„Nehéz ősz elé néz az Európai Unió” – áll a CNN vezető cikkében.
Az amerikai CNN vezető cikke a magyar gyermekvédelmi törvénnyel foglalkozik. Mint az írásban kitérnek rá, a törvény értelmében az iskolai szexuális felvilágosító foglalkozások nem irányulhatnak a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére. Hozzáteszi ugyanakkor a cikk, hogy a törvényt ellenzők szerint ez diszkriminálja az LMBTQ-embereket és „erőszaknak teszi ki őket”.
A cikk szerint az uniós szintű vita valójában többről szól, mint az LMBTQ-emberek jogai, végső soron Európa jövőjéről van szó. A tagállamok többsége ugyanis elutasítja a magyar és a lengyel kormányok (illetve az őket támogató politikai erők) jogkorlátozó magatartását, azonban az EU lényegében eszköztelen velük szemben. Az egyoldalú fellépés az Európai Bizottság vagy egyes tagállamok részéről pedig még akár vissza is üthet, a magyar és a lengyel kormány ugyanis áldozatszerepben tetszeleghet, tovább növelve népszerűségét a saját szavazói körében.
A cikk azt is írja: az, hogy a gyermekvédelmi törvény mellett ilyen határozottan álltak ki olyanok, mint Matteo Salvini, Marine Le Pen, és Lengyelország, „hátborzongató üzenetet” küld az Európa-pártiaknak. A cikkben megszólaló Cseh Katalin ezzel kapcsolatban azt mondta: Európa vagy megerősödik, vagy gyengébb és széttöredezettebb lesz.
Nyitókép: Raphael Kessler / Hans Lucas / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Miközben fogy Európa, Strasbourg új irányt mutat.
Egyre közelebb merészkedik a Bíróság a diktatórikus eszközökhöz.
Kaczynski kimondta a nyilvánvalót: súlyos hiba volt a lengyel államfő részéről kikerülni Orbán Viktort.
A magyar történelem nagy alakjának uralkodását Erdélyben és Lengyelországban is a múlt aranylapjai közé sorolhatjuk. Most Horn Ildikó történész segítségével mutatjuk be az izgalmas korszakot.
A demilitarizált övezet felügyelete és kockázatai különösen vitatottak.
„Mi vagyunk az élő példa arra, lehetett volna ez másképp” – erősítette meg a miniszterelnök.
2026 őszére állhat helyre teljesen a Dunai Finomító az októberi tűz után.
A Neue Zürcher Zeitung szerint az olasz miniszterelnöknek egyensúlyoznia kell Brüsszel és Washington között.
