LIBE: megjött az uniós birodalmi inkvizíció küldöttsége

Nagy napokra virradt hazánk: szeptember 29. és október 1. között méltóztat hazánkban tartózkodni az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága, azaz a LIBE.  

Hogy a LIBE milyen belügyekkel foglalkozik, azt ne kérdezzék, mindenesetre már az is komikus, hogy e EP-bizottságnak több mint 150 tagja van, azaz a 705 tagú Európa Parlament majdnem negyede benne van a buliban. Izgalmas lehet egy bizottsági ülés, amikor mindenki felszólalna. 

A mindig is baloldali-liberális számonkérő bizottságként működő testület a jogállamisági normák, a médiaszabadság és hasonlók vizsgálatára érkezett hazánkba, no nem teljes létszámban, hanem héttagú delegáció formájában. 

A delegáció vezetője Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti képviselő, aki azt találta nyilatkozni a Népszavának, hogy ugyan „nem szeretném, ha bárki azt gondolná, hogy kipécéztük és meg akarjuk leckéztetni Magyarországot”, és bár „nincs beleszólásunk az (elvileg már lezárult, hetes cikkely szerinti) eljárásba”, de mégis „állandóan hallatjuk a hangunkat, nyomást gyakorlunk a szereplőkre, hogy ne hagyják abba a jogállami normák érvényesülésének magyarországi elemzését”.

Értik: ugyan a jogállamisági mechanizmus jelen pillanatban nem illetékességi köre az Európai Parlamentnek, és nem is utaznak hazánkra, csak hazánkba, de azért

A LIBE az a szakbizottság, amely évek óta vehemensen támadja és különböző jogállamisági és alapvető jogokkal kapcsolatos vádakkal illeti Magyarországot. Ez az a bizottság, ami gyakorlatilag állandóan napirenden tartja a magyar és a lengyel jogállamiság ügyét. Ez a szakbizottság és annak baloldali-liberális többsége volt az, amely 2018-ban kezdeményezte a hetes cikk szerinti eljárást Magyarország ellen. A magyarországi jogállamiság témájának akkori felelős jelentéstevője a holland zöldpárti Judith Sargentini volt, akinek a helyét 2019-ben, az új parlamenti ciklussal vette át a zöldpárti Delbos-Corfield. Ő vezeti az érkező delegációt.

A hetes cikk szerinti eljárást az Európai Parlament 2018. szeptemberében indította meg Magyarország ellen, azóta viszont az unió kormányközi döntéshozó szervében, az Európai Unió Tanácsában lényegi előrelépés nem történt az eljárást illetően. Az Európai Parlament ezért folyamatos politikai nyomásgyakorlást folytat, hogy rábírja a Tanácsot arra, hogy további lépéseket tegyen a hetes cikk szerinti eljárásban, illetve az Európai Bizottságot arra, hogy további eljárásokat indítson Magyarország ellen. Az EP baloldali-liberális, többségi oldalának legfőbb célja az, hogy rábírják a jogállamisági mechanizmus megindítására a Bizottságot, és így uniós pénzeket vonjanak meg Magyarországtól. 

A 2022-es országgyűlési választások közeledtével valószínűsíthető, hogy

A látogatás a 2022-es választásokba való európai baloldali beavatkozás egyik első állomásának tekinthető.

Érdemes átfutni a delegáció tagjainak sorát is. A hét képviselőből öten a kormánnyal ellenséges és kritikus hangnemet ütnek meg, a baloldal narratíváját képviselik (az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, a Megújuló Európa azaz Renew, az Európai Zöldek és az Európai Baloldal képviselői). Két képviselőről valószínűsíthető, hogy a jobboldallal szimpatizálnak. A Megújuló Európa (ReNew Europe) részéről eredetileg egy román képviselőnő érkezett volna, de az utolsó pillanatban átadta a helyét a momentumos Donáth Annának. Valahol szimbolikus, hogy a két konzervatív tag (egy spanyol és egy francia) férfi, a többiek nők, és a delegáció ülésein csak ők nem viselnek maszkot. 

Malin Björk svéd baloldali feminista politikus korábban kisebbfajta botrányt okozott, amikor elmondta, mire költötte el az Európai Parlamenttől kapott pénzügyi keretét, azt az összeget ugyanis a képviselők irodai költségekre, reprezentációs célokat szolgáló ajándéktárgyakra költhetik. Malin Björk saját bevallása szerint viszont bögréket és

Björk a Soros-féle Open Society Foundation által tartott rendezvények lelkes résztvevője. 2014-ben részt vett abban tiltakozásban, amely nem engedett felszállni egy Svédországból induló repülőt, amiért ült rajta egy éppen kitoloncolt iráni bevándorló. A svéd belpolitikában kisebb botrányt kavart, amikor kiderült: úgy is felveszi az európai parlamenti napidíját, hogy Brüsszelben él. És ő jön Magyarországra jogállamot vizsgálni.

