Demjén Ferenc szerint „hiába gúnyolódnak Orbán békemisszióján”
A zenész őszintén értékelte a kormányfő törekvését a békére, miközben az EU-t komoly kritikával illette.
A magyarok többsége számára egyértelmű, hogy nem a bevándorlás a válasz a fogyatkozó magyarság problémájára – véli a családügyi miniszter, akit a demográfiai csúcs apropóján kérdeztünk.
Szalai Laura interjúja a Mandiner hetilapban.
Az idei Budapesti demográfiai csúcs tematikája a fenntarthatóság és a demográfia összefüggése. Egyre többen látják úgy, hogy le kellene mondani gyermekvállalásról a túlnépesedés és a globális klímaváltozás miatt, a kormány szerint viszont szükség van rá az emberiség fenntartásához. Hogyan lehet ezt a két egymásnak ellentmondó álláspontot összhangba hozni?
Előbbi álláspont egy mesterségesen gerjesztett konfliktus. Baloldali narratíva, amely az ellenségkeresésen, a kizárólagosságon alapszik. Meggyőződésem, hogy a gyermekvállalás és a természet védelme egymást segíti, kiegészíti. Gondoljunk bele: ha nem vállalunk gyermeket, akkor kinek őrizzük meg a Földet? A világunk azért teremtetett, hogy az ember is belakja, és szabadon élhessen benne. Ehhez az életet tovább kell adnunk. Ettől még fontos és aktuális kérdés, hogy családosként miként tudunk harmóniában élni a környezetünkkel. A gyermekeinket is arra kell nevelnünk, hogy ne zsákmányoljuk ki földünk erőforrásait.
A népességfogyással egész Európa küzd, a megoldást több állam a bevándorlásban látja. A magyar kormány viszont rendíthetetlen a tekintetben, hogy családtámogatással lehet gátat szabni a jelenségnek. A világon zajló folyamatokat figyelve meddig tartható ez az álláspont?
A magyar emberek többsége számára egyértelmű, hogy nem a bevándorlás a válasz a fogyatkozó magyarság problémájára. Európa-szerte kevés gyermek születik, a fiatalok a gyermekvállalásról szóló döntést időben kitolják, sokszor nem mernek vagy akarnak elköteleződni, máskor nincsenek meg a gyermekvállalás feltételei, és gyakran anyagi okokból nem tud bővülni egy család. Változás ebben nem attól lesz, ha egy kormány idegen tömegeket enged be az országába. Minden népnek szíve joga eldönteni, hogy kikkel él együtt, milyen áldozatokat hoz, ám nincs kétségem afelől, hogy akik a migrációtól várják a csodát,
a vesztükbe rohannak.
Van itt egy másik probléma is: az elöregedő társadalmak előbb-utóbb az összeomlás szélére sodorják az ellátórendszereket.
Az elöregedés a munkaerőpiacra, a szociális és egészségügyi ellátórendszerre, a nyugdíjrendszerre nézve súlyos terhet jelent, évtizedes távlatban nehézségekkel szembesülhetünk itthon is. 2001-ben a lakosság 15 százalékát tették ki a 65 éven felüliek, 2021-ben ez az arány már meghaladta a 20 százalékot. Sok fiatal bizonytalan a majdani nyugdíjával kapcsolatban, és valós veszélyt jelent, hogy néhány generáció múlva a fiatalok nem lesznek képesek megtermelni a nyugdíjakat. Ahhoz, hogy ezeket a negatív következményeket kezelni tudjuk, a kiváltó okokat kellett megismernünk. Meg kellett értenünk, hogy a fiatalok miért nem alapítanak családot, és segítenünk kell nekik, ahol csak tudunk. Erről szól a babaváró támogatás, a családi otthonteremtési kedvezmény, a bölcsődeprogram, a személyijövedelemadó-mentesség és a családi kedvezmények is. Látszatmegoldások és nagy szavak helyett valódi válaszokra van szükség.
A magyar családtámogatási rendszer sok ország számára hivatkozási alap. De volt arra is példa, hogy a náci Németország intézkedéseihez hasonlították.
Szerencsére a döntéseinket nem a nemzetközi vélemények határozzák meg, de természetesen figyelünk rájuk. A jogos kritikákon elgondolkodunk, a többin pedig elmosolyodunk, mivel annyira abszurd – a családpolitikai kérdésben sincs ez másként. A kritikusok saját tétlenségüket palástolják, amikor a magyar döntéseket bírálják. A mi megközelítésünk, hogy segítséget nyújtunk azoknak, akik szeretnének családot alapítani. Ha pedig ez az álmuk megvalósult, támogatjuk őket abban, hogy ne jelentsen számukra vállalhatatlan terhet, ne kerüljenek rosszabb helyzetbe azoknál, akik nem családban képzelik el az életüket. A döntés mindenki számára szabad, a kormány nem szól bele, nem helyez nyomást senkire. Egyszerűen értékeljük, elismerjük azt, ha a fiatalok felelős módon a családalapítás és a gyermeknevelés mellett döntenek. Megjegyzem, a nyugat-európaiak között is sokan vannak, akik örülnének a magyarhoz hasonló támogatásoknak.
Mely országok családtámogatási rendszere lehet követendő a magyar kormány számára?
Európában Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a házasságkötések száma és a gyermekvállalási kedv az utóbbi tíz évben, ami azt jelzi, hogy jó úton járunk. Azonban még nem értük el a célt, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen. Amellett, hogy sokak szemében vagyunk példa, természetesen tanulhatunk és tanulunk is másoktól. A Budapesti demográfiai csúcs erre ad lehetőséget. A világ 17 országából több mint 70 előadó érkezik hozzánk, köztük a közélet és a tudományos élet szereplői, az egyházak képviselői és civil családszervezetek. Vannak jó példák, mint amilyen Csehország, ahol ma már az EU-tagállamok közül a harmadik legmagasabb a gyermekvállalási kedv. Tény, hogy náluk nem tíz évvel ezelőtt, hanem jóval korábban következett be a trendforduló. Érdemes megnézni, hogy mik azok a cseh megoldások közül, amiket át tudnánk venni.
A hazai intézkedések tradicionális szemléletet tükröznek, ám egyes kutatások szerint a hagyományos családmodell sulykolása negatívan hathat a szülési kedvre.
Szó sincs sulykolásról. Éppen a balliberális oldal üzeni, hogy valaki pusztán azért kevesebbet ér, mert szeretne otthon maradni a gyermekével, vagy a családjának szentelné az életét. Emmanuel Macron francia elnök nyilvánosan azt mondta, hogy mutassanak neki egyetlen olyan képzett nőt, aki önszántából vállal hat-hét gyermeket. Miért sértheti meg azokat a diplomás nőket, akik úgy érzik, hogy életük legfontosabb célja a gyermekeikről való gondoskodás? Ez mindenkinek legyen és lehessen a saját döntése. A baloldalon kijelölnek egy pályát, amire rákényszerítik a nőket, mi viszont azt mondjuk: mindenki szabadon döntse el, hogy szeretne-e családot, ha pedig inkább karriert épít, azt is megteheti. Megítélésem szerint ez a szabadság.
Mennyire vagylagos ma a magyar nőknek a karrier és a család kérdése?
Ma is nehéz a kettőt összeegyeztetni. Még csak azt sem gondolom, hogy egyre könnyebb lenne, mert a világ változásaitól nem tudunk elvonatkoztatni Magyarországon sem. Egyre nagyobb hangsúly kerül a szakmai érvényesülésre, és sajnos ritkán van szó arról, hogy a karrierépítésbe hogyan illeszthető be a családalapítás. Ráadásul a gyerekvállalást nem lehet megúszni áldozatok nélkül. Sok időt, energiát, türelmet, pénzt, azaz áldozatot igényel a döntés. A kormány segítséget nyújt abban, hogy a szakmai és a családi élet ne oltsa ki, hanem inkább erősítse egymást. Az édesanya dönthet arról, hogy otthon marad a gyermeknevelés első éveiben, vagy a szülést követően hamar visszatér a munkaerőpiacra; az édesapa is mehet gyesre, igénybe vehetnek bölcsődei ellátást, vagy akár a nagyszülőre is bízhatják a gyermekeiket.
