Örményország pert indított a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) a szomszédos Azerbajdzsán ellen, amellyel több évtizedes vitája tavaly újabb fegyveres konfliktusba torkollt.
Örményország azzal vádolja Azerbajdzsánt, hogy megsérti a faji megkülönböztetés elleni 1969-es nemzetközi egyezményt – írta az ICJ csütörtök esti közleményében, amelyet az AP pénteken idézett. Örményország a keresetben azt állítja, hogy az örmények „államilag támogatott gyűlöletpolitika” áldozatai Azerbajdzsán részéről, „rendszeres megkülönböztetésnek, tömeggyilkosságoknak, kínzásoknak és más visszaéléseknek vannak kitéve”.
A hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó, többségében örmények lakta beékelődés a szovjet időben autonóm státusszal rendelkezett. A keresztény örmények és a muszlim azeriek közötti feszültség a Szovjetunió összeomlásakor – amikor Hegyi-Karabah Örményországhoz akart csatlakozni – 1991-ben háborúba torkollott. Az összecsapásokban becslések szerint 30 ezren haltak meg, és mintegy egymillióan menekültek el otthonukból. Karabah végül kinyilvánította elszakadását Azerbajdzsántól, de nem lett Örményország része. Azóta rendszeresek a fegyveres incidensek Karabah határán.
Örményország állítása szerint az azeriek a tavalyi konfliktus idején súlyosan megsértették a faji megkülönböztetés elleni egyezményt. Az örmény beadvány szerint – bár november 10-én életbe lépett az Oroszország közvetítésével létrejött tűzszünet – Azerbajdzsán részéről folytatódtak az örmény hadifoglyok, túszok és mások elleni gyilkosságok, kínzások és más visszaélések.
– közölte Twitter-üzenetében Elnur Mammadov azeri külügyminiszter-helyettes. „Nem fogjuk eltűrni a harmincévi megszállás alatt az emberi jogok területén elkövetett jogsértéseket” – tette hozzá.
Egy másik beadványban Örményország arra kérte a bíróságot, hogy sürgősen hozzon átmeneti intézkedéseket az örmények megvédésére a további bántalmazások ellen, valamint a viszály kiszélesedésének és súlyosbodásának megelőzése érdekében, amíg a per folyik az ENSZ-tagállamok közötti vitákban döntő Nemzetközi Bíróságon.
(MTI)
Fotó: Resul Rehimov / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Az Amnesty International Magyarország bevétele 465,673 millió forintra nőtt (2023-hoz képest), és az adózás utáni eredménye 11,6 millióról 20,4 millió forintra emelkedett.
A közélet átláthatóságáról szóló törvény NEM VONATKOZIK majd az influenszerekre és a youtuberekre!
A Fidesz frakcióvezetője az ellenzékről: önök a politikában megbuktak, ezért a szolgasajtójuk, a HVG, a 24.hu, a 444, a Telex, az RTL Klub átvette a politikai kezdeményezést.
Ezek a médiumok biztosan hozzájutottak külföldről származó forrásokhoz.
A magyar társadalomnak joga van megismerni, hogy külföldi kormányok és szervezetek mire adnak milliárdokat hazai sajtótermékeknek és nyomásgyakorlóknak.
Hivatalossá tették az újabb halasztást.
