Az Európa Tanács soros elnökeként igyekszünk hozzájárulni a kelet-ukrajnai konfliktus békés megoldásához és a minszki megállapodások teljesüléséhez – írta Szijjártó Péter a Facebookon.
„Szomorú, hogy még mindig vannak Európában háborús övezetek. A Sztanyica Luhanszka-i átkelő ma minden bizonnyal Európa egyik leglehangolóbb helyszíne” – írta Szijjártó Péter posztjában, melyben megjegyezte, hogy a közelben magyar támogatásból építették újjá a környék orvosi ellátását biztosító rendelőintézetet.
„Az Európa Tanács (ET) soros elnökségét betöltő Magyarország mindent elkövet azért, hogy a Donyec-medencei fegyveres konfliktus mihamarabb békésen megoldódjon” – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a kelet-ukrajnai front mentén lévő Sztanicja Luhanszkában, ahol ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával közösen tettek látogatást.
„Rendkívül szomorúnak tartom, hogy Európában a 21. században is még mindig vannak háborús konfliktusok.
A Sztanicja Luhanszka-i átkelőhely egészen biztosan Európa legszomorúbb, leglehangolóbb pontjai közé tartozik. Mi az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának soros elnökeként mindent elkövetünk azért, hogy segítsük ennek a konfliktusnak a békés és minél gyorsabb megoldását, és igyekszünk a magunk eszközeivel hozzájárulni a minszki megállapodások teljesüléséhez” – hangoztatta a magyar diplomácia vezetője.
Kiemelte, hogy addig is, amíg a konfliktus nem rendeződik, Magyarország igyekszik humanitárius segítséget nyújtani a térségnek. Elmondta, hogy magyar költségvetési forrásból újították fel a Sztanicja Luhanszka-i rendelőintézetet, amelynek orvosi műszereket is adományoztak. Kiemelte, hogy a rendelőintézet mintegy tízezer környékbeli lakó orvosi ellátását biztosítja.
Emlékeztetett arra, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelői missziójának 21 magyar tagja van. „Ezt a részvételünket és hozzájárulásunkat is fenntartjuk, továbbá az Európa Tanács ukrajnai akcióprogramjához 140 ezer eurós támogatást biztosítottunk” – tette hozzá Szijjártó Péter.
Dmitro Kuleba emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és ő maga is amellett van, hogy az Ukrajnába érkező magas szintű vendégek a saját szemükkel, a helyszínen kapjanak képet arról, milyen erőfeszítéseket tesz az ukrán vezetés a térség védelmére és a helyreállításokra, miként támogatja az itt élőket.
„Magyarország támogatja Ukrajna területi épségét, jelentős létszámmal van jelent az EBESZ ukrajnai megfigyelői missziójában is, Ukrajna pedig hálás ezért a támogatásért” – jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy a mostanihoz hasonló látogatásoknak köszönhetően tudja Kijev a Donyec-medencei és a krími ideiglenesen megszállt területek kérdését magas szinten napirenden tartani. „Ez segít nekünk abban is, hogy mozgósítsuk a nemzetközi közvéleményt a megszállt területek felszabadításának és a frontvonal mindkét oldalán lakók életkörülményeinek támogatása mellett” – tette hozzá az ukrán külügyminiszter.
(MTI)
Fotó: Szijjártó Péter, Facebook
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Újabb helyszínre terjed ki az orosz-ukrán háború?
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Az ukrán elnök lengyelországi látogatásán beszélt arról, mihez kezdene a Brüsszelből várható 90 milliárd euróval.
A Financial Times szerint hajnali fél kettőkor született meg a kényszerű B terv a hitelfelvételről, amiből Magyarország zseniális húzással maradt ki.
Az amerikai lap nem finomkodott: szerintük az EU-csúcson látványosan összeomlott a bizottsági elnök és a német kancellár stratégiája.
A gigahitel csupán konzerválja a véres konfliktust, és ha az oroszok fokozzák a nyomást, ez a pénz is semmivé válik – a döntés valójában csak elodázta az ukrán hadsereg összeomlását. Brüsszel fellélegzett, de ez csak tűzoltás volt, nem megoldás.
„Az volt a kérdés, hogy ki az, aki ebben nem hajlandó részt venni. Ez három ország volt: Szlovákia, Csehország és Magyarország.”
A baloldali elemző aggályosnak tartja, hogy a Tisza Párt már most, ellenzékből is eléri jogi úton egy sajtótermék különszáma terjesztésének bírói megtiltását.