Az utóbbi időszakban a kormányt össztűz alá vették a gyermekvédelmi törvény miatt, mondván, hogy az összemosta a pedofíliát a homoszexualitással. Van arra esély, hogy módosítanak a jogszabályon?
A gyermekvédelmi törvény kizárólag a kiskorúak védelmére irányul. Ezt sokan tudatosan félremagyarázzák, és azt az értelmezést erőltetik, hogy a felnőttek szexuális életét akarja befolyásolni. A törvény rögzíti: a szülőknek van kizárólagos joguk arra, hogy a gyermekük szexuális neveléséről határozzanak. Az, hogy ki milyen szellemben neveli a saját gyermekét, egyéni döntés, nem szólhat bele sem az állam, sem a különféle civil szervezetek. Senki nem vindikálhatja a jogot, hogy a szülő helyett döntsön a kiskorú érdekéről. A garanciák most megszülettek a törvényben, éppen ezért nem is módosítjuk.
Ez a lépés azonban sokak szerint teret engedett a homoszexuálisokkal szembeni gyűlöletkeltésnek.
Akkor lenne így, ha nem tennénk mellé, hogy természetesen senkit nem érhet támadás, hátrányos megkülönböztetés a szexuális orientációja miatt. Ezt a magyar jogszabályok is rögzítik. A gyermekvédelmi törvény elfogadása és az azt övező figyelem lehetőséget ad arra, hogy ezt a szabályt még egyértelműbbé tegyük.
Mi lesz a mostani demográfiai csúcs fő célkitűzése?
Negyedik alkalommal tartjuk meg a csúcstalálkozót Budapesten, ötletgazdaként valamennyi szervezésében volt szerencsém részt venni. Látom a fejlődés ívét. Amikor 2015-ben elkezdtük, jóval kevesebben vettek részt a fórumon. A miniszterelnök úr az első alkalomtól megtisztel minket a jelenlétével és az előadásával; emlékezetes, amikor 2017-ben bejelentette a családok évét, 2019-ben pedig a családvédelmi akcióterv bővítését. Az idei fórum olyan magas rangú személyek részvételével zajlik, mint Mike Pence korábbi amerikai alelnök, Andrej Babiš cseh kormányfő, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök vagy Aleksandar Vučić szerb elnök. Ismét megmutatjuk, hogy vannak családpárti erők Európában és a világon. A 2021-es találkozó tehát erődemonstráció lesz, mi pedig szervezőként szívesen visszük a zászlót – a lényeg azonban az, hogy alatta széles a tábor. Sokan vagyunk, akik úgy gondoljuk, hogy a családban van a jövő.
Novák Katalin
1977-ben született Szegeden. Tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen, valamint a Szegedi Tudományegyetemen végezte, ösztöndíjjal Párizsban is tanult.
2010 és 2012 között miniszteri tanácsadó a Külügyminisztériumban, 2012-től 2014-ig miniszteri kabinetfőnök az Emberi Erőforrások Minisztériumában. Ugyanitt 2014 és 2020 között család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. 2020-tól családokért felelős tárca nélküli miniszter. 2017-től a Fidesz alelnöke, 2018-tól országgyűlési képviselő. A Nők Magyarországért Klub alapító elnöke, a Politikai Hálózat az Értékekért elnöke. A francia Nemzeti Becsületrend lovagi fokozatának és a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztjének a birtokosa. 2021-ben Szent Mórus Tamás-díjjal ismerték el Rómában munkájának eredményességét, amellyel a családok megerősítését és a házasság népszerűsítését szolgálja Magyarországon. Házas, három gyermek édesanyja.
Nyitókép: Mátrai Dávid