„Annyi közös harcunk volt. Együtt terveztük egy dohos pincében a NOlimpia-kampányt, együtt fagyoskodtunk az utcákon a választási aláírásgyűjtés alatt, vállvetve építettük a közösségünket elnökként és elnökségi tagként. Az ő vezetésével vittük sikerre az EP-kampányt, ő állt a pártunk élén, amikor képviseletet adtunk a közösségünknek több mint száz önkormányzatban, az ő vezetésével nőttük ki magunkat a magyar ellenzék egyik vezető erejévé.
Ennek a közösségnek Andris volt a motorja, az ő hihetetlen lendülete, örök optimizmusa és a Momentumba vetett megingathatatlan hite rengeteg mélyponton lendített át minket, és rengeteg sikert is ünnepelhetünk közösen. Eddig. És még mennyit fogunk! Közösen. Andris most ugyan igazi államférfiúi lépést hozott azzal, hogy bizalmi szavazással vállalta a felelősséget egy nehezebb időszak után, de én egészen biztos vagyok abban, hogy a következő, hosszú-hosszú években ő továbbra is ott lesz a közösségünk élvonalában. Andris nélkül ugyanis nincs Momentum.