A svéd politikus felszólalásaiban gyakran vehemensen támadja Magyarországot és Lengyelországot. Idén januárban úgy nyilatkozott, hogy mind a svéd, mind az uniós menekültpolitika rasszista, kiemelve ennek egyik okaként a magyar miniszterelnököt (már ezért is Orbán a hibás!). Júniusban ő is tiltakozott a Bizottságnál a gyermekvédelmi törvény miatt, és a vitában a magyarországi demokrácia és a jogállam leépítése részének nevezte az LMBTQ-jogok csorbítását.

Gondolhatnánk, hogy legalább a két konzin túl az EPP-s hölgy valamelyest szimpatizál velünk, ám ez nem így van, a luxemburgi néppártiak inkább középbalosok. Isabel Wiseler-Lima az az EPP-képviselő, aki 2021 tavasza óta felel a magyar jogállamiság kérdésköréért. Emellett migrációpárti álláspontot visz, ahogy LMBT-ügyekben is a baloldali frakciók álláspontjával azonosul. Ahogy többnyire ideológiailag kényes határozatok esetében a baloldali frakciókkal azonosan szavaz. Ő volt a gyermekvédelmi törvényt elítélő júliusi EP-határozat néppárti jelentéstevője, aki felszólalásaiban támadta a törvényt.

Gwendoline Delbos-Corflied delegációvezető tagja az EP LMBTQ-munkacsoportjának is. 2019-ben ő vette át Judith Sargentinitől a magyarországi jogállamiság ügyét, s ekkoriban a magyar demokrácia további romlásáról beszélt.  Azóta is folyamatosan élesen támadja hazánkat. Legutóbb a gyermekvédelmi törvény kapcsán Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztését kérte.

Néhány hete egy LIBE bizottsági ülésen azt követelte, hogy a helyreállítási alapból érkező EU-s pénzek elköltésére vonatkozó helyreállítási tervet jóváhagyás előtt Magyarország esetében százszor jobban vizsgálják, mint más országok esetében. Donáth Anna az ő nevét is megemlítette abban az ominózus videóban, mint akivel együttműködik, ugyanúgy, mint Vera Jourovával. Delbos-Corfield amúgy a migráns-szétosztás híve.

Bettina Vollath osztrák szocdem hölgy korábban az EP-ben független bíróságok és sajtószabadság nélküli látszatdemokráciának nevezte Magyarországot, fellépést követelt az EU-tól a magyar felsőoktatási törvénnyel szemben, és azt javasolta, hogy ne mindig csak a bíróságokra hagyatkozzanak, hanem politikailag oldják meg az ügyet. Idén júliusban a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos európai parlamenti vitában sürgetett fellépést Magyarország ellen, és kijelentette, hogy Magyarországon korlátozzák a nők jogait is.

A két velünk szimpatizáló tag Nicolas Bay Nemzeti Tömörülés-es francia képviselő, illetve Jorge Buxadé Villalba voxos politikus, aki már Santiago Abascal pártelnökkel is ide látogatott (Abascallal akkor interjút is csináltunk). Mindketten rendszerint kiállnak hazánk mellett, és keményen ellenzik a bevándorlást, valamint a konföderációs EU hívei, nem a föderatívé.

Nos, nem mondhatni, hogy a delegáció megoszlása fele-fele lenne,

Mindenesetre a küldöttség programja is kissé balos túlsúlyú. Ugyanis a delegáció naphosszat különféle szervezetek tagjaival találkozik az EP budapesti, Lövőház utcai irodaházában. Szerdára négy balos, két jobbos és egy vegyes felállású panelt sikerült szervezni nekik migránsokkal foglalkozó szervezetekkel, ngokkal, „civilekkel”, újságírókkal. Szerdai szervezetek: UNCHR (ENSZ menekültügyi szervezete), Menedék, Amnesty, Helsinki, Transparency, TASZ, Magyar LMBT Szövetség, European Women's Lobby, European Roma Rights Centre, MAZSIHISZ, Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (Iványi Gábor), Magyar Szakszervezeti Szövetség, Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület, Magyar Asszonyok Érdekszövetsége, Észak-Magyarországi Német Önkormányzatok Szövetsége Egyesület, Háló Közösségfejlesztő Katolikus Egyesület, DEPOK - Demokrácia és Politikai Kultúra (Fricz Tamás), Egyszülős Központ (na itt van négy kakukktojás).

Az esti etapban pedig az első panelben ott volt az Alapjogokért Központ, Schmidt Mária és a Migrációkutató Intézet, a másodikban a Klubrádió, a Riporterek Határok Nélkül, a Political Capital, a Mérték Média Monitor és az RTL, majd az utolsóban az MCC, a Mandiner, a 888 és a Magyar Hírlap. 

Csütörtökön szakmaibb a program, leginkább jogászszervezetek, a Kúria képviselői szerepelnek benne, bár estére egy panelbe került Vidnyánszky Attila és noÁr (!). (Egyáltalán, odakerült noÁr.) Benne van a programban Varga Judit és Pintér Sándor is. Pénteken pedig Gyurcsány Ferenc, Karácsony Gergely, Jakab Péter, Fekete-Győr András, Szabó Tímea, Tóth Bertalan, Schmuck Erzsébet és mások. 

De ha fordítva lenne, akkor is mindegy lenne: mint a Népszavából tudjuk, a politikai nyomásgyakorlás a lényeg. A látogatás: színjáték.