Alexander Schallenberg eddig külügyminiszter volt.
Az osztrák államfő hétfőn beiktatja hivatalába az új kancellárt, Alexander Schallenberget. Alexander Van der Bellen államfő ezt vasárnap este Bécsben jelentette be, miután napközben négyszemközt megbeszélést folytatott az Osztrák Néppárt (ÖVP) kancellárjelöltjével, Schallenberggel, majd Werner Kogler zöldpárti alkancellárral. Közölte, mindketten biztosították arról, hogy szilárd alapja lesz az együttműködésnek és a közös kormányzati munka folytatásának. „Mindketten személyes felelősséggel tartoznak az állampolgároknak” – tette hozzá.
Schallenberget az ÖVP azután jelölte a tisztségre, hogy
Kurz azért mondott le, mert a gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség (WKStA) vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt napok óta vizsgálódott a kancellár közvetlen környezetében, és a koalíciós partner Zöld Párt emiatt kihátrált Kurz mögül, az összeomlás szélére sodorva a kormányt.
Az államfő méltatta Sebastian Kurz döntését, hogy lemondásával megóvta a kancellári hivatal hírnevét, és jelentős mértékben hozzájárult az intézmények integritásának védelméhez. Köszönetet mondott a többi pártelnöknek is, amiért közösen dolgoztak a lehető legjobb megoldás érdekében. Van der Bellen ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „azért nincs minden rendben”, hiszen az emberek bizalma súlyosan megingott a politikában, és ezért minden politikust arra kért, hogy dolgozzon keményen a bizalom visszaszerzéséért.
„A szavak már nem lesz elegendőek, komoly és összeszedett munkára lesz szükség” – jelentette ki.
A megüresedett külügyminiszteri pozíció várományosát – akit még nem nevezett meg – ugyancsak hétfőn iktatja ünnepélyesen hivatalába az államfő.
A leendő kancellár, Alexander Schallenberg diplomata családból származik, külföldön is elismert politikus, akinek kormányzati gyakorlata is van. Az első Kurz-kormány bukása után, 2019 júniusától Brigitte Bierlein szakértői kormányában külügyminiszterként és később kancelláriaminiszterként is dolgozott. A második Kurz-kormány 2020 januárjában megerősítette külügyminiszteri hivatalában, ő volt az egyetlen, aki az előző szakértői kormány tagjai közül hivatalában maradt.
(MTI)
Borítókép: MTI/EPA/Christian Bruna
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
A fél világ menekül ettől az adótól: Dánia, Finnország, Izland és Luxemburg is rég eltörölte, mert rájöttek, hogy tönkreteszi a gazdaságot. Ma már csak három országban létezik, de Magyar Péterék rálicitálnának mindenkire. Szalai Piroska elemzése.
Rohamosan megnövekedett az osztrák magániskolák száma, rengetegen menekítik a gyerekeiket az állami iskolákból.
A belga érdekek tétje hatalmas, az oroszok pert indítanak, Bécsben pedig feltették a pontot az i-re.
Az osztrák parlament nem finomkodott: kimondták, hogy a hidzsáb és a burka veszélyezteti a lányok szabadságát, ezért 14 éves korig tilos viselni azokat. A muszlim szervezetek tombolnak.
Átszervezik a határvédelmi rendszerüket.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
