Örményország pert indított a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) a szomszédos Azerbajdzsán ellen, amellyel több évtizedes vitája tavaly újabb fegyveres konfliktusba torkollt.
Örményország azzal vádolja Azerbajdzsánt, hogy megsérti a faji megkülönböztetés elleni 1969-es nemzetközi egyezményt – írta az ICJ csütörtök esti közleményében, amelyet az AP pénteken idézett. Örményország a keresetben azt állítja, hogy az örmények „államilag támogatott gyűlöletpolitika” áldozatai Azerbajdzsán részéről, „rendszeres megkülönböztetésnek, tömeggyilkosságoknak, kínzásoknak és más visszaéléseknek vannak kitéve”.
A hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó, többségében örmények lakta beékelődés a szovjet időben autonóm státusszal rendelkezett. A keresztény örmények és a muszlim azeriek közötti feszültség a Szovjetunió összeomlásakor – amikor Hegyi-Karabah Örményországhoz akart csatlakozni – 1991-ben háborúba torkollott. Az összecsapásokban becslések szerint 30 ezren haltak meg, és mintegy egymillióan menekültek el otthonukból. Karabah végül kinyilvánította elszakadását Azerbajdzsántól, de nem lett Örményország része. Azóta rendszeresek a fegyveres incidensek Karabah határán.
Örményország állítása szerint az azeriek a tavalyi konfliktus idején súlyosan megsértették a faji megkülönböztetés elleni egyezményt. Az örmény beadvány szerint – bár november 10-én életbe lépett az Oroszország közvetítésével létrejött tűzszünet – Azerbajdzsán részéről folytatódtak az örmény hadifoglyok, túszok és mások elleni gyilkosságok, kínzások és más visszaélések.
– közölte Twitter-üzenetében Elnur Mammadov azeri külügyminiszter-helyettes. „Nem fogjuk eltűrni a harmincévi megszállás alatt az emberi jogok területén elkövetett jogsértéseket” – tette hozzá.
Egy másik beadványban Örményország arra kérte a bíróságot, hogy sürgősen hozzon átmeneti intézkedéseket az örmények megvédésére a további bántalmazások ellen, valamint a viszály kiszélesedésének és súlyosbodásának megelőzése érdekében, amíg a per folyik az ENSZ-tagállamok közötti vitákban döntő Nemzetközi Bíróságon.
(MTI)
Fotó: Resul Rehimov / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
Az Amnesty International Magyarország bevétele 465,673 millió forintra nőtt (2023-hoz képest), és az adózás utáni eredménye 11,6 millióról 20,4 millió forintra emelkedett.
Tíz évvel ezelőtt írták alá a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt, azonban az elmúlt időszakban jelentősen megváltozott az emberek hozzáállása a klímapolitikához – írja a New York Times.
Mindezt nem én állítom, hanem Magyar Péter maga mondta ki, hogy Ruszin-Szendi oldalán egy lőfegyver volt látható.
