Semmi alapja nincs annak a kijelentésnek, hogy a kínai vakcina nem hatékony – Szlávik a Mandinernek

Megnyílt az időpontfoglaló, már a harmadik oltásra is lehet jelentkezni. Kiknek ajánlja az emlékeztető vakcinát?

Nagyon sok országban javasolják a harmadik oltás felvételét a második vakcina beadását követő négy-hat hónappal, elsősorban azoknak, akiknek koruknál vagy az immunrendszerüknél fogva alacsonyabb a védettségük. Ilyenek a hatvan év felettiek, az immunhiányos, daganatos, hematológiai betegek, a szervátültetettek, vagy immunrendszerüket károsító kezelésben részesülők. Azt eddig is tudtuk, hogy náluk, és az időseknél alacsonyabb az oltások adta védettség, ám úgy tűnik, hogy ez fokozható egy harmadik oltással. Ezért nekik mindenképpen javasolt a harmadik oltás. Az elhíresült két kínai vakcinát kapók közül sokan úgy gondolják, nem védettek, ezért ők, ha kérik, kaphatnak harmadikként egy más típusú vakcinát is. 

Egyetért azzal, hogy a Sinopharmmal oltottak nem védettek?

Nem. A kezdetektől fogva úgy gondolom, hogy minden Magyarországon törzskönyvezett vakcina megvéd minket a súlyos betegségtől. Ha körbenézünk a világban, láthatjuk, hogy azokban az országokban sem emelkedett az esetszám az idősek körében, ahol csak kínai oltással oltottak.

Többek között a főváros is végeztetett antitestvizsgálatot, aminek az eredményeit pont a napokban hozták nyilvánosságra. Eszerint a Sinopharmmal oltott 60 éven felüliek 74,11 százalékánál elegendő ellenanyag termelődött a két kínai vakcina felvételét követően. Milyennek számít ez az arány?

Jónak. Egyrészt. Másrészt a védettséget nemcsak az antitestszint alapján állapítják meg akkor sem, amikor tesztelnek egy oltóanyagot. Azt is megnézik, hogy az oltást kapók hány százaléka fertőződik meg a betegséggel, lesz súlyosan beteg, vagy veszti életét. Ezek alapján határozzák meg, hogy egy vakcina mennyire hatékony. Nemcsak az antitestszint határozza meg tehát a védettséget. Csak ez alapján nem szabad azt mondani senkiről, hogy védtelen lenne a betegséggel szemben, merthogy egészen egyszerűen ez nem igaz. 

És mit szól ahhoz a szakértőktől is egyre gyakrabban hallott kijelentéshez, hogy akinek nincsen antitestes védelme, annak T-sejtes immunitása sincs?

Ez nem ilyen egyszerű.

hiszen az oltások – ha a megfertőződést nem is –, de a kórházba kerülést és a tragikus végkimenetelt nagyon magas százalékban megakadályozzák. És ez így van azokban az országokban is, ahol csak kínaival oltottak. A védőoltások már bizonyítottak. Egy nagyon komoly amerikai kutatás során megnézték, hogy mennyire volt kimutatható a vírus egy idősotthonban, ahol minden lakó be volt oltva, és azt találták, hogy jó néhány idős szervezetében jelen volt ugyan a vírus, de nem okozott megbetegedést, vagy maximum csak nagyon enyhe tüneteket. Ám kórházba nem került senki. Ez pedig óriási eredmény. Miért nem elég nekünk ez az oltóanyagokkal kapcsolatban?

A Semmelweis Egyetem a különböző antitestvizsgálaton korábban negatívnak mért személyek 88 százalékánál megállapította: mégis van náluk kimutatható antitestszintet. Hogy fordulhatott elő ez? Nem megfelelő teszttel mérték korábban ezeket az embereket?

