálibok rezsimváltásáról, annak következményeiről Novák-Varró Virággal, a Migrációkutató Intézet munkatársával beszélgettünk.

***

Ugyan a nemzetközi közösséget meglepte, több szempontból felkészületlenül érte, hogy az amerikai és szövetséges erők teljes kivonásának bejelentése (2021 áprilisa) és Kabul elfoglalása (augusztus 15.) között igen rövid idő telt el, de a tálibok már évek óta arra készültek, hogy ismét átvegyék a hatalmat Afganisztánban – mondja Novák-Varró Virág. A Migrációkutató Intézet kutatója leszögezi: „A 2001-es amerikai intervenció nem szüntette meg a tálib mozgalmat, csupán egy időre ellehetetlenítette az országon belüli terjeszkedését. A szervezet 20 éven át várta a megfelelő alkalmat a hatalom visszaszerzésére, amelyet a nemzetközi erők feltételek nélküli kivonása meg is adott nekik.”

Forrás: AFP

A szakértő megjegyzi, egyes kutatóintézetek folyamatosan monitorozták a tálibok térnyerését: Joe Biden amerikai elnök a kivonulás dátumát nyilvánosságra hozó áprilisi beszéde idején 77, júniusban 104, júliusban 220, augusztus 15-én 304 járásban vették át a hatalmat, illetve saját bevallásuk szerint további 94 is hozzájuk tartozott. „Kabul elfoglalásának idejére tehát az ország szinte egészét uralták, egy tartomány, Pandzssír kivételével, ami  mindig is az afgán ellenállás központja volt” – teszi hozzá.

Békés Afganisztán?

A tálibok teljes hatalomátvétele előtt az általuk uralt területeken „árnyékkormányként” működtek, a helyiek számára bizonyos keretek között biztosították az alapvető szolgáltatásokat, mint az oktatást, az egészségügyet vagy az igazságszolgáltatást.

„Ezzel igyekeztek megnyerni a helyieket, és törekedtek a rekrutációs bázisuk bővítésére is.” Azokban a tartományokban, ahol tálibok átvették a hatalmat, és sem a kormány, sem a nemzetközi erők nem tettek kísérletet a terület visszahódítására,

az erőszak mértéke jellemzően lecsökkent, hiszen eltűnt a külső ellenség.

Csakhogy – amint arra az ENSZ afganisztáni missziójának jelentése rámutat –, a 2021. első felében megháromszorozódott a civilekkel szemben elkövetett erőszakos cselekmények száma. Ezek 39 százalékáért a tálibok, 23 százalékáért az afgán biztonsági erők, 9 százalékáért az Iszlám Állam Khoraszani tartománya tehető felelőssé.

Az erőszakos cselekmények a tálib hatalomátvétel után sem szűntek meg, azonban azok most már a kormányzati pozícióban lévő tálibok ellen irányulnak, leginkább az Iszlám Állam Khorasani tartománya (ISKP) felől – mutat rá Novák-Varró Virág.

Forrás: AFP

Stabilizálódhat a tálib rezsim?

Bár a Tálibán hatalomra kerülését követően igyekezett egy pozitívabb imázs kialakítására – például a közösségi oldalakon –, a megváltozott, progresszívebb Tálibán képe elillant,

haladóbb intézkedéseikről sorban olvad le a cukormáz. 

A nők munkaerőpiaci ellehetetlenítésétől kezdve a lányok oktatásának korlátozásán át a szigorú öltözködési szabályokig sorra kerülnek elő a kilencvenes évekre emlékeztető intézkedéseik.

A Migrációkutató munkatársa szerint ez azért lehetséges, mert a szervezet nem egységes. Míg felkelő szervezetként kifejezetten előnyös volt számukra ez a fajta decentralizált struktúra, a nemzetközi elismerésért küzdő kormányzatként már származhat belőle hátrányuk.

Az egységesség hiánya nemcsak a központi vezetés és a helyi vezetők között lelhető fel [melyet sok esetben tovább bonyolít a különböző lojalitási szintek (törzsi, etnikai, felekezeti) párhuzamos jelenléte], hanem maga a „központ” is megosztott a keményvonalas „kandahari”, illetve a progresszívebb dohai vezetők között. Ugyan utóbbiak érték el a legnagyobb sikereket a nemzetközi porondon, a tálib kormányzatban a keményvonalas erők kerültek túlsúlyba.

Lesz-e belső migrációból Európát is elérő menekülthullám?

Novák-Varró Virág elmondja, Afganisztánon belül már jelenleg is egy jelentős belső menekültválsággal néznek szembe, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) riportja szerint számuk 5,5 millió fő. (Csupán idén januártól szeptemberig 664 ezren kényszerültek elhagyni otthonaikat.) Az UNHCR pedig azt írja jelentésében:

2,6 millió regisztrált afgán menekült él a világban, ebből 2,2 millió fő Pakisztánban telepedett le.
Forrás: AFP

A kutató hangsúlyozza, a több mint negyven éve tartó konfliktusnak az eredménye a menekültkérdés időről-időre felmerülése, amely különösen a szomszédos országok számára jelent egyszerre biztonsági kockázatot és gazdasági terhet. A migránsok főként az afgán-pakisztáni, illetve az afgán-iráni határ mentén tömörülnek, a biztonsági helyzet javulása esetén a menekültek többsége tervezi a visszatérést az anyaországába. S ugyan a Tálibán hatalomátvétele óta a határokon keresztüli mozgás mérséklődött – részint a lezárt határoknak, légikikötőknek köszönhetően –, ám a gazdasági összeomlás kockázata és az afgán társadalmi-gazdasági, biztonsági helyzet romlása

megnövelheti a hazájukat elhagyni kényszerülők számát.

A migránsok főként a régió államait célozzák majd meg, az IOM ezért kidolgozott egy akciótervet, ami elsősorban a megelőzésen, a felkészültség és az ellenálló képesség növelésének hármasán alapszik. „A környező országok támogatása különösen fontos feladat, hiszen a menekültek ellátása gazdasági terhet ró a befogadó országokra és a helyi társadalmi feszültségeket is növelheti” – fogalmaz a szakértő, megemlítve, hogy a tálibok erre válaszul lezárták a határaikat – Tádzsikisztán kivételével, de a távolabbi régió se kifejezetten befogadó, Törökország például a török-iráni határon falépítésbe kezdett az afgán menekülthullám megtörése érdekében.

Jóval nagyobb menekülthullámra lehet számítani

Az afgán gazdaság összeomlás és humanitárius válság kiteljesedése esetén a kilencvenes évekéhez képest nagyobb menekülthullámra lehet számítani, mivel azóta a közép-ázsiai ország lakossága megháromszorozódott (12 millió főről 39 millióra) – mutat rá a Migrációkutató Intézet munkatársa.

A kivonulás során csupán 123 ezer főt evakuáltak (a külföldi állampolgárokkal együtt), ennél azonban többen akarják elhagyni Afganisztánt. Novák-Varró Virág kifejti: a határok ellenőrzése nehézkes, különösen a magas hegyekkel és sivatagokkal borított területeken, azonban hozzávetőleges adatokkal tud szolgálni a UNHCR a jelenlegi határátkelésekről:

a nyugat felé irányuló irreguláris határátlépéseket 4-5 ezer közé teszi a szervezet.

A nemzetközi szervezetek segítségét kérő afgánok száma Iránban 2560 fő, míg Tádzsikisztánban 4746 fő.

Forrás: AFP

De a Nyugat nem akar még egy terrorhullámot

A szakértő ismételten leszögezi, az afgán helyzet egyelőre a közvetlen szomszédokra és a szűkebb régióra nézve rejthet potenciális veszélyeket: „ez is elsősorban a jelenleg még instabil tálib rendszer megszilárdulásáig állhat fenn, illetve az ország területén működő egyéb extrémista és/vagy terrorista szervezetek korlátozásának hiányában”.

A Tálibán jó kapcsolatot ápolt az al-Káidával, ám az USA által vívott terrorizmus elleni háború, majd különösen Oszama Bin Láden 2011-es likvidálásával a szervezet jelentősen vesztett jelentőségéből. Ennek ellenére

a tálibok „vendégszeretetét” élvezik a régióban további extrémista és szeparatista csoportok,

mint például az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom, ujgur és csecsen fegyveresek. „Ezért mind a Nyugat, mind a régiós hatalmak a tálibokkal való egyeztetéseik során a terrorizmus, illetve a szélsőséges csoportok visszaszorítását, támogatásuk megszüntetését követelték az új kormányzattól.”

Az Európai Unió is a környező országok és a tranzitországok segítését helyezi előtérbe, az afganisztáni menekültválság rendezése érdekében. A nyilatkozat szerint a közösség fellépne az illegális migráció, az embercsempészet és -kereskedelem ellen. Előirányozták továbbá azt is, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalnak fel kell gyorsítania a menekültügyi kapacitásépítésre irányuló külső műveleteit, „a globális erőfeszítések alapján támogatás nyújtható önkéntes alapú letelepítés formájában, előtérbe helyezve a kiszolgáltatott személyeket, például a nőket és a gyermekeket”.

Címlapkép: AFP

Összesen 39 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Meg a Timi. A Szabó Timea.
Neki térkép a táj...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés