Az előválasztáson induló, befutónak számító jelöltek nagy része aktívan részt vett a 2010 előtti, a DK-vezérhez köthető politika alakításában. Megnéztük, kiket küld csatasorba az exkormányfő.
Pálfy Dániel írása a Mandiner hetilapban.
Az úgynevezett ellenzéki előválasztást lassan senki nem tudja komolyan venni, hiszen, amint korábban több cikkben is megírtuk, a pártok az egyéni választókerületek legnagyobb részében már régen leosztották egymás közt a nyerő pozíciókat. Vagy úgy, hogy a legtöbben egy embert támogatnak, vagy úgy, hogy többségük esélytelen látszatjelölteket állít az összefogás valamelyik pártjának erős figurájával szemben, így az szinte biztosan elnyeri majd a lehetőséget, hogy a szivárványkoalíció színeiben induljon a választáson. Ezt ráadásul nem is szégyellik bevallani. A DK-s Arató Gergely a közelmúltban úgy fogalmazott: a pártalkuk része olyan jelöltek indítása, akiknek a dolga csak a segédkezés a „barátságos versengésben”.
Mindez azt jelenti, hogy mostanra nagy biztonsággal összeállt az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek névsora. Kellemetlen „meglepetéssel” kell szolgálnunk: a 106 egyéni választókerület valószínűleg több mint egyharmadában olyan politikust indít majd az ellenzék, aki részese volt a 2010 előtti MSZP-s világnak, s van köztük nem egy, aki még az MSZMP-ben kezdett politizálni. Sokuk már a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP–SZDSZ-kormányok idején is jelölt, parlamenti vagy önkormányzati képviselő, pártfunkcionárius, kormánytag vagy államtitkár volt. Még a fiatalabbak közül is többen részt vettek akkor a politikában, még ha csak a háttérben vagy ifjúsági szervezeti szinten is.
Dominál a DK
A 2019-es európai parlamenti és önkormányzati választáson a 2018 után ki tudja hány darabra szakadó, támogatói nagy részét elveszítő Jobbikot és az egyre zsugorodó MSZP-t megelőzve a DK átvette a legerősebb ellenzéki párt pozícióját. Bár a legújabb mérések szerint a Jobbik lassan visszaelőzi, Gyurcsány Ferenc csapatát jóval rutinosabb versenyzők alkotják, mint a korábbi radikális párt megmaradt másod-, harmadvonalas politikusaiból összeállt vezetése. Így hát nem meglepő, hogy az exminiszterelnök tárgyalt a legerősebb pozícióból a háttérben zajló egyeztetéseken. A legtöbb győzelmi eséllyel kecsegtető körzetben várhatóan a DK-é lesz a nyerő pozíció – vagy az MSZP-é, erre még később visszatérünk. Valószínűleg a közös ellenzéki listán is hasonló arányok várhatók, ám az még a jövő zenéje.
A DK korábban közölte, hogy mind a 106 választókerületben saját jelöltet állít. Ez azóta megváltozott, de a kijelentés tartalmánál fontosabb a szimbolikus ereje, hiszen erőt sugároz: azt jelképezi, hogy ő a legerősebb ellenzéki formáció.
Régi embereivel átmentheti magát az MSZP
Létezik egy Stegodyphus lineatus nevű pókfaj, amelynél az utódok kikelésüket követően rendszerint megeszik saját anyjukat. Ez a matrifágiának nevezett jelenség a magyar politikában is jelen van. Az MSZP-ben annak idején Gyurcsány Ferenc platformjaként létrejövő DK is épp felfalni készül anyapártját, legalábbis képletesen jó pár falatot harapott már belőle – az alapítás és főleg a 2019-es önkormányzati választás óta számos politikus átigazolt hozzá.
A Magyar Szocialista Párt már csak árnyéka önmagának, és lassan, de biztosan halad a megszűnés felé. Hogy végül magát számolja fel, vagy a DK emészti fel a maradványokat, egyelőre nem tudni. Sajtóhírek szerint a jelenlegi vezetés Karácsony Gergellyel tenne egy utolsó kísérletet, és a Párbeszéddel, valamint az LMP-vel egyesülve megmentené azt, ami megmaradt a kommunista utódpártból. Mindenesetre a formáció helyzetét jól jellemzi, hogy az olyan karakterek után, mint Horn Gyula, Kovács László és Lendvai Ildikó, most a nehezen komolyan vehető Kunhalmi Ágnes és a minden karaktert nélkülöző, igazi antipolitikus Tóth Bertalan vezeti. Ennek ellenére vannak még több évtizedes tapasztalattal bíró, meghatározó figurái, köztük három volt pártelnök: Hiller István, Mesterházy Attila és Molnár Gyula, bár utóbbit, úgy tűnik, „eladták” a DK-nak, most épp kizárták. Ezek az emberek részt vettek a 2010 előtti MSZP–SZDSZ-korszakban, sok esetben vezető politikusként.
Immár tizenkilenc éve, hogy kiderült, hogyan titkolták el Gyurcsány Ferencék a megszorítási szándékaikat. Az őszödi beszéd után most a TISZA Párt alelnöke értekezett arról, hogy a kampányban nem fedheti fel szakpolitikájuk részleteit – adóemelési szándékukat –, hiszen azzal nem lehet elnyerni a választók bizalmát.
A Demokratikus Koalíció elnöke nyíltan beszélt a családi és magánéleti kihívásairól.
Ahogy Joe Biden néhány hónap leforgása alatt vált 81 éves vénemberré, úgy vált a tizenéve házasságtörő Gyurcsányból pillanatok alatt varázstalan szoknyavadász. Kohán Mátyás írása.
Dobrev Kláráék országjárásba kezdenek, de nem biztos, hogy jó ötlet, ez lett az előző elnökük, Gyurcsány Ferenc veszte is.
Magyar Péter pártját elérte a saját „őszödi beszéde”. A szemünk előtt születik újjá Gyurcsány Ferenc? Kovács András véleménycikke.
Császár Attila több évtizede kezdte a pályfutását, de elmondása szerint olyan fenyegetésekkel még soha nem kellett szembenéznie, mint amilyenek Magyar Péter porondra lépése óta érik.
Az ÁSZ elárulta, mikorra válhat fizetésképtelenné Budapest.
A műsorvezetőnek fontos, hogy milyen országban él.
