Termékek vagyunk, nem fogyasztók – kerekasztal az MCC Feszten a közösségi médiáról

2021. augusztus 5. 20:02
Hogyan formálták át a közéleti vitákat és egész életvitelünket a digitális platformok? Ki lehet törni a véleménykamrákból? Renée DiResta vezetésével zajlott izgalmas vitafórum az MCC Feszt nyitónapján.

Aktuális kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött az MCC Feszt Esztergomban. Renée DiResta, dezinformációkutató, a Netflixen futó Társadalmi dilemma c. sorozat szakértője osztotta meg gondolatait a közösségi média legfontosabb kérdéseiről Miklos Lukacs de Pereny perui technológiafilozófusal és Calum T. M. Nicholson szociálantropológussal.

Down The Rabbit Hole címmel Renée DiResta vitaindító előadásával indult a szakadó esőben a panelbeszélgetés, amelyben Stanford Internet Observatory műszaki kutatási vezetője felvázolta a közösségi média napjainkra jól láthatóvá vált árnyoldalait. A kommunikációs platformok fejlődésének nem várt hatásai közé sorolta

a szigorúan kritikamentes véleménykamrák kialakulását, ahol tények és tévinformációk szabadon vegyülhetnek.

Kiemelte, hogy e csoportokban, ám tágabban a digitális médiatérben nincsenek kapuőrök, így a konspirációs teóriák is szabadon terjedhetnek – elég az amerikai elnökválasztás vagy a koronavírus kapcsán felbukkanó konteókra gondolni. Új kommunikációs korszakot jelez, hogy egy okostelefonnal már mind lehetünk tartalom-előállítók, és adott esetben milliókat is elérhetünk virális, senki által nem ellenőrzött tartalmak gyártásával.

Világméretű jelenség szerinte, hogy sokkal gyorsabban terjednek a tartalmak, minthogy azokat befogadhatnánk vagy megszűrhetnénk, ráadásul az algoritmusok révén egyre személyesebb, egyre inkább ránk szabott hírek és hirdetések jutnak el hozzánk. Ennek következtében pedig a saját véleményünk erősödik fel,

véleménykamrák, önálló, egymással párhuzamos valóságok jönnek létre.

Rámutatott arra is, hogy mára megváltozott a közvélemény formálásának iránya, nem felülről lefelé, hanem alulról szerveződően, influenszerek révén épültek ki a világméretű befolyásolási rendszerek. A hamis információk hatása pedig nem áll meg a virtuális térben, a pandémia kapcsán kirajzolódó álláspontok a valóságra is kihatottak, emberek millióinak gondolkodását és így cselekvését befolyásolták az oltás hatásosságáról vagy a járvány terjedéséről.

Renée DiResta végül a közösségi oldalak józan és biztonságos használatához három javaslatot fogalmazott meg: gondoljuk végig, miért háborodunk fel, miért irányítják érzelmeinket az egyes tartalmak. Minden megosztás előtt gondolkozzunk, mérlegeljünk, és nem utolsó sorban igyekezzünk a forrásaink körét szélesíteni, sokszínűvé tenni.

A nyitóelőadás után Dr. Calum T. M. Nicholson, a Cambridge-i Egyetem oktatója kapott szót, aki tovább árnyalta a közösségi oldalak működési gyakorlatát: ahogy fogalmazott, a techcégek végső célja az adatszerzés, ehhez pedig jól profilozható felhasználókra van szükségük. A különböző tartalmakkal kiváltott érzelmi reakciók mindig a felhasználói viselkedés monitorozására szolgálnak, és ahogy felhívta rá a figyelmet, a termékekbe, ideákba, politikusokba vetett bizalmat sokkal könnyebb lerombolni, mint felépíteni; ez is befolyásolja a techcégek működését.

Miklos Lukacs de Pereny technológiakutató, akinek Youtube-csatornája több százezer nézőt vonz, arról mesélt Szűcs Dóra moderátor, az MCC nemzetközi igazgatója kérdésére, hogy bizony őt is büntette már a közösségi oldal cenzora, Twitterét felfüggesztették, és az egyik legnézettebb videóját is törölnie kellett egyszer. Mindez tudatosságra és óvatosságra intette. Ő is megerősítette, hogy az algoritmusokat működtető techóriások

nem olyan ideákban hisznek, mint a tolerancia vagy a sokszínűség, kizárólagos céljuk a profitmaximalizálás.

Calum T. M. Nicholson reagálásában a véleménykamrák negatív hatásait emelte ki, amik gyakran a másként gondolkodók démonizálásához vezetnek. Rámutatott arra is, hogy

a techcégek szempontjából mi nem fogyasztók, hanem értékesíthető termékek vagyunk

a digitális térben. A közösségi médiumok, konkrétan a Facebook másik káros hatásának nevezte, hogy az értő, befogadó hallgatás, a kompromisszumkészség helyett Zuckerberg platformja a folyamatos megosztásra, önkifejezésre ösztönöz minket. A véleménykamrák stigmatizálnak, a Brexit idején egyetlen és meghatározó személyiségjeggyé az vált, hogy az adott felhasználó támogatja vagy ellenzi-e a kilépést; a másik minden más tulajdonsága elhalványult.

A panel zárásaként Miklos Lukacs de Pereny elmondta, hogy a szociális média káros hatásaival szemben elsősorban a tudatosság számít, és az, hogy döntéseinknél, véleményünk kialakításánál ellen tudjunk állni a digitális térből érkező közösségi nyomásnak. Végül az sem utolsó, hogy legyen offline életünk is, a kommentháborúknál sokkal hasznosabb néha szeretteinkkel meginni egy italt.

***

Fényképek: Földházi Árpád

Összesen 16 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés