Ezek az utolsó pillanatok: az elemzők kimondták, melyik párt az esélyesebb a választás megnyerésére

Az sem rejtették véka alá: mennyire valószínű, hogy végső eredményt lehet majd hirdetni vasárnap este.



A Gyurcsány-éra elhibázott gazdaságpolitikája és az abból következő államcsődközeli helyzet után a Fidesz-kormányzat a családok megerősítését tűzte ki célul: 2010-től az egyedülálló jóléti intézkedéseknek köszönhetően érdemben javult az anyagi helyzetük.

Ferentzi András és Nagy Kristóf írása a Mandiner hetilapban
Az utóbbi években a kormány világszinten is egyedülálló jóléti intézkedéseket hozott – szja-mentesség, családi adókedvezmény, 13. és 14. havi
nyugdíj, Otthon start, csok, rezsicsökkentés –, annak ellenére, hogy a gazdaság csak szerény mértékben nőtt, gyakorlatilag stagnált. Az intézkedések bevezetésére jelentős fedezetet nyújtottak a nagyvállalatokat terhelő különadók.


2010 előtt fordított szemlélet uralkodott: az MSZP–SZDSZ-kormányok a befektetők, a nagyvállalatok és a bankok érdekeit helyezték előtérbe, ezért egymást érték a lakossági megszorítások. Noha a Gyurcsány-kormány időszakában a 2008-as válságig a régiós országokkal szinkronban fejlődhetett volna hazánk, az elhibázott gazdaságpolitika miatt Közép-Európa sereghajtói lettünk. Emlékezetes, az egyik legmagasabb munkanélküliségi mutató Magyarországé volt az uniós országok közül. Ez nagyrészt a bonyolult adórendszernek és a magas elvonásoknak volt betudható: a munkáltatóknak nem érte meg bért emelni vagy létszámot bővíteni. Továbbá hazánkban fizették az egyik legnagyobb rezsit a háztartások. Azokban az években nyert egyre nagyobb teret a devizahitelezés, amely rengeteg magyar családnak sodorta veszélybe az otthonát, sokaknak tette tönkre az egész életét a törlesztőrészlet árfolyamváltozás miatti jelentős megemelkedése. 2008-ra az államcsőd közelébe sodródott az ország, csak az EU és a Nemzetközi Valutaalap mentőcsomagjaival sikerült elkerülni a legrosszabb forgatókönyvet. Az elhibázott gazdaságpolitika árát így is a családok fizették meg, ám 2010 után a legtöbb nehézség enyhült, sok jóléti intézkedést visszakapott a lakosság, és számos új elemmel bővült a rendszer. Ezeket gyűjtöttük össze.
A Fidesz–KDNP-kormányok széles társadalmi réteget lefedő intézkedése 2013-ban mérsékelte a gáz, a villany és a távhő díját. Célja a családok havi kiadásainak csökkentése volt, és immár több mint egy évtizede érezhető megtakarítást hoz. Noha 2022-ben az átlagfogyasztás felett új árszabást vezettek be, így is családok millióit védi meg a hektikus piaci áraktól, biztonságot adva a válságos időszakokban.
Ma a magyarok fizetik a legkisebb áram- és gázárat az Európai Unióban.
A kormány családpolitikájának központi eleme a családok támogatása, amelynek célja, hogy egyetlen gyermeket vállaló házaspár se kerüljön anyagi hátrányba.
Minél több gyermek van egy családban, annál több pénz marad a háztartás kasszájában. A gyermekek után járó adókedvezményt idén a duplájára emelték, ez a családoknak évi több százezer forintos megtakarítást jelent.
A kormány egyre több társadalmi rétegre terjesztette ki a személyijövedelemadó-mentességet. Már nemcsak a három- és négygyermekes édesanyák kapnak élethosszig tartó kedvezményt, hanem a 40 év alatti kétgyermekesek és a 30 év alatti egygyermekes édesanyák is, sőt a következő években is bővül a rendszer. Emellett a 25 év alatti fiataloknak sem kell szja-t fizetniük. Óriási segítség továbbá a gyereket vállalóknak a csecsemő- és gyermekgondozási díjak emelése, illetve mentesítése az szja-fizetési kötelezettség alól. Az intézkedések célja a munkaerőpiaci részvétel és a családalapítás támogatása. Az érintettek évente akár több százezer forinttal is többet vihetnek haza.
A kormány mindig jelezte, hogy fontos számára a nyugdíjasok megsegítése, a baloldali kabinetek által elvett 13. havi nyugdíj visszaépítése alapvető célkitűzés volt. Erre 2020-tól nyílt lehetőség, akkor kezdte fokozatosan növelni a februári kifizetést az állam, idén pedig elkezdődött a 14. havi nyugdíj bevezetése is. Ezek fontos juttatások az időseknek, és megakadályozza az anyagi leszakadásukat. A nyugdíjak értéke 190 százalékkal nőtt 2010 óta.
A családok otthonteremtése az egyik legfontosabb cél, és saját programot kapott 2015-ben, akkor vezették be a családi otthonteremtési kedvezményt. Ez először kedvezményes kölcsönből és vissza nem térítendő támogatásból állt, az igénybevétel feltétele a gyermekvállalás volt. Később kiegészült a falusi csokkal, majd a növekvő ingatlanárak miatt 2023-ban bejött a csok plusz. Nagy segítség volt a csok mellé a babaváró támogatás elindítása is 2019-ben, ez a lakásvásárlásnál az önerőhöz ad jelentős segítséget, akár tízmillió forintot.
Bár a csoknak és a csok plusznak nagy népszerűsége volt, a feltételek miatt sokan kiestek a programból. Tavaly ősszel ezért elindult az Otthon start program, amely kedvezményes, 3 százalékos kamatozású hitellel nyújt kölcsönt az első lakás megvásárlásához, főleg a fiatalokat célozva.
A 2010-es választás előtt a Fidesz–KDNP egyik legfontosabb ígérete az adórendszer egyszerűsítése volt. Ez vált valóra az egykulcsos jövedelemadó bevezetésével, amelynek mértéke hosszú évek óta 15 százalék. A cél a munkavállalás ösztönzése és a gazdaság fehérítése volt, ezt el is érte a kormány, hiszen több százezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma.
Szintén 2010-es választási ígéret volt egymillió új munkahely létrehozása, a munkaalapú társadalomra való áttérés. Ennek megfelelően a foglalkoztatotti létszám a 2009-es 3,7 millióról néhány év alatt 4,7 millióra nőtt, részben a gazdasági növekedés, részben a munkaerőpiaci intézkedések hatására. Azáltal, hogy több ember jutott rendszeres jövedelemhez, erősödött a gazdasági stabilitás.
Már a 2010-es kormányváltás idején nyomasztó volt a devizahitel-állomány, és a következő évekre még fojtogatóbbá vált. A 2008-as válság miatt elszálló árfolyamok, elsősorban a svájci frank árfolyamának robbanása sokkolta a hazai piacot. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank összesen 750 ezer jelzálog-, személyi- és autóhitel-szerződést váltott át forintra, amivel több ezermilliárd forintnyi vitatható tartozás megfizetésétől mentesültek az érintettek.

2010-et megelőzően az államadósság devizaaránya rendkívül magas volt, több mint a fele külföldiek kezében volt, s ez a kitettség sérülékennyé tette hazánkat a külső válságokra és sokkhatásokra. A kormány 2020-ra 20 százalék alá vitte az arányt, és még most is csak 30 százalék körül van. Közben
jelentősen nőtt a lakosság állampapírban tartott pénze,
tehát a családok adnak kölcsön az államnak, cserébe pedig kamatot kapnak.

Bár többször illetik kritikával a kormány árkorlátozó intézkedéseit, azt szinte kivétel nélkül elismerik, hogy nagy segítséget nyújtanak a családoknak a bizonytalan időkben. A korábbi üzemanyagárstop és a bolti árstop után jelenleg védett üzemanyag-árakat és árrésstopot alkalmaz a kormány, utóbbit több területre, például szolgáltatásokra is kiterjesztette.
Amit a korábbi kormányok elherdáltak, a Fidesz vezette kabinetek igyekeztek visszaszerezni. A két legnagyobb üzlet a Mol egy részének felvásárlása, illetve a Budapest Airport megvétele volt. Mindkét vállalat meghatározó szereplő egy kulcsfontosságú ágazatban. Mindemellett növekedett a stratégiai ágazatokban a magyar tulajdonú vállalatok dominanciája. Gyakran lehetett arról hallani, hogy egyes külföldi nagyvállalatok kivonulnak, ám ez riogatásnak bizonyult, a cégek azután is maradtak, hogy a kormány a korábbiaknál nagyobb mértékben vonta be őket a terhek viselésébe.
A pénzügyi intézmények, az energiaszektor és a kiskereskedelem extraprofitjára kivetett különadók tizenhat év alatt közel 17 billió forinttal gazdagították a költségvetést, e bevételből a kormány a családokat segítő jóléti intézkedéseket tudta fedezni.

2010 után növekedési pályára állt a reálbér, azaz az emelések legtöbbször meghaladták az inflációt. Ez jelentősen javítja az életszínvonalat és élénkíti a fogyasztást is. A kormány folyamatosan emelte a minimálbér és a garantált bérminimum összegét az elmúlt bő másfél évtizedben, mindkettő a 2010-es érték többszörösére nőtt.
A kormányzat hosszú évek óta nagy hangsúlyt helyez a vállalkozások támogatására, ennek legjelentősebb eleme a tavaly elrajtoló kedvezményes hitelezés volt. Ma a piacinál jóval kisebb, 3 százalékos kamatozású hitelt vehettek fel a cégek. A fiatal egyéni vállalkozókat pedig munkáshitel segíti a pályakezdésben akár 4 millió forinttal.
Az otthonfelújítási programok vissza nem térítendő támogatást vagy kedvezményes hitelt nyújtanak lakások korszerűsítésére. A cél az energiahatékonyság javítása és az építőipar élénkítése. A családok több millió forint támogatáshoz juthatnak, ami csökkenti a felújítás költségeit, és hosszú távon rezsimegtakarítást eredményez.

2010 óta jelentősen bővült az autópálya- és a gyorsforgalmiút-hálózat: több mint 800 kilométernyi autópálya és autóút épült vagy került forgalomba. Az egyik legfontosabb az M44-es út megépítése volt, illetve az M4-es és az M3-as meghosszabbítása. Ma már huszonkét megyei jogú város érhető el négysávos autóúton.

Újra a megszorítások világában ébredhet Magyarország
A Tisza Párt – hasonlóan a 2010 előtti kormányokhoz – már többször is jelezte, hogy piacbarát gazdaságpolitikai fordulatot hajt végre, ha megnyeri a választást. Egyesek ennek bizonyítékát látják a közelmúltban több portálon az ellenzéki erő programjaként megjelentetett energetikai anyagban.
A Tisza azt állítja, hogy semmi köze az anyaghoz. A dokumentumban az olvasható, hogy újabb adót vezetnének be a megtakarításokra, eltörölnék a rezsicsökkentést és az államilag szabályozott árakat, visszavágnák a jóléti intézkedéseket. Ezek alapján tehát jelentős többletterhet kellene vállalnia a lakosságnak, ráadásul egy olyan időszakban, amikor nem államcsőd veszélyéről van szó, hanem pusztán arról, hogy a növekedés nem olyan lendületes, mint a 2010-es években. Egyes vélekedések szerint a megszorításoknak pusztán annyi értelme van, hogy a multik különadóját el lehessen törölni anélkül, hogy a költségvetés jelentős bevételkiesést szenvedjen.

A nyitóképen a Fidesz 2010-es győzelme. Az egyik legfontosabb választási ígéret volt az egymillió új munkahely
Fotó: AFP / KISBENEDEK ATTILA
