Vízre épített ellenvárak

III. évfolyam 30. szám | Első karakter
2021. július 29.

Joó István

Hónapokig foglalkoztatott, mi lesz az ellenzéki előválasztás kormány­oldali ellensúlya. Az őszi esemény kampánya ugyanis alkalmas arra, hogy a hat párt és a társ­utas civilek magukhoz ragadják, hosszasan maguknál tartsák a közvélemény szócsövét. Akkor is, ha tét nincs, mert meghatározó figuráik eldöntötték, kiknek adnak tényleges nyerési esélyt? Naná, ráadásul így a kampánybeszédek, viták nem a jelöltek, pártok programjait ütköztetik majd. Egyszólamú, végletekig felsrófolt ócsárlások lesznek a „tolvajlopókorrupt” kormányra, a „borkaiszájerkaleta” Fideszre és az „álkeresztény NER-imádó” konzervatív oldalra irányítva.

Június kilencedikén azért fölkaptam a fejem a hírre, hogy ­5,5 százalékos GDP-növekedés elérése esetén vissza fogják térí­teni azok idén befizetett személyi jövedelemadóját, akik átlagjövedelem alatti keresetből nevelnek gyermeket. Jó helyre irányuló intézkedés, gondoltam, ráadásul élbolybeli GDP-növekedésünk hatásosan cáfolja, hogy miénk a létező legkorruptabb kormány. De csak agyaltam továbbra is, mi lesz az, ami képes az ellenzék elnyújtott népünnepély­-kísérletével versenyre kelni.

Közben a Fidesz–KDNP előrukkolt a gyermekek védelméről szóló törvénnyel. A baloldal azóta is azt harsogja, összemossák a pedofilokat és a homoszexuálisokat. Merthogy a jogszabály nemcsak a pedofíliával, hanem a köznevelési intézményekre szakosodó lmbtq-szervezetek érzékenyítésével is ellenséges. Láttuk, mi következett ebből uniós szinten: lesújtó jogállamiság-jelentés, újabb kötelességszegési eljárás. Betetőzésként, nyilván számontartva a jövő tavaszi magyarországi választást, késleltetni kezdték a helyreállítási alapból való részesedésünket.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés