Európa politikusai régi-régi javaslatokat hajtogatnak, amik már korábbi válságok során sem működtek.
„Angela Merkel kancellár »tragédiáról« beszél. Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök a kabuli képeket »a politikai nyugat szégyenének« nevezte.
A fundamentalista-vallásos tálibok afganisztáni hatalomátvétele minden politikai tábort szíven ütött. De mégsem eléggé ahhoz, hogy az EU-s országok erőt vegyenek magukon, és tényleg segítsenek az afgán menedékkérőkön.
Kanada és az egykori EU-tag Nagy-Britannia a múlt héten a többiek előtt járva több ezer menedékkérőnek biztosított befogadást. Az európaiak úgy reagálnak az afgán katasztrófára, ahogy az elmúlt években szinte mindig, ha a menekültpolitika szóba került: sumákolnak.
A 2015-ös úgynevezett menekültválság óta, amikor több mint egymillió közel-keleti menekült jutott be az EU-ba, egy konszenzus alakult ki a kontinensen, miszerint a menekülteket távol kell tartani Európától – szükség esetén erőszakkal.
Európa állam- és kormányfői annyira nem akarnak felelősséget vállalni a bajban lévő emberekért, hogy még az afgán kislányok és nők válsága, a kétségbeesésükben repülőgépekre mászó emberekről készült képek sem képesek megrengetni. Ehelyett Európa politikusai régi-régi javaslatokat hajtogatnak, amik már korábbi válságok során sem működtek.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Miközben fogy Európa, Strasbourg új irányt mutat.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Háromezer új buszt vásárolt a Deutsche Bahn leányvállalata.
A demilitarizált övezet felügyelete és kockázatai különösen vitatottak.
Sok forog most kockán a belga fővárosban.
Ne fusson, ki merre lát, mert még a végén az ő vagyonának a befagyasztása lesz a következő lépés. Kohán Mátyás írása.
