Börtönében hunyt el Theoneste Bagosora, a ruandai hadsereg egykori ezredese, akit azzal vádoltak, hogy ő irányította az 1994-es népirtás során 800 ezer ember lemészárlását.
Bagosora a nyugat-afrikai országban töltötte büntetését, miután az akkori ruandai Nemzetközi Törvényszék (ICTR) bűnösnek találta emberiesség elleni bűncselekményekben. Előbb életfogytiglani börtönre ítélték, amit később 35 évre csökkentettek, írja az Euronews.
Egy névtelenséget kérő, a helyi börtönigazgatóságon dolgozó forrás a Reuters hírügynökségnek megerősítette az értesülést. Elmondta, hogy Bagosora több mint 80 éves volt, súlyos beteg, szívproblémákkal küzdött. Többször is kórházba került, és három műtéten esett át. Egy klinikán halt meg szombaton – tette hozzá a nyilatkozó.
Az ügyészek azzal vádolták Bagosorát, aki korábban a védelmi minisztérium kabinetigazgatója volt, hogy átvette az irányítást a közép-afrikai ország katonai és politikai ügyei felett, miután Juvenal Habyarimana elnök 1994-ben repülőgépének lelövésekor életét vesztette. A vád szerint Bagosora irányította a csapatokat és azt a hutu milíciát, amely
Romeo Dallaire kanadai tábornok, az ENSZ békefenntartóinak vezetője a népirtás idején Bagosorát a gyilkosságok „főnökének” nevezte, és azt mondta, a volt ezredes őt is megfenyegette azzal, hogy megöli.
Huszonhét éve, 1994. április 6-án a ruandai főváros, Kigali repülőterén máig tisztázatlan körülmények között lelőtték a Juvénal Habyarimana elnököt szállító repülőgépet. Néhány órával később a kis afrikai országban elszabadult az erőszak, a következő nyolcvan napban mintegy 800 ezer embert gyilkoltak meg, túlnyomó többségük a kisebbségi tuszi népcsoporthoz tartozott. A második világháború utáni egyik legsúlyosabb népirtás megszervezőit és végrehajtóit nemzetközi törvényszék vonta felelősségre.
Franciaország felelőssége
Jogvédő szervezetek és túlélők azzal vádolták meg a francia hadsereget, hogy bűnrészese volt a népirtásnak azáltal, hogy napokon át nem avatkozott be, amikor százával mészároltak le tutszi menekülteket hutu milicisták. A francia ügyészség szerint mindez segítségnyújtás elmaradásaként is értelmezhető.
Emmanuel Macron francia elnök idén májusban Kigaliban járt, ahol elismerte országa felelősségét a ruandai népirtásban, és bocsánatot kért.
– mondta Macron.
Fotó: KENNEDY NDAHIRO / AFP
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
Az Amnesty International Magyarország bevétele 465,673 millió forintra nőtt (2023-hoz képest), és az adózás utáni eredménye 11,6 millióról 20,4 millió forintra emelkedett.
Pályafutása során 352 élvonalbeli mérkőzésen lépett pályára a Vác színeiben.
Újraosztanák Budapest belvárosát.
