Miből lesz több fizetése az embereknek?

2021. július 6. 8:00

Kohán Mátyás
Mandiner
​​​​​​​Még mindig megdöbbentően sokan gondolják úgy, hogy a pénzt Orbán Viktor, Karácsony Gergely vagy Dobrev Klára hordja az övtáskájában.

Hó vége-hó eleje van, és Murphy törvényeinek megfelelően egybeesik a KSH havi átlagbér-statisztikájának megjelenése több millió ember hó végi frusztrációjával. A legalább ötfős vállalkozásoknál, a közszférában és a nonprofitoknál dolgozók bruttó átlagbére most éppen 440 ezerre jött ki – ez pedig máris egy olyan szám, amelyet honfitársaink százezreinek nehezére esik értelmezni, ugyanis ez az adók és járulékok levonása előtti bruttó bért jelenti, nem a számlára érkező nettót.

Ez utóbbi 292 600 forintra sikerült családi adókedvezmény nélkül, de két gyereknél már 332 600, háromnál 391 600, négynél 424 600, ötnél meg pont annyi, mint a bruttó – ez volna a nép sanyargatása, ugye.

De mivel az átlagbérről mindenki azt hiszi, hogy jól felhúzzák a csilliárdosok, a KSH szerencsére közzéteszi a medián bért is, azt az összeget, aminél a dolgozó nép fele kevesebbet, fele többet keres. Ez júniusban bruttó 332 ezer forint, nettóban tehát 220 780 gyerek nélkül, két gyerekkel 260 780, és már három gyereknél közel kerül a bruttóhoz, ugyanis 319 780 pengő forintra kúszik fel. És ebben már nem játszanak túl komoly szerepet a csilliárdosok, a mediánt nem a kiváltságos egy százalék hozta össze – a májusi 4,6 millió foglalkoztatottból kiindulva van ebben az országban 2,3 millió ember, aki ennél többet keres, plusz-mínusz párszázezer katás és egyéb vállalkozó, akinek a szekér ennél hol jobban, hol rosszabbul megy. Ez a statisztikai tény – a bruttó 332 ezer Magyarországon nem egy élhetetlenül alacsony fizetés, főleg akkor nem, ha egy családban kettő van belőle, és a 2,3 millió ennél jobban kereső embert nem lehet egy kiadós mészároslőrincezéssel vagy hazugkáesházással elsikálni.

Persze a hóvégi elszámoláshoz szükséges kattintásokat számos sajtómunkás azzal hozza össze, hogy a 440 ezret – annak bruttó mivoltára való bármiféle utalás nélkül, csak hogy lehetőleg minél többen félreértsék – kiposztolják a Facebookra,

majd a kiajánlóban kajánul megkérdezik: no, paraszt, aztán magának is ennyi?

És mivel természetesen minimum kétmillió embernek nem annyi, a hozzászólás-, kattintás- és haragosfejecske-cunami garantált, s a kommentmezők szakértő népe mindjárt neki is áll értekezni arról, hogy a KSH monnyon le, mert évek óta hazug adatokat közöl; hogy az átlag azért ilyen magas, mert benne van a nyakunkon döbrögiskedő miniszterelnök, a semmittevő miniszterek, a vízkapáló államtitkárok, a léhűtő miniszteri biztosok és a hazug parlamenti képviselők fizetése; és hogy a családi pótlékkal meg a nyugdíjakkal is kezdeni kéne már valamit, mert ez mégsem járja ennyi ledolgozott év után.

Az ember ilyenkor elgondolkodik: tessék mondani, az nem lehet, hogy az átlagfizetésen siránkozóknak azért nem az átlagfizetés a fizetése, mert azt sem tudják felfogni, mi az az átlagfizetés?

Az átlagfizetést a KSH akkor se tudná Magyarország milliárdosainak segítségével eltorzítani, ha nagyon akarná – ők ugyanis nem fizetésből, hanem osztalékból élnek, ez pedig az átlagfizetésbe nem számít bele. Szóval Mészáros Lőrinc legfeljebb azzal tudja az átlagfizetést felfelé befolyásolni, ha cégcsoportja dolgozóinak átlag felett fizet – akár így is tehetne.

Másrészt pedig: hiába tűnik úgy, hogy Magyarországon minden harmadik ember politikus, valójában az országnak egy miniszterelnöke, tizennégy minisztere, hatvanegy miniszteri biztosa, hatvanhárom államtitkára, százkilenc helyettes államtitkára és százkilencvenkilenc parlamenti képviselője van, azaz négyszáznegyvenheten vannak az országban jól fizetett politikai pozícióban – ez pedig még akkor sincs ezer ember, ha mindenkihez hozzászámolunk egy szintén jól fizetett titkárt, és akkor még le se vontuk azokat, akik egyszerre több pozíciót töltenek be, de nem vesznek fel érte többszörös fizetést. Aki azt gondolja, hogy kevesebb, mint ezer darab egymillió fölötti bruttó majd felrepíti a csillagos égbe a több millió fizetésből kiszámolt átlagkeresetet,

a matematikaóráit minden bizonnyal a Szaturnusz gyűrűjén csücsülve töltötte.

És minden bizonnyal azoknak a társaságában csücsült ott, akik még mindig elhiszik, hogy a stadionépítéseknek vagy Mészáros Lőrincnek bármiféle köze van a nyugdíjakhoz és a tanári fizetésekhez – merthogy a Fidesz, ugye, ellopja azt a rengeteg pénzt, amiből nyugdíjnak és tanári fizetésnek kellene lennie. Mert nyilván egy és ugyanazon nagyságrend néhány beton- és műfűkolosszus, meg kétmillió nyugdíjas vagy százötvenezer tanár tizenkét havi megélhetése, és az egyikből simán ki lehetne fizetni a másikat, főleg, hogy az egyik egyszeri, a másik meg rendszeres. Ha az ember politikusoktól tanul számolni, egészen biztosan nem jut majd soha semmire. Nem véletlen, hogy érettségit rendes matematikából teszünk, nem politikusiból.

Le kell végre számolnunk azzal a szörnyű gyakorlattal, hogy minden negyedik évben elhisszük a politikusoknak, hogy ők adják a pénzt, majd még több pénzt az embereknek. Azt a pénzt nem Orbán Viktor, Karácsony Gergely vagy Dobrev Klára hordja az övtáskájában.

Érdemi béremelés akkor van, amikor kellő mennyiségű ember nem hajlandó adott összegért tovább dolgozni

– ehhez pedig nem kormányváltás kell, hanem kellő mennyiségű ember, aki elhiszi magának, hogy a munkája a bérpapírján szereplő összegnél a piacon valójában többet ér. Érdemi nyugdíjemelés pedig addig bajosan adható, amíg egyre kevesebb fiatalnak kell egyre több időst eltartania. Épp elég nagy kihívás lesz a mostani nyugdíjszínvonalat fenntartani: a nyugdíjak fizetésekhez viszonyított aránya Magyarországgal ellentétben a kőgazdag Németországban például évek óta folyamatosan esik.

A fizetésemelés kulcsa nem Orbán Viktor, Karácsony Gergely vagy Dobrev Klára mellényzsebében található, hanem minden ember elvégzett munkájában, annak minőségében. A jó munkában, a hatékony munkában, a szívvel-lélekkel végzett, értékteremtő munkában leledzik – és a piaci viszonyok ismeretében, amelyek tisztán és világosan megmutatják nekünk, hogy vagyunk-e abban a pozícióban, hogy több pénzt kérjünk. A fizetésemeléshez nem kell se kampány, se választás, de igazából még az sem segít sokat, ha minden hónapban odakommenteljük a KSH számai alá, hogy hazudnak.

A fizetésemeléshez emberek kellenek, akik értik a különbséget bruttó és nettó, stadionok és komplett társadalomellátó rendszerek, felelős gazdaságpolitikusok és ócska populisták között. Okos emberek.

Aki hajlandó az örök elégedetlenség, a siránkozás meg a messiásvárás helyett inkább okossá válni, az tisztesen meg tud élni Magyarországon is.

Összesen 189 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

,, egyre kevesebb fiatalnak kell egyre több időst eltartania,, - állítja a szerző.

Ez akkor lenne igaz, ha a mai nyugdíjasok nem fizettek volna járulékot. Mivel fizettek, az állítás valótlan.

Válaszok:
legyetek | 2021. július 6. 9:55

Az, hogy a Mandiner nem szemlézte Matolcsy írását nem jelenti, hogy senki sem olvasta.

