„Perintfalvi Mandineren is szemlézett gondolatmenetében azt írja, hogy a Hit Gyülekezete azzal akarja a csoportkohéziót elérni, hogy ellenséget képez.
A táborban valóban volt szavazás.
A hétnapos rendezvényt tekintve egészen marginális szavazás volt, de volt. Konkrétan arról, hogy kik a gyülekezet legnagyobb befolyással rendelkező ellenségei. Pontosítva: kik azok, akik leggyakrabban, legintenzívebben támadják a közösséget.
Nem arról van szó, hogy a gyülekezet magának ellenségeket keresne. Van enélkül is éppen elég. Sajnos. Sokkal inkább arról szólt a kérdés, hogy a hívő fiatalok hogy érzik, ki támadja őket a leginkább.
Elárulok egy titkot, az eredmény kihirdetésekor a fiatalok kaptak visszajelzést is, arról, hogy a beküldött válaszaik vajon mennyiben felelnek meg a valóságnak. Voltak ugyanis olyan személyek, szervezetek is a listán, akik világnézetükben, programjukban ugyan teljesen szembenállnak a keresztény értékekkel, de magával a gyülekezettel nem ellenségesek. Mások viszont nagyon is.