Igen. Rengeteg féle labor, teszt és technika van, amelyek nincsenek standardizálva, nincsenek összehasonlítva, nincsenek úgynevezett körkontrollok. Ez azt jelenti, hogy szigorúan szabályozott placebós körülmények között a labornak meg kell határozni, hogy a vizsgálata mennyire pontos. Amíg nincsenek ilyenek, addig nem lehet mondani egyik vagy másik labor méréséről sem, hogy pontos. Remek példa erre a Karikó Katalin által bemutatott. Elküldtek neki egy laboreredményt, ami azt mutatta, hogy a páciensnek nincs antitestje. Mit ad Isten, kiderült, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz: Karikó nagyon magas antitestszintet mért. Ezek mind-mind azt mutatják, hogy amíg nem standardizáltak a vizsgálatok, nem is hasonlíthatók össze, vagyis semmi jelentőségük nincs. Pláne nem szabad ezekből a mérésekből olyan következtetéseket levonni, hogy ha nincs antitest, akkor az illető védtelen, mert mint mondtam, ez nem igaz. Az a baj, hogy nagyon súlyos szakmai kérdéseket engedtek rá a lakosságra, mindenki kis virológus lett.

Az idősekről és a gyengébb immunrendszerűekről már beszéltünk, de mi a helyzet az egészségesekkel? Ők kérjék a harmadik oltást?

Egy egészséges embernek két oltás elegendő, de amennyiben valaki úgy gondolja, hogy szeretne harmadik oltást, konzultálja meg az oltóorvossal, vagy a háziorvossal. Mint mondtam, a két oltás nagyon nagy biztonsággal megvéd bennünket. A harmadik oltás valószínűleg emeli a védettség fokát, ám ennek mértékét nagyon sokan vitatják. Mindenesetre tény, hogy a forgalomban lévő vakcinák a delta-mutáns ellen valamivel kevésbé hatékonyak, de az oltottak még mindig nagyon ritka esetben kerülnek kórházba. Ez jó hír, ez legyen elég az embereknek.

Mit gondol arról, hogy heterológ oltást javasol a Nemzeti Népegészségügyi Központ a július 26-i keltezésű oltási eljárásrendben? Egyetért azzal, hogy keverjük az oltásokat?

Ez az ajánlás elsősorban a heterológ oltást javasolja, vagyis, akit eddig mondjuk elölt vírust tartalmazó oltóanyaggal oltottak, az vektorvakcinát, vagy mRNS-vakcinát kapjon emlékeztetőként. De természetesen az orvos dönthet úgy, hogy a páciense harmadszor is olyan típusú oltást kap, mint először. Ez az eljárásrend ezt meg is engedi, ehhez az ajánláshoz pedig ragaszkodni kell.

Ápolnak jelenleg delta-variánssal fertőzött beteget a Dél-pesti Centrumkórházban?

Keveset, de igen. Viszont, ha a delta-variáns az oltatlanok és a fiatalok között komolyabban terjedni kezd, akkor sajnos óhatatlan, hogy egyre többen fognak kórházba, vagy akár intenzív osztályra kerülni. Ezért nem az oltottak meggyőzését kell erősíteni, hanem az oltatlanokét. Hiszen

Milyen különbségeket lát az új variánssal és a brit mutánssal fertőzött betegek között?

A legfőbb különbség, hogy a delta-mutáns enyhébb tüneteket okoz, mint korábbi rokonai. Ez a titka annak, hogy gyorsabban is tud terjedni, mint a már jobban ismert változatok. Bár megvannak a klasszikus tünetek: íz- és szaglás-vesztés, leginkább mégis egy nyári náthához hasonlítható a vírus okozta betegséglefolyás. Sokan emiatt nem is gondolják, hogy betegek, szűrni sem mennek. Így tovább tudják adni a fertőzést, ami igaz azokra is – bár kisebb mértékben – akik már oltva vannak. A probléma ott kezdődik, hogy míg az oltott észre sem veszi sok esetben, hogy beteg, addig az oltatlant sajnos súlyosabban leterítheti. De annak, aki be van oltva, nem kell jobban félni a delta-mutánstól.

Lesz negyedik hullám?

Egyre inkább úgy néz ki, hogy igen. Nagyon sok országban már elindult, és bármilyen jók a számok Magyarországon, sajnos elkerülhetetlen. Ha elterjed, az oltatlanok és a fiatalok között, óhatatlan, hogy emelkedjen a kórházba kerülők és a halottak száma. De azt nem tudom elképzelni, hogy súlyosabb, legyen a negyedik hullám, mint amilyen a harmadik volt.

Jobb lesz előkeresni a maszkokat, és készüljünk lélekben a digitális oktatásra?

A világon kétféleképpen kezelik ezt. Izrael például szigorú lezárásokkal, míg az angolok úgy gondolták, hogy elég volt, nem zárják le az országot, terjedjen a vírus, ahogy tud. Jelenleg Nagy-Britaniában csökkenni kezdett az esetszám és szerencsére nagyon kevesen kerültek kórházba. Itthon, aki túlélte az elmúlt két évet, mindenki arra gondol, hogy

hiszen  az oltás a legerősebb védelem, és nem a korlátozások.

Pártolja a gyermekek oltását?

Nagyon sok ország gondolja úgy, hogy a gyerekek oltásával meg lehet akadályozni az esetszám-emelkedést. Viszont vannak országok, amelyek úgy gondolják, nem kell a gyerekeket oltani ahhoz, hogy megakadályozzuk az újabb hullámokat. Ebben a kérdésben nehezen tudok állást foglalni, mindenesetre a gyerekorvosok kifejezetten javasolják a kisebbek oltását. Azt szoktam mondani, hogy amennyiben a szülő a gyermekkel meg tudja beszélni, akkor kérjék az oltást, ha sem a szülő, sem a gyerek nem óhajtja, akkor ne. Nem gondolom, hogy a gyermekek 15-20 százalékos átoltottsága komoly befolyással bírna a járvány alakulására.

Vagyis nagyobb átoltottság kellene az ő körükben is, hogy érjen is valamit?

Igen.

hiszen náluk a legritkább esetben okoz súlyos betegséglefolyást a vírust. Jelenleg a gyerekek 15 százalékát oltották be eddig. Mit befolyásol ez? Semmit. Megnyugszik a szülő, hogy be van oltva a gyerek, az igaz, de a járványt ez nem szünteti meg.

Az igaz, de a járványgócok várhatóan az iskolákból indulnak majd. 

Igen, de ahhoz az kell, hogy se a pedagógusok, se a szülők, se a nagyszülők ne legyenek beoltva. Márpedig, ha ez így van, akkor nagy baj van. Ha viszont a szülő-nagyszülő felvette a vakcinát és a gyereket is beoltatja, akkor – bár az egész család biztonságban van – de ez nem segít az oltatlanokon. Megint hova kanyarodtunk vissza? Az oltatlanokhoz. Nem véletlen, hogy nagyon sok országban találnak ki vakcinalottót és mindenféle hasonló nyereményjátékot. Mindenki látja, hogy az egész járvány megoldása, hogy a társadalom nagyobbik része be legyen oltva. Szoktam emlegetni azt a dél-kelet ázsiai országot, ahol a vallási vezető egy hét gondolkodás után közölte, mindenki oltassa be magát. Így történt, nincs is már ott járvány. Ennyire egyszerű. A harmadik oltás nem csökkenti az oltatlanok számát, és olyan óriási mértékben a védettséget sem növeli. Ezért úgy látom, a hangsúlyt továbbra is az oltatlanokra kell fektetni.

Nyitókép: Szlávik János infektológus főorvos egy Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett koronavírus elleni oltóanyaggal a Dél-pesti Centrumkórházban 2020. december 26-án. MTI/Koszticsák Szilárd