Zita királyné, Boldog IV. Károly, az utolsó magyar király és osztrák császár felesége a hitvesi hűség, az odaadó szeretet és az önfeláldozás példaképe. Boldoggá avatásáért egyesület alakult itthon és Franciaországban.
Őry Krisztina írása a Mandiner hetilapban.
Zita Bourbon–pármai hercegnő 1892. május 9-én született az olaszországi Viareggio közelében I. Róbert Bourbon–pármai herceg és Mária Antónia portugál infánsnő gyermekeként. Huszonegyen voltak testvérek két anyától. A nagycsaládban több sérült gyermek is élt, ami abban a korban ritkaságnak számított. A szociálisan érzékeny Zita hamar megtanulta a rászorulók támogatását.
Szigorú édesanyja vasfegyelemmel, mély hitben nevelte őt és a testvéreit. A gyermekéveket vidéken töltötték családi szeretetben. Tizenévesen Zitát több lánytestvérével együtt beíratták a zangbergi Szent József leánynevelő intézetbe. Tanulmányait később az Egyesült Királysághoz tartozó Wight-szigeten, a Szent Cecília-zárdában folytatta, amelyet anyai nagynénje vezetett. Az egyházi iskolák és a vallásos édesanya a fiatal hercegnő mélyen hívő gondolkodásmódját már a korai éveiben megalapozták.
Vannak a fontos dolgok (XIV. Leo pápává választása), a fontosnak hitt dolgok (Gyurcsány váratlan visszavonulása) és a lényegtelenek (Magyar Péter).
Ami kívülről nézve egy kezelhető geopolitikai súrlódásnak tűnik, valójában egy eszkalációs részecskegyorsító.
A 103 éves Margot Friedländer a náci haláltáborok egyik utolsó túlélője volt.
XIV. Leó megjegyezte, sokan Jézust kizárólag „karizmatikus vezetőként vagy szuperemberként” tartják számon még a megkereszteltek között is, ami tényleges ateizmusnak felel meg.
Milyen nevekből hányat viseltek a pápák? Mióta vesznek fel pápai nevet, és ki használta utoljára a saját nevét? És mik a problémák a számozásukkal? Papalógiai cikkünk.
Újlaki, erényeivel és hibáival együtt, ízig-vérig korának embere volt, és Hunyadit sem hagyta cserben.
Pécsen íródhat az autógyártás új fejezete.
Beelőzték Szabó Bálintot.
