Trump már világdiktátorként érkezett Hágába

Nem a közös védelem, hanem a behódolás a csúcstalálkozó új kulcsszava.

Az ENSZ készülő biodiverzitási egyezményének tervezetéről tárgyaló felek hétfőn környezetvédelmi javaslatokat tettek közzé, amelyek szerint az elkövetkező évtizedben a Föld legalább egyharmadát természetvédelmi intézkedések hatálya alá helyeznék.
Környezetvédő aktivisták ugyanakkor nehezményezték, hogy a tervezet „nem elég merész”. A megfogalmazott huszonegy javaslat a többi között célkitűzéseket tartalmaz a növényvédő szerek használatának korlátozására és a műanyaghulladék csökkentésére, illetve 200 milliárd dollár (60 ezer milliárd forint) éves környezetvédelmi támogatás folyósítására a fejlődő országoknak.
alig egy hónappal a világszervezet glasgow-i klímakonferenciája előtt. Annak tükrében, hogy hozzávetőleg egymillió fajt fenyeget a kipusztulás veszélye, az ENSZ szakértői felszólították a világszervezet tagállamait, hogy helyezzék környezeti védelem alá szárazföldi és tengeri területeik 30 százalékát 2030-ig.
Az egyéb régiókban csak kevés korlátozás szab gátat a tengerek túlhalászásának, a vadvilág életterét csökkentő fejlesztési projekteknek, a bányászatnak és az ipari szennyezésnek. További kihívásokat jelentenek e tekintetben a klímaváltozáshoz kapcsolódó kihívások, ideértve a szélsőséges időjárási viszonyokat, a tengervizek elsavasodását és az aszályokat.
Szakemberek szerint a legnagyobb hatás eléréséhez a védelem alá helyezendő területeknek gazdag állatvilággal kell rendelkezniük. Környezetvédők mindemellett kifogásolták, hogy ezek az elképzelések nehezen lesznek megvalósíthatóak. Hozzátették, hogy a különböző célkitűzések arra biztathatják az országokat, hogy "kimazsolázzák" a számukra megfelelőket, és figyelmen kívül hagyják a többit.
(MTI)
Fotó: MTI/Mohai Balázs