Matolcsynak mindhárom írásában csak részben van igaza. Azért részben mert nem veszi figyelembe, hogy 2010-ben ki milyen alapról indult, milyen lehetőségei voltak.
Például: adósságállomány és szerkezete, költségvetés helyzete, foglalkoztatás, gazdaság szerkezet.

A hazugság nem segítség. A fél igazság is hazugság.

Az általad ídézett megfogalmazás hamis, amelyet a hozzászólásomban cáfoltam. Az általam leírtak értelmezéséhez a te agya túl kicsi.

Te meg Matolcsynál még takarító sem lehetnél.
Ha tudnád hol a helyed, akkor nem hánynád itt az epét.

Sehol sem írtam 8 évet és Gyurcsányt sem. Az azonban tény, hogy Gyurcsány Ferenc kormánya a csőd szélére kormányozta az országot és ismét megtenné, ha hatalomra jutna.

Matyi, ezt pont azok nem fogják érteni, akiknek meg kellene érteni. Ettől függetlenül le kellett írni, márcsak a jegyzőkönyv (gugli kapitány)
kedvéért is.

Súgok valamit: az én gazdagodásom is szoros korrelációban van Orbán
Viktor hivatalban eltöltött idejével. Pedig azt sem tudja, hogy a világon
vagyok.

Kohán úr soproni. Ennyit a Körúton Kívül Életről.

Ha egy dolgozóra egyre több nyugdíjas jut, akkor egyre kevesebb
dolgozó tart el egyre több nyugdíjast. Ezen az állításon nem érdemes
vitatkozni.

A kormány a nyugdíjak értékállóságára vállalt garanciát, ez nagyjából
egyenlő az inflációkövetéssel. Az egyre több nyugdíjas nyugdíjának
kigazdálkodása csak úgy lehetséges, hogy az átlagbérek gyorsabban
emelkednek az inflációnál (== folyamatos reálbérnövekedés). Vagyis,
ha nem akarjuk, hogy bedőljön a nyugdíjrendszer, a termelés
hatékonyságát növelni szükséges. Szerencsére ebben több évtizedes
tartalék van.

Ez a szabályrendszer azért zseniális, mert nincs érdekellentét a
dolgozók és a nyugdíjasok között: A dolgozók reálbére folyamatosan
növekszik, a nyugdíjasok fenn tudják tartani nyugdíjbameneteli
életszínvonalukat. (Sok olyan példa van, hogy a valoráció miatt a
megállapított nyugdíj magasabb lett, mint a nyugdíjbamenetelkori
fizetés!)

Válaszok:
Berecskereki | 2021. július 6. 10:46

Már maga a ,, felosztó kirovó,, kirovó megfogalmazás is hibás. Felosztani csak azt lehet, amit kiróttak. Így lenne megfelelő ,,kirovó felosztó".
Milyen? - kérdezed.
Becsapós, félrevezető.

Ugyanis kezdettől fogva kirótták és elosztottak a befizetéseket, amelyből 10 évig nem fizettek ki nyugdíjakat mivel 1945 után legalább 10 éves nyugdíjviszonynak kellett lennie. Azután államosították a korábbi nyugdíjintézetek vagyonát.
Szerinted hova kerültek felhasználásra ezek a források?
1976 évben egy vita után kigyűjtöttem a nyugdíjalapba befizetett járulékokat és a kifizetett nyugdíjakat. A kassza így minden évben szuficites volt. Ténylegesen azonban nem, mert ebből fizették a szociális kiadásokat és amennyiben még maradt akkor felhasználták egyéb célra.

Ez a látszat amit írsz és nem a valóság.
Az elemzést azonban 1945 évtől kellene kezdeni és akkor világos képet kapnánk.

,,Ha egy dolgozóra egyre több nyugdíjas jut, akkor egyre kevesebb
dolgozó tart el egyre több nyugdíjast. Ezen az állításon nem érdemes
vitatkozni. ,,

Ez csak látszatra van így, mert a költségvetés a korábbi befizetések egy részét elvonta és más célra használta.
Amennyiben igaz lenne, akkor az önkéntes magánnyugdíj pénztárakra is igaznak kellene kenni.
Szerinted ott igaz? Ha nem igaz, miért nem igaz?

Amennyiben ezeket a kérdéseket megválaszolod rá fogsz jönni, hogy a tőled vett idézetben hol van a csúsztatás.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés