Manapság a magyar jobboldali közösség tagjai jobban meg tudják értetni magukat az amerikai republikánusokkal, mint bármely nyugat-európai, magát konzervatívnak tartó politikai erővel. Ennek egyik legékesebb kifejeződése a Fidesz távozása volt az Európai Néppártból, de számos más eset is igazolja, hogy eltávolodott egymástól a Lajtán inneni és túli jobboldali erők gondolkodása a kontinens jövőjéről és a hétköznapi élet megéléséről.
Ennek okai közül érdemes megemlíteni, hogy míg a nyugatiak egyre inkább liberális irányt vettek, addig a magyar konzervatívok reakciós, eurorealista, globalizációkritikus, technokrácia-ellenes irányba tolódtak. Ennél is fontosabb, hogy a magyar jobboldal berkein belül nincs megfelelési kényszer a liberálisokkal szemben – azok a politikai erők, amelyekben volt, szép lassan az enyészeté lettek. Mindez onnan datálható, hogy a Fidesz nem volt hajlandó elfogadni az SZDSZ ifjúsági tagozatának szerepét, és elutasította azt is, hogy a szárszói értelmiség ítélőszéke mondjon morális ítéletet a közösség felett. Ezzel szemben a nyugati jobboldal feladta azt az értelmezési keretet, amely a lényegét adta: elhagyta a keresztény értékrendet, megtagadta Istent, kigyomlálta tradíciójából a nacionalizmust, és letett a józan észen alapuló gondolkodásról.